Hangszerművészet a Kárpát-medencében

virtuális hangszerkiállítás zenei vonatkozású ipar- és képzőművészeti alkotásokkal, portréfilmek hangszerész mesterekről a Magyar Hangszermíves Céh rendezésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával

A virtuális programban 12 dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és 8 internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra 2020. november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.

A hangszerkészítés különleges, rejtett és titokzatos világát kevesen ismerik igazán, pedig a méltán világhírű magyar előadóművészet ugyancsak sokat köszönhet a hazai műhelyekben alkotó mestereknek. Alkotóművészet ez, melynek ösztönző ereje és eredője minden korban a zeneművészet, eredménye pedig a zenei gondolatból megszülető hangszer.
A Nemzeti Összetartozás Évében érdemes ráirányítani a figyelmünket e művészi szakmára, hiszen az elmúlt száz esztendőben a legvadabb történelmi viharok közepette is talpon tudott maradni, főnixmadárként újra és újra feltámadt. Köszönhetjük ezt azoknak a mestereknek, akik minden nehézség ellenére dolgoztak, alkottak, sőt továbbadták tudásukat!
A Magyar Hangszermíves Céh eredeti szándéka szerint 2020. november végétől a Pesti Vigadóban rendezte volna kiállítását, amely a koronavírus-járvány miatt a virtuális térbe szorult. Programunkat tehát átalakítottuk oly módon, hogy az elkövetkező néhány hónapban rövid portréfilmekkel, valamint zenei aláfestéssel és műalkotásokkal színesített fotómontázsokkal hívjuk fel a figyelmet a magyar hangszerészetre.
A vonós hangszereket, fa- és rézfúvós különlegességeket, orgonát, zongorát, historikus és népi hangszereket mint műalkotásokat mutatjuk be, melyek értelmezéséhez zenei témájú képző- és iparművészeti alkotások járulnak hozzá Nemes László festőművész, Kósa Klára keramikusművész akadémikus és Mónus Béla népi szobrászművész jóvoltából.
A virtuális kiállítás anyagát DVD-melléklettel ellátott katalógusban is megjelentetjük, melynek koncertszerű bemutatójára remélhetőleg 2021 első felében sor kerülhet.
Virtuális kiállítás-sorozatunk beharangozóját fogadják szeretettel!

Szerényi Béla
a kiállítás kurátora, az MMA akadémikusa, hangszerkészítő mester, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója

A kiállításról
A Nemzeti Összetartozás Évében sokszínűen, fantáziadúsan vonultatja fel hazánk a ma is egyértelmű Kárpát-medencei együttműködéseket. Ebben a hangszerkészítés sem lehet kivétel, hiszen a méltán világhírű magyar előadó-művészet hangszeres alapjait a XIX. század végén kivirágzó és világszínvonalú hazai hangszerkészítés tette le. Gondoljunk csak arra, hogy a századfordulón Budapesten, a Zeneakadémia körül egész utcája volt a hegedűkészítőknek – a mai Liszt Ferenc tér éttermeinek helyén; a Schunda, Stowasser és Mogyoróssy gyárak ontották a kiváló minőségű hangszereket – cimbalomból és tárogatóból milliós nagyságrendben készültek instrumentumok; az Angster és Rieger orgonaüzemek beépítették a Kárpát-medence templomait ma is remekül működő orgonákkal.
Ezt a virágzó iparágat tette tönkre Trianon, majd adta meg a kegyelemdöfést a kommunizmus. A nagyhírű Pilát–Sáránszky hegedűkészítő műhely mesterei ipari szövetkezetbe tömörítve még úttörősípokat is készítettek, az 1880-as években alapított Müller zongorakészítő manufaktúra csak vegetált, a Stowasser tárogatóüzem gépeit egyszerűen tönkretették.
Ennek ellenére az elhivatott mesterek ilyen körülmények között is biztosították a szakma fennmaradását, tudásukat az ipari szövetkezetekben is továbbadták a következő generációknak és mindent elkövettek, hogy a hangszerész iskola újra nemzetközi rangra emelkedjen. Nekik köszönhető, hogy a rendszerváltozás után újraindulhattak – még ha szerény körülmények között is – a különböző hangszerész műhelyek. Sáránszky Pál hegedűkészítő mester tanítványai sorra alapították üzleteiket ismét Budapest belvárosában, a Müller zongorakészítő család újra a szakma élére állt, az Angster orgonaépítő gyár hagyományait a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra folytatta, a tárogatót mára – kitűnő új fejlesztésekkel – újra világszínvonalúvá emelte Tóth József mester.
Az ezredforduló egyre élénkebb hangszerész világát színesítette a hetvenes évektől virágjába borult régizenei és népzenei mozgalom, napjainkban pedig az elektronikus hangszerekben van a legtöbb innováció. Érdemes belegondolni, hogy népzenész, régizenész előadóművészeink munkáját mennyiben segítették kitűnő népi hangszerkészítő mesterek fejlesztései, illetve a hazai jazz és könnyűzene fejlődését hogyan inspirálják kitűnő szakembereink.
A magyar hangszerkészítés megmaradásának és fejlődésének garanciája a szakma zártságában és céhes hagyományaiban keresendő. Ahogy zenei anyanyelvünk apáról fiúra hagyományozódik, úgy a hangszerész mesterség mesterről tanítványra öröklődik. Ezt a folyamatot szeretnénk bemutatni kiállításunkon, elsősorban a példaértékű mesterek és hangszerfejlesztések megjelenítésével, az újra megerősödött Kárpát-medencei együttműködések ábrázolásával.
A (virtuális) kiállítás elsősorban tehát a jelenkor innovációira alapoz, de érzékelteti a műhelyek hagyományait, öröklött és életben tartott folytonosságát. A tárlat nem szakkiállítás és nem seregszemle, hanem válogatás a fent említett szempontok szerint. Minden hangszertípust felvonultat, a klasszikus hangszereken kívül erős hangsúlyt fektet a historikus és népi hangszerekre is. Természetesen a Kárpát-medence egészéből válogat, sőt a diaszpórában alkotó mesterek is megjelennek.
A Hangszerművészet a Kárpát-medencében kiállítás az alkotóművészeket helyezi középpontba, az előadóművészekkel együtt munkálkodó mestereket, akiknek víziói meghatározzák a hazai zenei élet jelenlegi és jövőbeni irányát, változásait.
 
