Szabados György-nap

2019. november 21-én Szabados György (1939–2011) zongoraművész, zeneszerzőre emlékezik a Magyar Művészeti Akadémia. A köztestületi programként megrendezendő Szabados György-napon könyv- és portréfilm-bemutatóval, valamint kerekasztal-beszélgetéssel és koncerttel idézik meg a résztvevők a művész és gondolkodó munkásságát. Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongorista és jazz-zenész életművéről nyolc magyar és külföldi szerző – köztük Bert Noglik német zenetörténész, Binder Károly zongorista és Kodolányi Gyula költő – fog beszélgetni az MMA Andrássy úti irodaházában. Ugyanitt mutatják be a Szabados címet viselő kötetet, amely az első szakmai elemzés a zeneköltő muzsikájáról. A program este Medgyesi Gabriella Szabados György-portréfilmjének bemutatójával, majd jazzkoncerttel folytatódik a Pesti Vigadóban. A koncerten a Grencsó Open Collective Szabados György-kompozíciókat játszik, a vendégszólisták Dresch Mihály és Mezei Szilárd lesznek.
A részletes programot a főszervező, Bicskei Zoltán filmrendező, az MMA rendes tagja ismertette november 12-én, aki azt is kiemelte: a kiváló zongoraművész – zeneszerző művészetét az avantgárd törekvések, az amerikai free jazz mellett a magyar népzene hagyománya is jellemzi.
Szabados György egy teljesen konvenciómentes, szabad és őszinte gondolat- és zenei világot képviselt. Pontosan látta az összefüggéseket, ki tudta iktatni a jelentéktelen dolgokat – fogalmazott a sajtótájékoztatón Dresch Mihály Liszt Ferenc-díjas dzsesszzenész, aki több mint 10 évig zenélt együtt a zongoristával.
Fejérvári Gergely, az MMA Könyvkiadó vezető szerkesztője hangsúlyozta: a Szabados György-napra készült kötetet nem egy teljességre törekvő, nagy összegző monográfiának szánták – egy ilyen munka továbbra is várat magára –, inkább csak irányokat, szempontokat szerettek volna kijelölni az eddig teljesen feldolgozatlan életmű megragadására. A könyv első blokkjában Szabados György két írása olvasható, a másodikban a zenéjéről lehet olvasni magyar és külföldi zenetörténészektől és zenészektől. A könyv harmadik része A kormányzó halála című Szabados-opera keletkezéstörténetéről, fogadtatásáról szól. Fejérvári Gergely kitért arra is, hogy Szabados György nem csupán a magyar improvizatív zene kiemelkedő alakja, hanem egy nagyon jelentős gondolkodó is volt.

A Szabados György-nap programja
2019. november 21.
 
14.00–15.30 Kis kerekasztal Szabados György életművéről
Az MMA Irodaháza (Bp. VI., Andrássy út 101.), rendezvényterem
 
Megnyitó:
Dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára
 
Résztvevők:
Dr. Bert Noglik (D) német zenetörténész
Nemanja Sovtić (Újvidék) zeneelméleti író
Windhager Ákos (Budapest), zeneelméleti író
Pozsár Máté (Budapest), zongorista, zeneszerző
Binder Károly (Budapest), zeneszerző, zongorista
Kodolányi Gyula (Budapest), költő, író, az MMA rendes tagja
Bicskei Zoltán (Magyarkanizsa), az MMA rendes tagja
Beszélgetés formájában, német és szerb szinkrontolmáccsal.
 
 
16.00–17.15 Könyvbemutató a zeneköltő életművéről
Az MMA Irodaháza (Bp. VI., Andrássy út 101.), rendezvényterem
 
Résztvevők:
Fejérvári Gergely, vezető szerkesztő, MMA Könyvkiadó
Bicskei Zoltán, társszerkesztő, az MMA rendes tagja,
valamint a könyv szerzői:
Dr. Bert Noglik (D) német zenetörténész
Nemanja Sovtić (Újvidék) zeneelméleti író
Windhager Ákos (Budapest), zeneelméleti író
Pozsár Máté (Budapest), zongorista, zeneszerző
Binder Károly (Budapest), zeneszerző, zongorista
Kodolányi Gyula (Budapest), költő, író, az MMA rendes tagja
Német és szerb szinkrontolmáccsal.
 
19.00 Szabados György-portréfilm (54 perc)
Az MMA székháza, Pesti Vigadó (Bp. V., Vigadó tér 2.) Sinkovits Imre Kamaraszínpad
 
Bevezető:
Medgyesi Gabriella, rendező
 
 
20.30 Koncert: a Grencsó Kollektív Kör Szabados György-műveket játszik
Az MMA székháza, Pesti Vigadó (Bp. V., Vigadó tér 2.), Díszterem
 
Műsor:
Grencsó Open Collective / Koncert Szabados György kompozíciókkal
Grencsó István – fúvós hangszerek
Pozsár Máté – zongora
Benkő Róbert – nagybőgő
Miklós Szilveszter – dobok
vendégszólisták: Dresch Mihály – fúvós hangszerek és Mezei Szilárd – brácsa

„Kodálynak teljesen igaza van abban, amikor azt mondja, hogy a zene állapotától függően egy egész országot lehet fölépíteni vagy tönkretenni. Az élő zene az, ami összeköti az Eget és a Földet; embert Istennel, az embert az emberrel. Mert rokon a teremtéssel, Isten ráérő idejével." (Szabados György)

