PREMIER KULTCAFÉ
(1085 Budapest, Baross u. 1.)

Válogatás a magyar animációs film történetéből

A magyar animációs film immár több mint 100 éves története bővelkedik kiemelkedő értékekben, időtálló remeklésekben, generációk számára hivatkozási alapot jelentő élményekben. A Magyar Művészeti Akadémia vetítéssorozata, a Válogatás a magyar animációs film történetéből gazdag betekintést nyújt – a teljesség igénye nélkül – a hazai animáció kincsestárába. Az összeállításból könnyen érthetővé válik, miért mondható olyan színesnek, sokfélének a magyar animáció. Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata által szervezett filmklub első etapja 2018. október 8-tól december 10-ig hétfőnként a Premier Kultcaféban (1085 Budapest, Baross u. 1.) várja a filmbarátokat.
Miként dr. Pápai Zsolt filmtörténész fogalmazott, „a hazai mozgókép históriájának legdicsőségesebb fejezetei közül többet éppen animációs rendezők írtak" (Filmvilág 2007/8). Az animációs film a hazai mozgóképkultúra kiemelkedően fontos területe, többek szerint a magyar filmművészet egyik, ha nem a legszínesebb része. „A magyar animációt az különböztette meg korábban a többi nemzetétől, hogy ahányan voltunk, annyiféle film került ki a kezünk közül" – írta Jankovics Marcell az Animációs körkép című kötet előszavában.
Animációink számos rangos fesztiváldíjat és filmszakmai elismerést kaptak – mint amilyen például az első magyar filmnek járó Oscar-díj volt, amellyel Rofusz Ferenc A légy című 1980-as rajzfilmjét tüntették ki; utalhatunk az Arany Pálma-díjra is, amelyet Jankovics Marcell Küzdők című 1977-es és Vajda Béla Moto perpetuo című 1980-as alkotásai kaptak, valamint Macskássy Gyula és Várnai György 1960-as Párbajának cannes-i különdíjára – és még hosszasan folytathatnánk a felsorolást. A magyar animáció meghatározó műhelyét jelentő Pannónia Filmstúdiót az 1970-es évek második felére a világ öt legjelentősebb animációs filmműhelye között jegyezték. A televízió számára készült sorozatok nézők millióit ültették a képernyő elé – legyen szó a Mézga család, Frakk, a macskák réme, a Magyar népmesék epizódjairól vagy éppen Dr. Bubó (Kérem a következőt!) különleges terápiáiról. Az animációs film egyetemes krónikája is rekordként tartja nyilván, hogy alig 20 esztendő alatt 25 egész estés alkotás került ki a Pannónia Filmstúdióból – közülük féltucat film több mint egymillió nézőt vonzott a mozikba.
Az ehhez fogható eredmények párjukat ritkítják a magyar mozgókép történetében.
Az MMA induló vetítéssorozatában láthatunk példát a gyerek- és családi közönség számára készült klasszikusokra éppúgy, mint a szűkebb nézőközönséget célzó, a társművészeti (főként a festészeti) kapcsolódásokat előtérbe állító alkotásokra; az összeállításban a magyar animáció rendkívül termékeny karikaturisztikus rajzfilmjei ugyanúgy képviseltetik magukat, mint például a báb- és tárgyanimáció (stop-motion) vagy a homokanimáció különleges látványvilágai.
A sorozat házigazdája A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című kötet szerzője, dr. Varga Zoltán filmtörténész. Az előadások beszélgetéssel fejeződnek be, amelyekre meghívjuk az aznapi film(ek) egyik alkotóját vagy szakértőjét. Jegyek a Premier Kultcaféban (volt Vörösmarty mozi) válthatók, kedvezményes áron.


2018. október 8., hétfő 18 óra
 
Szalay Péter:
Pannónia Anno (2013, 98')
(vendég: Szalay Péter)
 
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy világhírű magyar filmstúdió, amely évtizedeken keresztül generációk sorát ajándékozta meg máig közkedvelt, hivatkozási alapot jelentő animációs mozgóképekkel. A Pannónia Filmstúdió a magyar filmtörténet egyik legszebb fejezetét írta meg, fénykorában – a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján – a világ öt legjelentősebb animációsfilm-készítő stúdiója között jegyezték. Szalay Péter több év alatt készült dokumentumfilmje megidézi a legendás stúdiót, megszólaltatva az egykori stúdióvezetőt, a rendezőket és az alkotókat, valamint archív felvételek is bepillantást nyújtanak a kulisszák mögé.


2018. október 15., hétfő 18 óra
 
Jankovics Marcell:
János vitéz (1973, 78') / Sisyphus (1974, 2'10") / Küzdők (1977, 2'40")
(vendég: Jankovics Marcell)
 
1973-ban történelmet írt a magyar animációs filmben Jankovics Marcell János vitéze: az első egész estés hazai rajzfilmként hódította meg a közönséget. A Pannónia Filmstúdió egész estés munkáinak hosszú sorát megalapozó, látnoki Petőfi-adaptáció a korszakban divatos pop-artos és pszichedelikus stílust – a Sárga tengeralattjáró (1968) vizuális világát – követi ugyan, de egyéni színekkel gazdagítja a főhős mitikus útjának megjelenítését.
Az eleve mitikus vagy az emberfeletti megpróbáltatásokban fölmagasztalódó figurák állnak Jankovics szikárabb, ám annál mívesebb rövidfilmjei, a Sisyphus és a Küzdők stílusbravúrjainak középpontjában is; az előbbit Oscar-díjra jelölték, az utóbbit Arany Pálma-díjjal tüntették ki.



