A hanglemez felvételei:
Sonata di Felicitá / Boldogság-szonáta (2018)
Dalok szöveg nélkül (2016)
Nimfák tánca a "Faust, az elkárhozott" c. táncjátékból (2016)
Felhangok II. (1983)
Szvit zongorára és szintetizátorra (1983)

Dubrovay László zongoraművei Balázs János előadásában

A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját ebben az évben Dubrovay László kapta. Ezt a díjat konkrét alkotásért, egy-egy friss, kiemelkedő művészi teljesítményért lehet elnyerni. Dubrovay az elmúlt időszakban komponált, Sonata di felicitá (Boldogság szonáta) c. zongoraműve az ősszel CD-n is megjelent. A lemezbemutató december 14-én lesz a Pesti Vigadó dísztermében. Juhász Előd lesz a műsorvezető, aki a zeneszerzővel és Balázs János zongoraművésszel is beszélget az esten. A pandémia helyzet miatt a koncertet a nézők kivételesen nem a helyszínen, hanem a képernyők előtt követhetik, digitális közvetítés formájában. Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a lemezről és a hangversenyről beszélt.

A Dubrovay László zeneszerző összes zongoraműve II.  című lemezbemutató hangversenyt 2020. december 14-én (hétfőn) 18.00-tól a Pesti Vigadó díszterméből élőben közvetítettük. A hangverseny visszanézhető (a műsor 8:50-től kezdődik): 

 



– Hogyan fogadta a nézők személyes jelenléte nélküli, online lehetőséget?

 

– Rá vagyunk kényszerítve, hogy ilyen körülmények között is legyen koncert. A művészek mindenkori feladata, hogy a műveket eljuttassák a közönséghez. Ez most egy másfajta lehetőség, de ilyen körülmények között a művészvilágnak ehhez alkalmazkodnia kell.

Balázs János zongoraművész adja elő zongoraműveit. Hogyan találkoztak először és hogyan vált ez gyümölcsöző munkakapcsolattá?

– Ez a kapcsolat érdekesen indult, mert Balázs János a Zeneakadémián szolfézs- és zeneelmélet órákon tanítványom volt, kiváló képességű, minden feladatot nagyszerűen megoldott, de pár hónap után elém állt naptárával, hogy nézzem meg, mennyi koncertje, mennyi fellépése van, nem tud járni az órákra. Azt válaszoltam neki, hogy első a közönség, koncertezzen, tanuljon rengeteg új darabot, gyűjtse a repertoárt, gyakoroljon. Ezután évekig nem volt kapcsolatunk. Viszont mint utóbb kiderült, az egyik órámon bemutattam nekik Holics László előadásában a Parafrázis című zongoradarabomat. János később elmesélte, hogy megszerezte a kottáját Lacitól, megtanulta, és annyira beleszeretett a műbe, és mivel mint „Rising Star" Európa 17 legnevesebb koncerttermében adhatott műsort, mindegyik koncertjén a befejező darabként a Liszt Mefisztó keringő után ezt játszotta, óriási sikerrel. Ez a parafrázis a „Faust, az elkárhozott" c. táncjátékom egyik részletére, Faust és Margit szerelmi témájára épül. Pár évvel később hallottam, hogy a zeneakadémiai vizsgáján is és amerikai turnéján is ezt játszotta. Úgy adódott, hogy a 70. születésnapom tájékán volt a Müpában egy koncertje, itt is műsorára tűzte a Parafrázist. Előtte soha nem hallottam tőle ezt a rendkívül nehéz zongoradarabot, elmentem meghallgatni, ő pedig észrevette, hogy ott ülök az egyik páholyban, felém intett és a mű előadását nekem ajánlotta születésnapom alkalmából, majd az én zenei stílusban improvizált egy rövid darabot. Nagyon izgalmas volt, hogy vállalta, egy számára csak ebből a műből ismert zenei stílus elemeit a saját gondolatrendszerébe beépíti. Kedves volt a gesztus, és nagyon jó volt az improvizáció. Utána alakult ki köztünk egy kiváló kapcsolat.

Hogyan került sor a közös lemezbemutató koncert ötletére?

– Ennek az a története, hogy János megtanulta kívülről az összes zongoradarabomat, el is játszotta és mindegyiket lemezre vette. Ez lett az első CD. Mivel utána még újabb zongoraműveket komponáltam, köztük a Sonata di felicitá-t, egy újabb lemez zenei anyagát állíthattam össze, ez az „összes zongoraművem" második lemeze. Közben a Budafoki Dohnányi Zenekarral, Hollerung Gábor vezetésével rögzítettük a 3. lemezt, amelyen három zongoraversenyem hallható, ugyancsak Balázs János szólójával. A most megjelent második CD, a Dubrovay László zeneszerző összes zongoraműve II.-n szereplő Sonata di felicitá a Magyar Művészeti Akadémia idei Nagydíját kapta. Ez az apropója a mostani lemezbemutató hangversenynek.