A koncert kivételével a programok ingyenesek.
Regisztráció: szabadosnap@mma.hu; www.vigado.hu/szabados-portrefilm;
Koncertjegyvásárlás: www.vigado.hu
 

Szabados György (Budapest, 1939 – Nagymaros, 2011) a magyar improvizatív zene legjelentősebb, legnagyobb hatású alkotója. Rendkívüli zenei adottsága, rögtönző zongorajátéka, folytonos kifejező, komponáló kedve már kisgyermekkorában megmutatkozott. Zenei tanulmányait magánúton végezte, apja kívánságának eleget téve közben orvosi diplomát is szerzett. Ő is a jazzben találta meg azt a nyelvet, amellyel improvizatív képességeinek formát adhatott, azonban nem egyértelműen jazzmuzsikus. Zenéje rendkívül dinamikus, a hagyomány és a modernitás értelmében is európai és magyar zene, telve a spontaneitás frissességével és a szellem erejével. Alkotói felfogását a kompozíció és a szabad improvizáció harmóniájára alapozza. Nevéhez fűződik az 1964-es kiadású, B-A-C-H élmények címet viselő lemez, amely az első szabad zenei felvételnek számít hazánkban. 1975 és 1988 között a Kassák Klubban a Kortárs Zenei Műhely vezetője volt, 1983-ban megalakította a Magyar Királyi Udvari Zenekart, 1988-ban a Szabad Zene Nyilvánossága klubot.
Pályája során leginkább saját együtteseivel vagy szólóban koncertezett, de fellépett olyan hírességekkel is, mint Anthony Braxton, Roscoe Mitchell, Peter Kowald, Johannes és Connie Bauer, Fred van Hove, Evan Parker, Jirí Stivín, Ernst-Ludwig Petrovsky, Klenyán Csaba és Vlagyimir Taraszov. Írt balettet, táncoperát, vokális műveket, históriás éneket 1956 emlékére, szólózongora- és kamaradarabokat.
Publikált zenei írásokat, ritkán megjelenő esszéit, verseit a győri Műhely és a Jazz Stúdium, a Vigilia és más magyar folyóiratok, lapok közölték. 1990-ben A zene kettős természetű fénye címmel Váczi Tamással közösen jegyzett kötete, Írások I. – Tanulmányok, esszék című könyve 2008-ban jelent meg, amit követtek az Írások II. – Versek és Írások III. – Beszélgetések, interjúk című kiadványok.
Művészetének elismeréséül 1972-ben elnyerte a San Sebastian-i fesztivál szabad zenei nagydíját, 1983-ban megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben a Magyar Művészetért Díjat, 2001-ben a Szabó Gábor Életműdíjat, 2008-ban a Magyar Jazz Díjat és 2011. március 15-ei nemzeti ünnepen zeneszerzői munkásságáért vehette át az Országházban a Kossuth-díjat.

„Egyszerre okkult és racionális, egyszerre valós és képtelen világot élünk. S ha ennek időtlen egyidejűségében megfogan valami, azt kell megpróbálnunk valahogy megszülni, világra hozni. Pillanatnyilag a zenében én nem látok ehhez más metodikát, mint az improvizatív nyitást. Az improvizáció az a csoda, amelyben ma is megélhető az örökkévalóság." (Szabados György)


Szabados (könyv)
Szabados György igazi polihisztor, munkásságát lehetetlen kizárólag a jazz-zene, a keleti filozófiák vagy a színház oldaláról közelítve leírni. Talán ezért is van, hogy a szakma részéről ez az első könyv, amely (meg)értő és elfogadó módon, komoly szellemi megközelítéssel szól személyéről és művészetéről. A méltatlanul hosszú hallgatás (tisztelet a ritka kivételeknek) után éppen a merőben különböző szempontú tanulmányok bizonyítják, milyen nehéz akárcsak elkezdeni is e rendkívüli életmű körüljárását.
A hagyatékban lévő több mint kétezer kottalap szkennelése, a felvételek és koncertek elemzése kapcsán nem kizárólag zeneelméleti, hanem filozófiai, vallástörténeti és civilizációs kérdések egész sora ejti gondolkodóba a befogadót. Szabados zenéje nemcsak önmagában érdekes; lételméleti szembenézésre készteti az arra nyitott, fogékony embert.
Számunkra egyértelmű: az elmúlt korok nagy művészetének méltó folytatása a szabadosi életmű – „egész-sége", fölmutatott mélysége és magassága páratlan az utóbbi fél évszázadban.
A Bicskei Zoltán szerkesztette, nemzetközi alkotógárdát felvonultató kötet olyan kiváló zenetudósok, írók és jazz-zenészek tanulmányaival és visszaemlékezéseivel ismerteti meg az olvasót, mint Bert Noglik, Nemanja Sovtić, Windhager Ákos, Kodolányi Gyula, Binder Károly vagy Pozsár Máté.
 
(300 oldal, keménytáblás borító, cérnafűzött kötés, Budapest, MMA Kiadó, 2019)

„…Csak az ének" – In memoriam Szabados György (portréfilm)

Szabados György egyszerre volt előadó, zeneszerző, közösségek megteremtője és működtetője, gondolkodó, művészet-, zene- és sorsfilozófus, költő és esszéista. A róla készült alkotást nevezhetnénk költői filmnek is, de nem a fogalom lírai tartalma, hanem annak szabadsága, gondolatépítkezési folyamata értelmében.

Rendező-forgatókönyvíró: Medgyesi Gabriella
Operatőr: Sibalin György
MMA, 2019, 54'42"