2018. október 22., hétfő 18 óra
 
Dargay Attila:
Lúdas Matyi (1977, 74') / Variációk egy sárkányra (1967, 8'6") / Hajrá mozdony (1972, 8'30") / Gusztáv-epizód (1964–68)
(vendég: Henrik Irén)
 
A magyar animációs film egyik legsikeresebb életműve kötődik Dargay Attila nevéhez; egész estés alkotásai – köztük az első, az 1977-es Lúdas Matyi – többmilliós nézettséggel büszkélkedhetnek. A Walt Disney-rajzfilmek követőjeként Dargay Attila a gyermekközönséget tartotta szem előtt – a Lúdas Matyi korhatármentes „bosszúmeséje" azonban tanulságos kicsinek és nagynak egyaránt. A meseanimációk mellett Dargay a karikaturisztikus rajzfilmnek is mestere volt, amint azt a Gusztáv-széria vagy egyedi filmjei, a Variációk egy sárkányra és a Hajrá mozdony bizonyítják.



2018. október 29., hétfő 18 óra
 
Macskássy Gyula:
A ceruza és a radír (1960, 9'5") / Párbaj (1960, 10') / Tíz deka halhatatlanság (1966, 5')
Csermák Tibor:
A török és a tehenek (1957, 4') / A piros pöttyös labda (1961, 9')
Imre István:
1514 (1962, 13')
Kovásznai György:
Mesék a művészet világából (1965, 10')
Korniss Dezső – Kovásznai György:
Egy festő naplója (1968, 7')
Lisziák Elek:
Kisztihand Budapest (1974, 9')
 
Az 1960-as években megújuló, a modern animáció áramlataira rácsatlakozó magyar animációs filmet Macskássy Gyula stílusváltó remekművei alapozták meg: az önreflexív A ceruza és a radír, illetve az ész és az erő konfliktusát megjelenítő Párbaj. Hamarosan mások is követték ezt az utat: Csermák Tibor A piros pöttyös labda lírai rajzfilmje éppúgy, mint a bábfilmekről ismert Imre István Derkovits Gyula Dózsa című fametszet-sorozatát animáló műve, az 1514. Macskássy és a karikuatúra-zseni Várnai György együttműködése a Tíz deka halhatatlanság bizarr parabolájával érte el csúcspontját. Az évtized fontos fejleményei Kovásznai György képzőművészeti animációi is, köztük a Korniss Dezsővel közösen jegyzett művek – Lisziák Elek ironikus képeslap-animációja is ezzel az áramlattal rokonul a következő évtizedből.

 

2018. november 5., hétfő 18 óra
 
Kovásznai György:
Habfürdő (1979, 79') / Átváltozások (1964, 6'30")
(vendég: M Tóth Éva)
 
A Pannónia Filmstúdió talán legnagyobb renitense, az animációs filmhez a festészet felől érkező – a kettőt mindig is összekapcsoló, avagy a kettőt egymástól sohasem elválasztó – Kovásznai György 1964-ben az Átváltozások című filmmel vezette be a hazai animáció világába a festményanimáció formáját. A szabálytalan Kovásznai-rövidfilmeket hasonló szellemű egész estés alkotás követte 1979-ben: a képzőművészeti ihletés, a zenei érzék és a dokumentarista érdeklődés egyaránt kitapintható a Habfürdő – Zenés trükkfilm szívdobbanásra szociografikus elemeket tartalmazó musicalkomédiájában. A bemutatásakor kolosszális bukásnak bizonyuló Habfürdő azóta kultuszfilmként talált rajongókra, sokan a magyar animáció egyik csúcsteljesítményeként méltatják.



2018. november 12., hétfő 18 óra
 
Reisenbüchler Sándor:
A Nap és a Hold elrablása (1968, 12') / Barbárok ideje (1970, 10') / Az 1812-es év (1972, 11'5") / Holdmese (1975, 12') / Pánik (1978, 9') / Isten veled, kis sziget! (1987, 13') / Allegro vivace (1990, 5') / Zöld intelmek minden napra (1992, 4'30") / Ecotopia (1995, 5') / Boldog világvége (1999, 8'13")
(vendég: Richly Zsolt)
 
A magyar animációs film történetének talán legkülönösebb alakja Reisenbüchler Sándor, akinek neve összeforrott a kollázsanimáció formájával, jóllehet első remekműve, A Nap és a Hold elrablása rajzfilm-vízióként vitte vászonra Juhász Ferenc látomásversét. Reisenbüchler zaklatott kollázsanimációi, azaz életművének java (a Barbárok idejétől a Boldog világvégéig), a 20. század társadalmi-politikai és ökológiai krízisei által fűtött szorongást fokozzák a végletekig. Kozmikus pesszimizmusa azonban időnként némi akasztófahumorral keveredik, s az élni érdemesebb élet vágyképei is feltűnnek a kataklizmák képzuhatagai között.



