Esemény - nagy kép

150 éves a Pesti Vigadó konferencia

A Pesti Vigadó másfél százados jubileuma alkalmából konferenciát rendezett a Magyar Művészeti Akadémia. A tanácskozás nyitányaként Tarlós István főpolgármester, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Fekete György, az MMA elnöke köszöntötte a jelenlévőket. A konferencia egyik előadója Kucsera Tamás Gergely volt, aki a megújult Vigadó jövőbeni lehetőségeiről beszélt.
A Makovecz teremben rendezett ünnepségen Tarlós István köszöntőjében kitért arra, hogy az elmúlt években megvalósított öt műemlékvédelmi projekt – mint a Ludovika, a Vigadó, a Várkert Bazár, a Kossuth tér és a Zeneakadémia – főként a század elejét reprezentáló építészeti értékekhez tartoznak. „A máig legnevesebb építészeinknek köszönhetjük ezeket az épületeket, amelyek többsége az építészet szépségét magában foglaló historizmus stílusát képviseli. Környezeti hatásuk messze túlmutat az adott háztömbökön, megújulásuk pedig példamutató lehet az egész városra nézve" – mondta a főpolgármester, majd felidézett több jelentős fordulót a Vigadó történetében, többek között Budapest főváros születésének pillanatát, amikor itt mondták ki Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
„Ha létezik a magyar építészetben tükör a magyar történelemről, akkor ennek az épületnek a kataklizmája ilyen. Rekonstrukciója is azért került sok időbe, mert először el kellett tüntetni azokat a dolgokat, amelyeket elrontottak rajta, majd fel kellett tárni az egykori, eredeti építészeti értéket" emelte ki Fekete György, aki párhuzamot vont a Vigadó összművészeti működése, valamint aközött, hogy az MMA teljességében törekszik nézni a művészetet.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az 1800-as évek történéseire emlékeztette a hallgatóságot. „Sokszor a vesztes csatákból a nemzet számára valami jó is származik, Kossuth híressé vált beszédét ugyan ágyúzással torolták meg, de most szebb épület állhat itt, mint valaha. Nem a régi pompájában tündököl, hiszen mind a világítás, mind a hangtechnika és a finom részletek többet adnak hozzá, mint annak idején.  A magyar nemzetet megújító szellemiséget azonban megőrizte az épület, és nekünk arra kell törekednünk, hogy Kossuth szavai ma is megvalósuljanak: Magyarországot a poklok kapui se tudják megdönteni" – mondta a miniszter, aki kihangsúlyozta, hogy a Pesti Vigadó a művészetek templomává vált.
A konferencia előadói többek között a történelmi épület építészeti, irodalmi és zenei életét mutatják be, valamint kitérnek a kulturális terek értékeinek megóvására, fejlesztésére és új közösségi létesítmények megteremtésének lehetőségeire is.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára előadásában kitért arra, hogy 2010-ben kapott lendületet a 2004-ben bezárt Vigadó felújítása, ekkor született meg az a döntés is, hogy az épület a köztestületi rangot kapó MMA székháza legyen. Az épület felújítása 6,4 milliárd forintot emésztett fel, az akadémia saját költségvetéséből 730 milliót forintot költött az Vigadó rekonstrukciójára és berendezésére.
A főtitkár emlékeztetett, az épület 2014. március 14-én nyílt meg ismét, de akkor még nem minden teret adtak át: a színházterem novembertől fogadja a látogatókat, míg az étteremhez nemrég sikerült pályázat útján méltó üzemeltetőt találni, így a vendéglátóegység is megnyílhat a következő hónapokban.
A zárva tartás évtizede alatt többek között a Nemzeti Színház, a Müpa, a Bálna, az Erkel Színház is felkerült Budapest turisztikai térképére, így a Vigadónak nagyon erős mezőnyben kell helyt állnia - emelte ki az MMA főtitkára, hozzáfűzve: a Vigadót vissza kell hozni a hazai és nemzetközi köztudatba. Reményt keltő, hogy 2014 márciusa óta már több mint 50 ezer látogatója volt a Vigadóban zajló mintegy 100 eseménynek, ennek megközelítőleg fele saját rendezvény volt - szólt az eddigi eredményekről Kucsera Tamás Gergely.

Dr. Holló Szilvia Andrea Városfejlesztés a pesti Szépítő Bizottmány megszűnésétől a Fővárosi Közmunkatanács megalakulásáig (1857-1870) című előadása itt olvasható.
Dr. Szerző Katalin Jeles napok a Pesti Vigadó zenei múltjából című előadása itt olvasható.
Dr. Praznovszky Mihály A kortárs irodalmi kultuszünnepségek és a Vigadó című előadása itt olvasható.

Tekintsék meg Séta a Pesti Vigadóban című filmünket!

Íme a romantikus építészet gyöngyszeme, melyet pezsgő zenei, irodalmi és képzőművészeti élet jellemez már 150 éve, ahol a városlakók átélhetik a közös ünnepeket, találkozhatnak a művészekkel és kulturális élményekkel gazdagodhatnak. 1865-ben nyitotta meg kapuit a Feszl Frigyes tervezte Vigadó, melyet felújítva 2014-ben adtak át. Bebarangolhatjuk a regényes történetű épületet a földszintjétől a díszlépcsőházán és oszlopcsarnokain keresztül a hangversenyterméig, az új előadó- és kiállítótermekig, elidőzhetünk homlokzati szobrain, organikus, hol arab, hol népies motívumain, Than Mór és Lotz Károly monumentális belső képein.
2015. február 13.