TÉR /// ERŐ

II. Építészeti Nemzeti Szalon
2019. április 26. – augusztus 25.


Az elmúlt öt évben a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató szalonok. A sort 2014-ben az építészet kezdte, ezt 2015-ben a Képzőművészeti Szalon, 2016-ban a Fotóművészeti Szalon, 2017-ben az Iparművészeti és Tervezőművészeti Szalon követte, 2018-ban a Népművészeti Szalon zárta a sort. Idén, a szalonok második ciklusának indításakor újra Építészeti Szalon következik, amelyen különös hangsúlyt kap az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás.
Az elmúlt öt esztendőből válogató kimagasló hazai építészeti eredmények bemutatása mellett tematikus egységként jelenik meg a közösségépítés és az építészetben megfogalmazott szolidaritás, amit társadalmi érzékenysége okán sokszor szociális építészetként említenek. Az idei Szalon válogatásában és koncepciójában a funkcionális és esztétikai megformálás mellett a helyénvalóság, a társadalmi felelősség szempontjai dominálnak. A kiállítás tematikája az átalakulások tükre: a közösségi építészet új fogalmainak és praxisának elemzésével felmutatja a posztindusztriális világ új kihívásaira megfogalmazódó aktuális kérdéseket és építészeti válaszokat.

A 2019-es II. Építészeti Nemzeti Szalon kapcsolódó témája a mára legendává lett Miskolci Építészeti Műhely, amelyben a csoport kiemelkedő építészeinek munkásságát a jelenkorig áttekintjük.
A múltat idéző kiállításrész a 20. századi magyar építészet történetének egyik legjelentősebb innovatív alkotója, a 60 éve elhunyt Medgyaszay István (1877–1959) előtt tiszteleg. Az életműben a maga korában új technológia, a vasbeton alkalmazásának a népművészet fából építkező ornamentális hagyományaival való ötvözése európai színvonalú, máig aktuális eredmény.
A következő nemzedékek életére, annak építészeti terére koncentrál „A jövő körvonalai" címet viselő egység, amely gyakran futurisztikus elképzeléseket mutat be, különös figyelemmel az építészet össztársadalmi szerepének megjelenítésére.
A Szalon nyitvatartása alatt, az egyik oldalteremben egymást követi a Hello Wood interaktív installációja, amely az építészeti gondolkodásban való részvételre ösztönzi a látogatókat, majd a „Fényarchitektúra" címet viselő kiállításrész, amely az anyagtalan fény segítségével teremti meg a térélményt. Ez utóbbi kiállítás installációja a centenárium évében a Bauhaus fénykísérleteire is emlékezik.

Tematikus egységek
 
Keresztmetszet 2014–2019 | kurátor: Szegő György DLA építész, iparművész, a Műcsarnok művészeti vezetője
A középső termekben fél évtized építészeti keresztmetszetét kívánjuk nyújtani: az előző öt év időszakában befejezett, illetve néhány, kiemelt beruházásként már épülő házat mutatunk be. A több mint 120 épület közös jellemzője az építészeti minőség. A három térben különféle közösségi funkciókat befogadó, lakó- és szakrális épületek, majd műemléki felújítások és bővítések, illetve kultúra, tudomány, sport és vendéglátás-turizmus funkciók szerinti csoportosítást, tematikus egységeket alakítottunk ki.
Közösség és építészet | kurátor: Prof. Balázs Mihály építész, a BME tanszékvezető egyetemi tanára, az MMA tagja
Közösség és építészet összetett viszonyából három aspektust emelünk ki: az építészet és oktatás új lehetőségeit, az építészet alkotói közösséget formáló jellegét és a hátrányos helyzeteket felismerő-segítő szolidáris építészetet. Közös vonásuk, hogy az építészet klasszikus, elsősorban esztétikai értelmezésén túlmutatva a korunkban zajló látványos, ám korántsem mindenben örömteli társadalmi és környezeti változásokra reagálnak. Az építészet, mint a társadalmi és természeti környezetet formáló tevékenység részben generálja, de eszközeivel oldani is képes a feszültségeket. A tárlat a fenntartható jövő felé mutató kezdeményezésekre fókuszál.

/// Balázs Mihály: Közösség és építészet

Miskolci Építész Műhely | kurátor: Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA tagja
A csoport eredetileg építészek baráti társasága volt, akik már az egyetem alatt keresték a közös letelepedés és munka lehetőségeit. Miskolcon leltek fogadókészségre; a város még jövendő közös lakóházuk megtervezésére is lehetőséget adott, ez lett a híres Kollektív Ház, tervezőjének, Bodonyi Csabának, a csoport vezető mesterének egyik legismertebb munkája, a kísérleti építészeti rendszeralkalmazás egyik magyarországi csúcsteljesítménye.
A Műhely tagjainak érdeklődése a várostól a tárgyig átfogta az építészet teljes spektrumát. A modern építészet és városépítés válsága idején figyelmük a történeti települések vizsgálata felé fordult.
 