2018. november 19., hétfő 18 óra
 
Gémes József:
Daliás idők (1984, 85') / Koncertissimó (1968, 3'5")
(vendég: Bleier Edit)
 
Az elbeszélő jellegű festményanimáció magyar mestere, Gémes József Koncertissimója az egyik legtöbbet díjazott, legelismertebb hazai animációs film. A miniatűr remekmű dermesztő parabola a hidegháborús fegyverkezési verseny árnyékában: míg a nézőtéren a közönség gyűlik, a színpadon – a hadsereg. A Daliás idők a Gémes-életmű legnagyobb vállalkozása: a rendező kifejezésével élve, „ecsettel előadott képei" Arany János Toldi-trilógiájának festményfilmes vízióját teremtik meg a historikus festészet stílusát megidézve. A Daliás időket eredetileg kísérőszöveg nélkül tervezték bemutatni; a filmtörténet első egész estés festményanimációja külföldön is nagy figyelmet keltett: Annecy-ban megnyerte a fődíjat.



2018. november 26., hétfő 18 óra
 
Foky Ottó:
Így lövünk mi (1965, 9') / Mérce mese (1972, 3'30") / Ellopták a vitaminomat (1966, 8'30") / Bizonyos jóslatok (1967, 12') / La Desodora (1983, 17') / Gyilkosság nokedlival (1970, 6') / Babfilm (1975, 12')
Cakó Ferenc:
Petőfi '73 (1973, 4') / Okulária (1974, 3') / A szék (1978, 8'30") / Ad astra (1982, 2') / Ab ovo (1987, 7') / Arc (2007, 6'30")
(vendég: Cakó Ferenc)
 
A magyar animáció történetébe a báb- és tárgyanimáció nagymestereként írta be magát Foky Ottó. A Foky-bábfilmek sokszor mesei kötődésűek (kivált a televíziós sorozatok), s a legkülönösebbek azok a munkák, amelyek átvezetnek a bábanimációból a tárgyak mozgatásának és újraértelmezésének csodájába – élen a legendás, egyszerre mulatságos szatíraként és jeges sci-fiként értelmezhető Babfilmmel. A kortárs animációban Cakó Ferenc neve kötődik a stop-motion animáció típusaihoz: a rendező a gyurmafilmet burleszkhumorral, a bábanimációt filozofikus tartalmakkal ötvözi. Egy különleges forma is Cakó keze alól került ki a hazai filmtörténetben: a homokanimáció. Cakó homokanimációi közül az Ab ovo Cannes-ban a legjobb rövidfilm díját kapta meg.

 
2018. december 3., hétfő 18 óra
 
Ternovszky Béla:
Macskafogó (1986, 93') / Modern edzésmódszerek (1970, 7') / Tartsunk kutyát (1974, 6')
(vendég: Ternovszky Béla)
 
Az egész estés magyar animációs filmek immár három évtizede kultikus rajongással övezett darabja a Ternovszky Béla rendezésében, Nepp József forgatókönyvéből készült Macskafogó. A macska–egér konfliktust nagyszabású összecsapásként kidolgozó rajzfilm éppúgy értelmezhető az akció- és kalandfilmek sziporkázó paródiájaként, mint duplafedelű poénokban bővelkedő politikai szatíraként. Ternovszky hasonló szellemű rövidfilmjei is kedvelik a groteszk humort: a Modern edzésmódszerek a szadisztikus komikum katalógusa, a Tartsunk kutyát az ember és leghűségesebb társa kapcsolatára kínál kacagtató variációkat.



2018. december 10., hétfő 18 óra
 
Varga Csaba:
Hajnali tánc (1974, 3') / Időben elmosódva (1980, 4'19") / A szél (1985, 6'10") /
Szekrénymesék (1987, 5') / Auguszta etet (1984, 4'20") / Valcer (1984, 2'38") / Bestiák (1993, 6'42") / Don Quijote (1999, 27'3")
Auth Attila – Szalóczy Géza – Papp Károly:
Becses gyűjteményébe (1980, 3')
Pásztor Ágnes:
Törökvilág Magyarországon (1977, 7')
(vendég: Orosz István)
 
Az animációhoz az amatőrfilm-készítés felől érkező Varga Csaba előbb a pécsi animációs film vezéralakjaként, utóbb saját stúdió alapítójaként a magyar animáció intézménytörténetébe, kísérletező szellemiségű alkotásaival pedig a hazai animáció legizgalmasabb művészei közé írta be magát. Varga Csaba enigmatikus vonaljátékai, köztük az Időben elmosódva és A szél remeklései, a mulandóság és az ismétlődés polémiáját örökítik meg; míg groteszk gyurmafigurája, az Auguszta-széria címszereplője folyton szétesik és a regenerálódik mulatságos kalandjai során. Az összeállításban további amatőrfilmes hátterű animációk is láthatók.