A program megvalósulásáról
A virtuális programban 12 dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és 8 internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra 2020. november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.
Tavaszra készül el a Kárpát-medencei hangszerművészetet bemutató katalógus, melyet remélhetőleg a járványhelyzet enyhültével egy koncerttel egybekötve mutathatunk be a Pesti Vigadóban, olyan zenei produkciókkal, amelyeken a hazai zenei élet kiválóságai magyar mesterhangszereken muzsikálnak. A koncerten tematikusan mutatjuk be a klasszikus hangszerek mellett a historikus, népi és elektronikus hangszerfejlesztéseket.
A program összefogója, szakmai kurátora Szerényi Béla hangszerkészítő mester, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Magyar Hangszermíves Céh elnöke.


Anyanyelve a cselló – Héjja János csellókészítő

Családi hagyomány, céges tradíciók – Budavári Attila orgonaépítő mester
 
Százhúsz év tapasztalat Müller György zongorakészítő mester

 
Minden, ami tekerő Szerényi Béla ezüstkoszorús hangszerkészítő mester
 
Jó szándékkal, jó érzékkel Temesvári Péter ezüstkoszorús hegedűkészítő mester

 

Hungarikumok készítői Kovács Balázs és Tóth József hangszerkésztő mesterek


Szerénység, szakmai alázat Andrik István ezüstkoszorús hangszerkészítő mester


Alább a Hangszerművészet a Kárpát-medencében című hangszerkiállításunk virtuális tárlatvezetésének részeit, zenés fotómontázsát láthatják az érdeklődők. Az eredetileg a Pesti Vigadóba tervezett hangszerkiállítás a koronavírus okozta bezártság miatt így kerül a nagyközönség elé. A kiállítás hangszeranyagát tematikus csoportosításokban tesszük közzé, kortárs képző- és iparművészek hangszeres vonatkozású alkotásaival. Fotómontázsainkhoz népzenei felvételeket válogattunk, hiszen a hangszerkészítő szakma működése, a tudásátadás folyamata nagyon hasonló a népművészet apáról fiúra történő öröklődéséhez. Virtuális tárlatvezetéseinkben bemutatkozó mesterink nemcsak saját alkotásaikat teszik közzé, hanem az egész magyar hangszerész szakma kiváló színvonalára hívják fel a figyelmet! Első montázsunkban a „legfiatalabb" hangszerész csapat, a gitárkészítők mutatkoznak be. Horváth Gábor, Mihályi Balázs és Váradi Péter hangszerei mellett Nemes László festőművész alkotásaiban gyönyörködhetünk Kéri Sámuel és ifj. Szerényi Béla remek muzsikájával kísérve.

Második montázsunkban hegedűkészítő mesterek mutatkoznak be. Az összeállításban Blaszauer Róbert, Etzler Bernd, Kőrösi Ferenc, Markó Botond, Péteri Károly, Tassy András és Temesvári Péter hangszerei mellett Nemes László festőművész alkotásaiban gyönyörködhetünk a Magyar Banda kalotaszegi muzsikáját hallgatva.

A Hangszerművészet a Kárpát-medencében című hangszerkiállításunk virtuális tárlatvezetésének harmadik részében fúvós hangszerkészítő és cimbalomkészítő mesterek mutatkoznak be. Nagy Ákos és Kovács Balázs cimbalomkészítő, Andrik István, Balogh Miklós és Juhász Zoltán rézfúvós hangszerkészítő, Budavári Attila orgonaépítő, Tóth József tárogatókészítő hangszerei mellett Nemes László festőművész alkotásaiban gyönyörködhetünk a Hurdy-Gang muzsikáját hallgatva.

A negyedik részben népi hangszerkészítők mutatkoznak be. Császár Dominik, †Dsupin Pál, Gyenes Tamás furulyakészítők, Papfalvy Ferenc hárfakészítő, Domonkos Tibor citera- és kobozkészítő, Pásztor Endre koboz és furulyakészítő hangszerei mellett Mónus Béla fafaragó népi iparművész alkotásaiban gyönyörködhetünk Dsupin Pál és muzsikustársai somogyi furulyamuzsikáját hallgatva.

Virtuális tárlatvezetésünk ötödik részében hegedűkészítők mutatkoznak be. A zenés fotómontázsban Bárdi Szabolcs, Gollob Balázs, Héjja János, Holló Bence, Lakatos László és Nagy András vonós hangszerkészítő mesterek instrumentumai mellett Nemes László festőművész alkotásaiban gyönyörködhetünk a Magyar Banda muzsikáját hallgatva.
2020. november 30.  |  szerényi béla hangszerművészet hangszerkészítés