Magyar filmek 1896–2021

Az utóbbi harminc év egyik legnagyobb kulturális vállalkozása a Magyar Művészeti Akadémia „lexikonprogramja". Ennek második lépcsőfoka, hogy az irodalmi lexikont követve, több évnyi munka után jelent meg az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – szintén lexikon formában. A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire. A kötet bemutatóját 2021. október 21-én tartották az MMA székházában.

A filmes lexikont prof. dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára; dr. habil. Kocsis Miklós, az MMA-MMKI igazgatója; dr. habil. Gelencsér Gábor filmtörténész, a lexikon szerkesztőbizottságának társvezetője; dr. Kollarik Tamás producer, filmes szakember, valamint Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA levelező tagja, az MMA Kiadó ügyvezetője mutatták be a Pesti Vigadóban.
„Alkotóközpontú szemlélet, illetve az időrendiség elve jellemzi a kötetet, amely egyszerre hagyományőrző és modern. Célunk, hogy az MMA lexikonok sorozattal valamennyi művészeti ágról olyan köteteket adjunk közre, amelyeknek a jövőre nézve valamiféle kánonformáló ereje lehet" – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, az MMA leköszönő főtitkára. Mint hozzátette, az irodalmi lexikon után olyan filmes kötetet szerettek volna összeállítani, amely laikusnak, egyetemi hallgatónak és oktatónak vagy egy szakcikk írójának egyaránt használható.
A filmlexikon szerkesztése 2019-ben indult, az első eredmények tavaly online váltak elérhetővé. Idén 120 éves a magyar film, de a 770 oldalas kötet az első Magyarországon forgatott filmmel kezdődik és nem az első magyar filmmel, hiszen az elveszett. A második szócikk Góth Sándor 1912-ben készült némafilmje, a Keserű szerelem, és természetesen szócikk foglalkozik az első teljes egészében hangos magyar filmmel, az 1931-ben Lázár Lajos rendezésében bemutatott Kék Bálvánnyal. A lexikon az utolsó húsz év filmterméséből is bőven csemegézik: belekerült mások mellett a Moszkva tér (rendező: Török Ferenc), a Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), a Kontroll (Antal Nimród), a Nyócker! (Gauder Áron), a Sorstalanság (Koltai Lajos), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), a Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), a Saul fia (Nemes Jeles László), a Testről és lélekről (Enyedi Ildikó) és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes) is. Ahogy Gelencsér Gábor szerkesztő – aki Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztette a könyvet – fogalmazott, a válogatásnál az esztétikai érték és a filmtörténeti reprezentativitás egyaránt szempont volt. „Nem akartunk egy radikálisan új kánont felállítani, finom módosításokra törekedtünk. Fontos helyet kapott a populáris filmkultúra is, például a kultfilmmé vált Üvegtigris sem maradhatott ki."
Kocsis Miklós, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója megjegyezte, hogy az online verzió és a könyv után jó lenne egy kapcsolódó filmes applikáció kidolgozása is.


