Látogatói csúcsok a Műcsarnokban
Minden látogatottsági rekordot megdöntött tavaly a Műcsarnok, a Magyar Művészeti Akadémia intézménye. Az első aranykor az elmúlt évtizedek leglátogatottabb tárlata lett, és megdőlt az éves látogatói szám is: 2017-ben 133 512-en váltottak jegyet valamelyik kiállításra. Amióta a Magyar Művészeti Akadémia átvette az intézményt, az éves látogatottság több mint megháromszorozódott, és megnőtt az érdeklődés a kortárs magyar képzőművészet iránt is. A Műcsarnok mint autonóm szellemi műhely ezt a folyamatot kívánja fenntartani a jövőben. A népművészeti Nemzeti Szalon és Sandro Miller fotográfus John Malkovich átváltozásait bemutató tárlata is szerepel a 2018-as kiállítási programban, amely egy Török Richárd-emlékkiállítással vette kezdetét.
A Műcsarnok 2017-ben 23 kiállítást rendezett, melyhez kapcsolódóan 8 katalógust, 12 ingyenes ismeretterjesztő kiadványt („újságot") és 2 ingyenes leporellót adott ki. A tavalyi programban hangsúllyal jelentek meg határon túli magyar (Jozef Suchoža, a kassai designképzés diákjai) és külföldi alkotók, valamint külföldi katalógusszerzők, kurátorok (Alex Webb, Olga Tobrelutz, Sebastião Salgado, a kassai designképzés diákjai, Cipőmágia, Tarkovszkij).
A legnépszerűbb kiállítások a már említett Az első aranykor című kiállításon túl a 2017-es Körülöttünk című iparművészeti és tervezőművészeti Nemzeti Szalon (~27 ezer látogató) és a Metamorphosis című, részben Salgado-kiállítás volt (~26 ezer látogató), de a kamarakiállítások is sok látogatót csábítottak a Műcsarnok falai közé (Kávé a szalonban | Porcelánok a Merényi-gyűjteményből; Tarkovszkij: Emlékek tükre ~10-10 ezer látogató).
A kiállításokhoz sokszínű kísérőprogram is kapcsolódott: összesen 186 alkalommal zenei, színházi, irodalmi, film programokat, konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat rendeztünk közel 220 előadó közreműködésével.
A Műcsarnok 2014 tavaszától működik az MMA fenntartásában – idézte fel a kiállítóhely évindító sajtótájékoztatóján dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára. A főtitkár elmondta: a 2014-es évet, melynek programját még nagyrészt az előző vezetéstől örökölte, 46 ezer látogatóval zárta a Műcsarnok, köszönhetően az első Nemzeti Szalon építőművészeti kiállításának is. A sorozat a következő esztendőkben is folytatódott a képző-, a fotó-, majd az iparművészeti Nemzeti Szalonokkal, melyek rendre húszezer feletti látogatottságot hoztak. A Műcsarnok 2015-ben 79 ezres közönséget vonzott, majd a következő évben a 100 ezret, 2017-ben pedig a 133 ezret is meghaladta a látogatottság – számolt be Kucsera Tamás Gergely. Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy ezt a tendenciát szeretnék folytatni az idei évben is.
Szegő György beszámolója szerint idén tavasszal kortárs magyar alkotók munkáiból válogat a Kilenc műteremből című tárlat és a Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, amely a MANK-kal együttműködésben jön létre, február 28-ától Sandro Miller: Malkovich Malkovich Malkovich című fotókiállításának, majd április 21. és augusztus 20. között a népművészeti Nemzeti Szalonnak ad otthont a Műcsarnok, ősszel pedig a Rejtett történetek című tárlattal várják a közönséget.
A kamaraterem első kiállítása a fiatalon elhunyt Török Richárd szobrászra emlékezik január közepétől, majd az év folyamán ugyanitt rendezik meg a Kozma Lajos-emléktárlatot és Bojti András kiállítását is.
A Műcsarnok Box évnyitó projektjének témája az iskola lesz; a későbbi programból Szegő György az 1956-ra emlékező, Sümegi György által összeállított grafikai tárlatot emelte ki.
Szarka Klára fotótörténész, a Budapest Fotófesztivál nyitókiállításának, Sandro Miller tárlatának kurátora elmondta, hogy az amerikai fotográfus John Malkovich-csal a fotótörténet ikonikus alkotásait fényképezte újra. A legendás színész a szintén chicagói Miller kamerája előtt számtalan névvel vagy név nélkül ismert figura – így például Marilyn Monroe, Che Guevara, Andy Warhol, Simone de Beauvoir, Albert Einstein és John Lennon – bőrébe bújt bele, megidézve a szinte mindenki által ismert, ikonikus képeket.
Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője, az MMA 2018-as Nemzeti Szalonjának egyik kurátora a sorozat idei kiadásáról beszélt. Kiemelte, a rendezők célja, hogy megmutassák, a hagyomány hogyan tud jelen lenni napjaink életében. A hetvenes évek generációja, a "nomád nemzedék" friss szemléletet hozott a népművészeti életbe, a néptánc lekerült a színpadokról, a népi kultúra pedig ismét átélhetővé vált. Az azóta eltelt évtizedek bizonyították, hogy ez a kezdeményezés nem tiszavirág életű divat volt – hangsúlyozta. A Nemzeti Szalon a Műcsarnok tizenkét termében azt mutatja majd be, hogy a kortárs népművesség miként teszi gazdagabbá mai életünket, emellett áttekinti a kortárs népművészet előzményeit és jelenét.