Mit tudhatunk az esten hallható díjnyertes darabról?

– A címe Sonata di felicità, Boldogság-szonáta, nagyszabású műnek készült. János sokáig „ostromolt", hogy Liszt Ferenc megírta a 19. század legnagyobb magyar szonátáját, Bartók Béla 1926-ban a 20. század magyar Szonátáját, én pedig írjam meg a 21. század magyar szonátáját. Sokáig nem mertem vállalkozni rá, de volt egy pillanat, amikor ültem a Zeneakadémia Nagytermében egy koncerten, és ahogy kijött János a pódiumra, meghajolt, a közönség felé fordult, olyan szeretet sugárzott az arcáról…, hogy úgy éreztem, kell egy testreszabott szonátát írni neki a szeretetről, boldogságról. Így született meg a Boldogság szonáta, amit a 30. születésnapján be is mutatott.

Milyen hosszú a darab, és mennyi ideig készült? Milyen módszerrel dolgozik?

– A szonáta 22 perc körüli, egybekomponált 4 tétel. Van benne egy fantasztikus, virtuóz rész, a 3. rész, amit lehet, hogy más minimum egy perccel hosszabban tudná csak eljátszani, de Jánosnak bámulatos technikai készségei vannak.
Nagyon gyorsan dolgozom általában, de ez nagyon nagyszabású darab, ezért talán két hónapig is készült, napi legalább 8 óra munkával. Csupán a kottafejek leírása egy ilyen nagy mű esetében sok-sok tízezer hang, már ez sok idő, de ezen kívül az elképzelésnek is meg kell születnie. Nem a papíron, hanem a fantáziában jön létre a műalkotás. Ami már a fantáziámban megvolt, az persze még alakul, amikor a papírra vetem.

Liszt Ferenc szonátája h-moll. A moll szomorú, pesszimista hangnem. Ennek a szonátának a tonalitása h-líd. A líd hangsor a görögöktől kezdve a zenetörténetben mindig az áttetsző, finom, pasztorál jellegű, szerelmi kapcsolatok ábrázolására volt alkalmas. Ezért ezt a hangnemet használtam ennél a szonátánál. Volt egy ún. kereszt motívum, amelyet Liszt Ferenc használt a h-moll szonátában, ezt továbbfejlesztettem, amiből egy pentaton magyar melódiaépítkezés alakult ki, ez a polipentaton építkezés, ehhez járult még az én speciális harmóniarendszerem, így a kettő meghatározta az egész mű stílusát. A polipentaton építkezés azt jelenti, hogy a pentatóniából bizonyos elemeknek, sejteknek a használatával és továbbfejlesztésével mind a 12 hang szerepel. Ezek a sejtek mindig ún. archetípusú sejtek, ami mögött sok évszázadon keresztül rengeteg olyan zenei tartalom, kifejezés, mondanivaló volt, amelyek képesek mai tartalmakat, üzeneteket is közölni. A speciális szonátaforma, amit itt használok a 4 tételes mű egy tételbe sűrítése, mint ahogy azt Liszt Ferenc is tette zongoraversenyeiben. A Szonátámban sok minden van, és olyan sugallatok is, amik talán sokszor a Jóistentől jöttek.

Az isteni sugallatot említette az alkotói folyamatokban, hívő ember?

– Volt már, hogy éreztem alkotás közben, mintha vezetné valaki a kezemet. Például amikor a Faust, az elkárhozott kompozíción dolgoztam, éppen ezen a szerelmi kettősön, akkor folyamatosan csak írtam, írtam, és úgy éreztem, nem is kell gondolkodnom, mert a Jóisten vezeti a kezemet. A mintegy 12 percnyi zenét egy délután folyamán megkomponáltam.
A munkamódszerem egyébként olyan, hogy a fejemben már nagyjából kész a mű, és amikor leírom, majd utána véglegesítem, akkor már nem nyúlok többé hozzá, mert az már az általam elfogadott legjobb változat. Ezért is van az, hogy a pályám elején írt darabjaimat is vállalom, minden hangját, pedig van, ami akár 52 éve jelent meg nyomtatásban. Mindig igyekeztem a legmagasabb mércét kitűzni magam elé. Mintáim a zeneirodalom legkiválóbb zeneszerzőinek legkiválóbb alkotásai, és megpróbálom azokhoz mérten gondolataim minőségét formálni, megcélozni a legmagasabb mércét! Mindig ez volt a szándékom.

Dubrovay László zeneszerző összes zongoraműve II. című lemezbemutató hangverseny 2020. december 14-én (hétfőn) 18.00-tól digitális közvetítéssel. A hangversenyt a Pesti Vigadó díszterméből élőben streameljük a Magyar Művészeti Akadémia hivatalos YouTube-csatornáján keresztül, itt a honlapunkon is.

2020. december 4.  |  interjú dubrovay lászló zongorahangverseny balázs jános