A jövő körvonalai | kurátor: Botzheim Bálint építész
A társadalom a technológia változása által determináltan formálódik. A jelen és a jövő közötti kapocs a fiatal generáció. A bemutatott diplomatervek és javaslatok a sztereotípiákon túllépni képes gondolkodás példái.
A technológiai szingularitást szimbolizálja a 3D nyomtató, amely a kiállítás ideje alatt éppen a Műcsarnok tereit klónozza – makettléptékben. A globális gazdasági modell még ma is a növekedésen alapul. Ami már megvan, az nem elég jó, nem elég környezetbarát: cseréld le újabbra! A tárlaton látható szemét-táj a környezetszennyezés szimbóluma.
 
Medgyaszay István, a modern | kurátor: Potzner Ferenc
Emlékkiállítás idézi fel a neves építész életútját és törekvéseit, rámutatva innovatív gondolkodásmódjára, amely a 21. század elején is aktuálissá teszi. A 19–20. század fordulóján megkezdett alkotói tevékenységét fél évszázadon át töretlenül művelte anélkül, hogy nagyobb eltérésekre kényszerült volna. Építészetének alapját az anyag és a szerkezet törvényszerűségeit felismerő és tiszteletben tartó egyetemes elvek jelentették. Ehhez társult a hagyomány, amelyet a korszerű technológiákkal ötvözve megteremtette sajátos stílusát.
 
 
Műhely | A Hello Wood interaktív installációja | kurátor: Pozsár Péter építész
2019. április 26. – június 22.
A szekcióban a Hello Wood arra tesz kísérletet, hogy az építészetet szerethetővé tegye az utca embere számára. Az installáció célja, hogy aktivitásra ösztönözze a közönséget: a fizikai tevékenység mellett megteremtse az interakció lehetőségét a magyar építészetre reagáló általános, adatszintű véleménynyilvánítással. A teremben felépülő szimbolikus építészeti gépezet a látogatókat az építészetről való gondolkodásra készteti, és közreműködőként számít rájuk a végeredményként szolgáló kültéri installáció létrehozásában.
 
Fényarchitektúra | kurátorok: Böröcz Sándor fénytervező és Botzheim Bálint építész
2019. július 4. – augusztus 25.
Az építészeti forma születése egy különleges fénymátrixban, absztrakt módon jelenik meg. A félig virtuális ábrázolás segítségével a tér megmozdulhat, és a terek egymást követő alakváltozása is értelmezhetővé válik, átélhetjük azokat az érzeteket, amelyeket az egyes téralkotási metódusok mentén létrehozott terek keltenek, bepillanthatunk az építészeti gondolat születésébe. Az animáció a természet formáit hűen követő építészeti geometriától kezdve az absztrahált formákon át egészen a virtuális tér által nyújtott új geometriai alakzatokig végigkíséri a kortárs építészet formaalkotási lehetőségeit.
 

Építészeti pályázatok 2014–2019
A II. Építészeti Nemzeti Szalon körképe nem volna teljes, ha a megépült házak, terek, az elkészült építészeti eredmények mellett nem tekintené át az ugyanebben az időszakban itthon lezajlott jelentősebb építészeti pályázatokat, valamint azokat a nemzetközi pályázatokat, amelyeken a magyar építészek tervei nagy sikerrel szerepeltek. Ezek szintén hatással vannak az építészeti életre, jövőbeli megvalósulásuk, vagy a pályaművekben összegződő gondolatok termékeny impulzusokkal gazdagítják a pályatársak munkásságát és szemléletét.
 
Magyar építészek fája
2014-ben az I. Építészeti Nemzeti Szalon egyik különleges látványeleme volt az 1750-től 1950-ig tartó hazai építészettörténet 120 kimagasló magyar építészének emléket állító „Magyar építészek fája". Az emlékoszlopon egy-egy név mellett az alkotó egy kiemelt műve is szerepelt. A mostani Építészeti Szalonon ismét látható ez az egyedi installáció, de az anyagát kibővítettük: olyan építészek neveivel és egy-egy művével folytattuk a sort, akik 1950 és 2014 között hunytak el, és a 20. századi magyar építészetre, nem utolsósorban a ma aktív építész nemzedékekre jelentős hatással voltak.
 
Lezárult életművek
A Műcsarnok Szalon kiállításain most első ízben jelenik meg egy olyan kiállítási egység, amely emléket állít azoknak az építészeknek, akik az előző Szalon óta eltelt öt esztendőben távoztak közülünk. A teremben röviden megidézett alkotók tegnap még tevékenyen részt vettek a hazai építészeti kultúra formálásában, hiányuk érzékenyen érinti a szakma mindennapjait. Mellettük néhány építészeti író, folyóirat-szerkesztő, filmrendező és oktató munkásságát is felidézzük, akik egész életművükkel a kortárs magyar építészeti kultúrát gazdagították.


a megnyitón mind Vashegyi György, az MMA elnöke, mind Szegő György, az intézmény művészeti vezetője, illetve a Szalon főkurátora kiemelte Fekete György, az MMA tiszteletbeli elnökének érdemeit a Nemzeti Szalon sorozat elindításában és az első sorozat támogatásában : Vashegyi György akkor elmondott köszöntője itt olvasható "



A kapcsolódó programokról a Műcsarnok honlapján, itt lehet tájékozódni.