Az őszi vezető kiállítás már harmadik éve olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közös hajónk, Gaia sorsát érintik. A Természet és a Genesis után az idei nagyobb léptékű tárlat címe: Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, egymásrahatások szövedékeként. A kiindulópont: a 19. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában is megjelenő „életreform" volt. A Rejtett történetek kiállítást a Műcsarnok mellékhajóiban több kortárs művész – így Gaál József, Földi Péter – nagyszabású egyéni kiállítása egészíti ki.
A legnépszerűbb kiállítások a már említett Az első aranykor című kiállításon túl a 2017-es Körülöttünk című iparművészeti és tervezőművészeti Nemzeti Szalon (~27 ezer látogató) és a Metamorphosis című, részben Salgado-kiállítás volt (~26 ezer látogató), de a kamarakiállítások is sok látogatót csábítottak a Műcsarnok falai közé (Kávé a szalonban | Porcelánok a Merényi-gyűjteményből; Tarkovszkij: Emlékek tükre ~10-10 ezer látogató).
A kiállításokhoz sokszínű kísérőprogram is kapcsolódott: összesen 186 alkalommal zenei, színházi, irodalmi, film programokat, konferenciákat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat rendeztünk közel 220 előadó közreműködésével.
A Műcsarnok 2014 tavaszától működik az MMA fenntartásában – idézte fel a kiállítóhely évindító sajtótájékoztatóján dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára. A főtitkár elmondta: a 2014-es évet, melynek programját még nagyrészt az előző vezetéstől örökölte, 46 ezer látogatóval zárta a Műcsarnok, köszönhetően az első Nemzeti Szalon építőművészeti kiállításának is. A sorozat a következő esztendőkben is folytatódott a képző-, a fotó-, majd az iparművészeti Nemzeti Szalonokkal, melyek rendre húszezer feletti látogatottságot hoztak. A Műcsarnok 2015-ben 79 ezres közönséget vonzott, majd a következő évben a 100 ezret, 2017-ben pedig a 133 ezret is meghaladta a látogatottság – számolt be Kucsera Tamás Gergely. Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója hangsúlyozta, hogy ezt a tendenciát szeretnék folytatni az idei évben is.
Szegő György beszámolója szerint idén tavasszal kortárs magyar alkotók munkáiból válogat a Kilenc műteremből című tárlat és a Derkovits-ösztöndíjasok kiállítása, amely a MANK-kal együttműködésben jön létre, február 28-ától Sandro Miller: Malkovich Malkovich Malkovich című fotókiállításának, majd április 21. és augusztus 20. között a népművészeti Nemzeti Szalonnak ad otthont a Műcsarnok, ősszel pedig a Rejtett történetek című tárlattal várják a közönséget.
A kamaraterem első kiállítása a fiatalon elhunyt Török Richárd szobrászra emlékezik január közepétől, majd az év folyamán ugyanitt rendezik meg a Kozma Lajos-emléktárlatot és Bojti András kiállítását is.
A Műcsarnok Box évnyitó projektjének témája az iskola lesz; a későbbi programból Szegő György az 1956-ra emlékező, Sümegi György által összeállított grafikai tárlatot emelte ki.
Szarka Klára fotótörténész, a Budapest Fotófesztivál nyitókiállításának, Sandro Miller tárlatának kurátora elmondta, hogy az amerikai fotográfus John Malkovich-csal a fotótörténet ikonikus alkotásait fényképezte újra. A legendás színész a szintén chicagói Miller kamerája előtt számtalan névvel vagy név nélkül ismert figura – így például Marilyn Monroe, Che Guevara, Andy Warhol, Simone de Beauvoir, Albert Einstein és John Lennon – bőrébe bújt bele, megidézve a szinte mindenki által ismert, ikonikus képeket.
Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének tárvezetője, az MMA 2018-as Nemzeti Szalonjának egyik kurátora a sorozat idei kiadásáról beszélt. Kiemelte, a rendezők célja, hogy megmutassák, a hagyomány hogyan tud jelen lenni napjaink életében. A hetvenes évek generációja, a "nomád nemzedék" friss szemléletet hozott a népművészeti életbe, a néptánc lekerült a színpadokról, a népi kultúra pedig ismét átélhetővé vált. Az azóta eltelt évtizedek bizonyították, hogy ez a kezdeményezés nem tiszavirág életű divat volt – hangsúlyozta. A Nemzeti Szalon a Műcsarnok tizenkét termében azt mutatja majd be, hogy a kortárs népművesség miként teszi gazdagabbá mai életünket, emellett áttekinti a kortárs népművészet előzményeit és jelenét.
Az őszi vezető kiállítás már harmadik éve olyan problémákkal foglalkozik, amelyek közös hajónk, Gaia sorsát érintik. A Természet és a Genesis után az idei nagyobb léptékű tárlat címe: Rejtett történetek. A kiállításon három helyszín, három történeti sík jelenik meg összefüggések, asszociációk, egymásrahatások szövedékeként. A kiindulópont: a 19. század utolsó harmadában világszerte kibontakozó társadalmi reformmozgalmak, amelyeknek egyik nagy áramlata a Közép-Európában is megjelenő „életreform" volt. A Rejtett történetek kiállítást a Műcsarnok mellékhajóiban több kortárs művész – így Gaál József, Földi Péter – nagyszabású egyéni kiállítása egészíti ki.
