Architekturmuseum der Technischen Universität Berlin
in der Universitätsbibliothek
Sekr. A 7
Straße des 17. Juni 152
10623 Berlin
Atlantisz – Makovecz Imre rajza

Angyalok a berlini Makovecz-kiállításon

Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész Makovecz – Rajzok címmel 50 szabadkézi rajzából nyílt kiállítás a berlini műszaki egyetem építészeti múzeumában 2014. november 20-án, csütörtökön, az építész születésnapján a Collegium Hungaricum kulturális intézet és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezésében. A tárlatot Csernyus Lőrinc építész, kurátor, Makovecz-tanítvány nyitotta meg.
A kiállításon a 2003-ig készült rajzokat mutatják be, köztük épület-, ház-, templomterveket és tájképeket. Eredetileg ezek a munkák egy mappába készültek és egyedivé az tette őket, hogy Makovecz Imre valamennyit aláírta – mondta el Csernyus Lőrinc.
A Lehetett volna… sorozat rajzainak ihletője Karl Blossfeldt (1865–1932) német fotográfus növényekről – rügyek, gubók, levelek, virágok, szőrös termések, indák – készített képei. Az építész ezeket a fotókat továbbgondolta, és templomokon, tájképeken megjelennek a növényvilág különös formái, mint a Medgyaszay templom Szlovákiában, vagy a Himalája és Blossfeldt fotóiról a hegy fölé odarajzolt rügyek. Makovecz Imre az 1970-es, 80-as években a népi építészetet tanulmányozta, és a növények gazdag formavilágából is merített épületeinek tervezésekor. A rajzok másik felén az angyalok dominálnak, mert ahogy Csernyus Lőrinc visszaemlékezett, Wim Wenders német filmrendező Berlin felett az ég című filmjét 1985-ben mutatták be, de Makovecz Imre még csak VHS kazettán láthatta az alkotást és teljesen elragadták fantáziáját az emberábrázolású angyalok.
A cannes-i filmfesztiválon rendezői díjjal kitüntetett német–francia film az évtized iskolateremtő alkotásává vált. A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó történet hősei angyalok, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Aztán egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel angyalszárnyacskákkal a ruháján. Az angyal ezt roppant mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki a lány. Ám ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Súlyos döntés előtt áll…
Az építész és a filmrendező kapcsolatba kerültek, leveleztek az angyalokról is és Csernyus Lőrinc megtalálta a hagyatékban Wenders gyerekes angyalrajzát, amit a rendező elküldött Makovecznek. Ezt az angyalt magával vitte Berlinbe Csernyus Lőrinc és a megnyitón megmutatta a kiállítás közönségének. Makovecz Imre épületábrázolásain mint lény jelenik meg Wim Wenders angyala, vagy az angyal szárnya például a százhalombattai katolikus, a csengeri görög katolikus templomon, vagy a még meg nem épült felső-krisztinavárosi templomot angyalok tömegével tervezte.

Karl Blossfeldt (1865–1932) fotográfiái

Makovecz Imre azt írta, az építészet igazi kalandja, hogy hogyan tudja az eget és a földet összekapcsolni. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alapja a földből nőtt volna ki, a teteje pedig az égből ereszkedett volna alá. Ő az organikus építészet legfontosabb magyar képviselője, akit nemzetközileg is számon tartanak. Makovecz szerint az organikus építészetnek kettős jelentése van: az épületnek szervesen kell illeszkednie a tájba, a másik, hogy emberközpontú legyen, vagyis – ahogy írta – „Mindig az arc berendezésére figyelek. Ezért hasonlítanak az épületeim az ember arcára, fejére, koponyájára. A házaimat ezért látó házaknak neveztem el." Ezeknek az építményeknek van szemük, szemöldökük, orrféléjük, vagyis az épület nála lény.
Makovecz Imre 1992-ben egyik alapítója volt a Magyar Művészeti Akadémia egyesületnek, amely 2011-ben köztestületté vált, és ő az Akadémia örökös tiszteleti elnöke lett. Építészdiplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte 1959-ben. Állami tervezővállalatoknál dolgozott, majd a Pilisi Erdőgazdaság főépítésze volt. Svájcban megismerkedett Rudolf Steiner osztrák polihisztor, filozófus munkásságával, ami nagy hatással volt gondolkodásmódjára. Steiner egy helyen azt írta, hogy „Lelkileg úgy kell hozzáállnunk az emberiség fejlődéséhez, hogy minden új keletkezésében meglátjuk: az, amit valaha megalkottak, rommá válik, de tudjuk, hogy a romokból új élet sarjad." Erdélyben Kós Károly legendás építésznél járt. A 80-as évektől egyik kezdeményezője volt a falvak megmaradását szolgáló munkának. Később templomokat és középületeket tervezett. Ő alkotta 1992-ben a sevillai expó magyar pavilonját, amely nagy nemzetközi sikert aratott, és azóta a pavilont Spanyolország védetté nyilvánította. Magas magyar állami és szakmai kitüntetések birtokosa. Külföldön olyan tekintélyes elismeréseket kapott, mint a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme, tiszteletbeli tagjává választotta az Amerikai Építészeti Intézet és a Brit Királyi Építészeti Szövetség. Skóciában a Dundee-i Egyetem és Rómában a La Sapienza egyetem díszdoktorává avatta.

2014. november 15.  |  makovecz imre kiállítás