A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének kezdeményezésére indult el a magyar irodalmi műveket bemutató lexikon összeállítása, amely először online formában, majd az MMA Kiadónál könyvalakban jelent meg (Magyar irodalmi művek 1956–2016). E vállalkozást rögtön a legfiatalabb művészeti ág bemutatása követhette: 2019-ben kezdődött a filmlexikon szerkesztése, amelynek első eredményei szintén online formában váltak elérhetővé a www.mmalexikon.hu oldalon, s immár ez az összeállítás is kézbe vehető könyvalakban.
A filmes lexikon felépítése az irodalmiét követi – s alapvetően ez határozza meg a vállalkozás sajátosságait. Mindenekelőtt műközpontú áttekintésről van szó, továbbá az egyes alkotások bemutatásuk időrendjében követik egymást. A filmes kötet szerkesztői mindezt azzal egészítették ki, hogy a mozikban forgalmazott valamennyi filmtípusra kiterjesztették a válogatást, az egész estés játékfilmek mellett a dokumentum-, rövid-, kísérleti, ismeretterjesztő és animációs filmekre is. Ez a szerkesztési elv újfajta metszetét nyújtja a magyar film történetének. A lexikonok általában alkotóközpontúak, a különféle filmkalauzok pedig egy-egy filmtípusra (legtöbbször a játékfilmekére) korlátozzák figyelmüket. A kézikönyv végén található név- és címmutató természetesen ezt a hagyományosabb olvasási módot is lehetővé teszi, de a folyamatos (bele)olvasással a magyar film történetének egyfajta „szinoptikus" íve rajzolódik ki az olvasó előtt, ahogy egymás mellé kerülnek az egyazon évben készült különféle típusú és műfajú filmek. A filmtörténet mozgásának, irányainak átláthatósága érdekében nem csupán esztétikai szempontból értékes művek kerültek be a lexikonba, de néhol a korukat jól reprezentáló, ámde kevéssé színvonalasak is.
Egy lexikon összeállítása a kánonalkotás nyomasztó felelősségét rakja a szerkesztők vállára: mi kerüljön be, mi maradjon ki, hiszen az 516 szócikk nem fedi le a teljes magyar filmtörténetet (csak egész estés játékfilmből készült a kezdetektől napjainkig nagyságrendileg 1500, amiből 314 került feldolgozásra). Nem valamiféle új kánon felállítása volt tehát a cél, sokkal inkább a legújabb kutatások fényében a korábbi finomítása. Mindennek legfontosabb eleme az egész estés játékfilmek mellé a többi filmtípus egyenrangú beemelése: valamennyi műről hasonló terjedelmű és szerkezetű szócikk szól. A szócikkek száma viszont követi a különféle filmtípusok reprezentativitását: a 314 egész estés játékfilm mellett 75 dokumentum‑, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs filmről olvashatunk a kötetben. A filmtörténeti kánon finomítása elsősorban az egész estés játékfilmeket érinti. A jelentőségükhöz mérten hangsúlyosabb szerepűek a magyar filmtörténetírásban korábban kisebb figyelemhez jutó, sőt gyakran mellőzött populáris filmek. Mindebből következően nagyobb súllyal van jelen az elsősorban szórakoztató filmeket gyártó korai hangosfilmkorszak: 54 szócikk ennek az időszaknak a filmjeiről szól. A némafilmkorszak termésének 90 százaléka elveszett, de így is 33 alkotás kaphatott helyet a könyvben e ritkaságok közül (e szócikkek zöme szerzőjének, Pápai Zsolt szerkesztőtársunknak köszönhetően). Több tétel a munka során került elő, s vált a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívuma segítségével elérhetővé a szerzők számára. E filmek nagyobbik hányadáról elsőként itt olvasható elemző leírás.
A kézikönyv címét követő évszám így is magyarázatra szorul, hiszen az első magyar gyártású, bemutatásra szánt film, Zsitkovszky Béla A táncz című munkája, mint köztudomású, 1901. április 30-án került a nézők elé. Csakhogy ez a film is elveszett, így szócikk sem készülhetett róla. Ismeretes viszont két felvétel, amelyeket a Lumière testvérek megbízásából forgattak Budapesten, s 1896. május 10-én levetítették őket a Royal Szálló kávézójában. Ezek tehát az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképek, így a kötet joggal indulhat bemutatásukkal. Ezután viszont hosszabb kihagyás következik, hiszen csak 1912-ből maradt fenn teljes terjedelmében magyar film, de a következőkben már szinte minden évhez kapcsolódhatnak szócikkek, egyre nagyobb számban és változatosabb filmtípusokkal. Munkánkat igyekeztünk naprakésszé formálni, így egy 2021-es bemutatóról szóló szócikk zárja a kötetet.
Az egyes szócikkek felépítésekor a szerzők hasonló elvet követtek: a filmtörténeti kontextus és az életmű rövid bemutatását az adott mű témájának leírása, ezt a legfontosabb műfaji és stiláris elemek vizsgálata követi, majd egy értelmezési javaslat fejezi be a gondolatmenetet, a szócikk végén pedig a legfontosabb szakirodalmak találhatók (amennyiben a filmről rendelkezésre állnak ilyenek). Az internetes közlésben különösen hasznos kereszthivatkozásokat (a más címszóra történő utalásokat) a nyomtatot változat is követi (→), a címszót a törzsszövegben tilde (~) helyettesíti. A szócikkek tudományos igényességgel, de olvasmányos formában íródtak. Ezzel is minél szélesebb olvasóközönség számára válik hozzáférhetővé a munka, hiszen a cél nem volt más, mint a hatalmas, sokszínű és izgalmas magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése.

MAGYAR FILMEK 1896–2021
A kötet szerkesztői: Gelencsér Gábor, Murai András, Pápai Zsolt, Varga Zoltán
Az első összegző és áttekintő magyar filmtörténet – lexikon formában. Összesen 516 szócikkben 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását 15 szócikkíró ismerteti.
A kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A műveket egyedileg elemző-értelmező szócikkek hatásuk és jelentőségük szerint tárgyalják az alkotásokat, egyúttal adott rendező életművét és a magyar film alakulástörténetét is összefüggéseikben láttatják. A könyv fontos és hiánypótló olvasmány a laikus érdeklődők, a témával egyetemi szinten foglalkozók és a szakma képviselői számára.
A kötet az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által vezetett lexikonprogram keretében készült.
Kötészet: keménytáblás borító, cérnafűzött kötés
Terjedelem: 770 oldal
Fogyasztói ár: 5 800 Ft
MMA Kiadó, 2021

A lexikon október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban, vagy megrendelhető az mmakiado.hu weboldalon.
2021. október 22.  |  pécsi györgyi dr. kucsera tamás gergely mma-lexikon