2013. november 18. – Király László: Készülődés Pazsgába

A Magyar Írószövetség klubjában rendezett ünnepi könyvbemutatón köszöntőt mond Szentmártoni János, a Szövetség elnöke és Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője. A költő életművét Karácsonyi Zsolt, a Helikon című folyóirat főszerkesztője méltatja, a szerzővel Szakolczay Lajos irodalomtörténész beszélget.

Tekintsék meg Király Lászlóról szóló portréfilmünket:



Időpont: 2013. november 18. 18 óra
Helyszín: 1062 Budapest, Bajza utca 18.

A könyvbemutató meghívóját ide kattintva tölthetik le.

Király László
Művei megjelentek román nyelven is. Még nincs húszéves, amikor versét közli az Utunk hetilap. A József Attila és Kassák Lajos költészete jegyében induló költő legendás, az ún. második Forrás nemzedékből elsőként válik saját hangú költőegyéniséggé, népi és urbánus hatások szerencsés ötvözésével. Egyre tudatosabban építi be saját lírai világába a magyar és az egyetemes történelem és művelődéstörténet nagyjait (Kőrösi Csoma, Tinódi, Szenczi Molnár, Petőfi, Radnóti). Izgalmasak idő- és térutazásai: Az elfelejtett hadsereg című nagy verse Angliában, Morus Tamás lefejezésének évében játszatott sajátos "Erzsébet-kori tragédia". Még tovább megy a költői szerepjátszásban, amikor megteremti Al. Nyezvanovot (az "álmodott költő"-t).

Verseiben Király László a nemzedéki összetartozás tudatától a nemzeti felelősség tudatosításáig, a hatalmi tébolyoknak kiszolgáltatott emberiség világgondjának felvállalásáig jutott el. Ezek a felismerések hol elégikus, hol agitatorikus, hol plakátszerű, ill. modern montázs-, kollázs-formát öltő verses kifejezést kapnak. Prózai munkássága egyenértékű költészetével. Mindmáig legvisszhangosabb műve, a Kék farkasok című regénye (1972), mely epikai formában írt nemzedéki számvetés az ötvenes-hatvanas évek történelméről. Műfordítói munkásága is jelentős, a román (Eugen Jebeleanu, Geo Bogza, Cezar Baltag), ill. kortárs lengyel, orosz, francia, bolgár költők tolmácsolójaként alkot kiemelkedőt.

Sóváradon született, a Sóvidék adta az első élményeket. A kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem orosz-magyar szakán végzett; tagja volt az egyetem legendás Gaál Gábor Irodalmi Körének. Tanított Felsőbányán, majd 1968-tól az Előre munkatársa, később az Utunk szerkesztője. 1990-től a kolozsvári Helikon kétheti irodalmi lap főszerkesztő-helyettese.

Díjak, elismerések: A Román Írószövetség díja (1970, 1976, 1981), A Kolozsvári Írói Egyesület Fordítói Díja (1975), A Román Akadémia Díja (1982), Pezsgő-díj (1982), József Attila-díj (1997), Látó Nívódíj (1997, 2000, 2008); Déry Tibor-díj (1997), Székelyföld-díj (2000); Kolozsvári Írói Egyesület Költészeti Díja (2000); Caragiale Emlékérem (2003); A Magyar Művészetért-díj (2004), Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Nagydíja (2004) 
// ]]>