Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai VII.

Az MMA tagozatai évente két-két díjat adományoznak saját művészeti águk kiemelkedő képviselőjének, és 2019-től már négy ösztöndíjat a középgeneráció jeles alkotóművészeinek. A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata minden évben megrendezi az előző időszak ilyetén díjazottainak kiállítását a Vigadó Galériában. A mostani kamaratárlat a 2019–2020. évben Művészeti ösztöndíjban részesített Csontó Lajos, Ganczaugh Miklós†, Szentpétery Ádám, Szocska László képzőművészek, továbbá Maurits Ferenc és Nagy Árpád Pika, az MMA Képzőművészeti Tagozat 2019. évi díjazottjai munkáit mutatja be. A 2021. október 5-én nyílt kiállítás – melynek kurátora Abafáy-Deák Csillag művészeti író – november 7-ig látható a Pesti Vigadó V. szintjén.

Abafáy-Deák Csillag:

A hetedik  

A Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozata díjazottjainak immár hetedik kiállítását nyitjuk meg. Egy év késéssel. A hetes mágikus szám. Hat díjazottat köszönthetünk. Sajnos személyesen nem mind a hatot. Most az országhatárokat más okból nehéz átlépni, mint a rendszerváltozás előtt. Van egy kiállítónk, akit nem mesterséges határok akadályoznak ittlétében, már soha többé nem lehet közöttünk. Ganczaugh Miklós múlt év őszén távozott el örökre, fájdalommal emlékezünk rá.
 
Munkái azonban élnek, itt vannak a falakon. Oh, azok a boldog idők című rajzsorozata az 50–60-as évek jellegzetes közszereplőiről, párttitkár, munkásőr, politikus stb. szólnak, az ún. elvtársak társadalmáról, amit csak humorral lehetett túlélni, miközben húsba vágó megszorítások között éltünk. Ezek a szinte gyerekrajzszerű munkák megragadják az akkori légkört, az anyaghasználat is jelzi a korabeli állapotokat, csomagoló karton, egyszerű fakeret. Az elmúlt öt évben a Balaton-felvidéki Csobánc-hegy világáról készített ceruzarajzokból és a kör-gömb motívum felhasználásáról is kapunk ízelítőt.
A Behatolás egy másik világba című rajz a testi és szellemi világ karakteres találkozása, ezt mintegy folytatja a Kisugárzó című kép. A megszemélyesített Földanya életfa és kapcsolódik az univerzumhoz is. A kör-és gömb sorozatban a művész a spirituális tartalom megtalálására törekszik pl.: Anima, Animus, Spiritus. A Halálné asszony portréban élet és halál együtt, egyik szemében halálfej, másikban virágok. Sturcz János művészettörténész szerint Ganczaugh a geometria révén a legéteribb és a legtestibb jelenségeket tudja egyszerre megidézni. Istenről alkotott képe sem nem antropomorfizált, sem nem absztrakt. A geometriai alakzat természeti, növényi, állati és emberi vonásokkal ruházódik fel. Isten Ganczaugh képein nem egyetlen konkrét lény, sokkal inkább összetett organizmus, akit a komplexitás, sokféleség, fel- és kiismerhetetlenség, titokzatosság és felfoghatatlanság, végtelen spirituális dimenzió jellemez.
A Boldog idők és a badacsonyi, valamint kör-gömb sorozat munkáit Szentpétery Ádám hatalmas, Hálózat II. című alkotása választja el egymástól.
 
Szentpétery művei behálóznak, mintha domborművet, szobrot látnánk, 3D hatás érvényesül, vibrál a látvány. A hálózatok világában élünk, kapcsolódunk össze. Barabási Albert László Behálózva című könyve és kiállítása is eszünkbe juthat. A félgömbből ellipszis lesz, Network címen, illetve ez előzte meg a hálózat sorozatot. A Covid 20 is behálózza az egész földgolyót, színei tompábbak, szürkébbek, de hatása mégis erős, közelről láthatjuk, a kijárat nélküli labirintust, a láncolatok szorítását, a bezártságot. A Rotáció I–II. diptichon a lineáris vonal térbeli spirálos megtekerésével a körkörös elmozdulás illúzióját hozta létre. A mértani elveken alapuló plasztikus kép lenyomatával lesz a kép mozgalmas, és ennek dinamikájával készteti új gondolatokra befogadójukat. Mintha körbeölelné a Földet a spirálokkal, és ezzel nem a kör négyszögesítése, hanem a téglalap körré, ellipszissé alakításának lehetősége is fennáll.
Továbblépve, a síkból konkrétan is a térbe, Szocska László három objektjét láthatjuk: Platóni testek átalakítása – Tetraéder, Hexaéder, Oktaéder. A művész ars poétikája: az univerzumban uralkodó látszólagos rendezetlenség valójában törvényszerűségeken alapul. A formai összetevők fraktálok, sejtek, kristályok, atomok bonyolult és kevésbé bonyolult geometriai alakzatokból állnak össze. A fraktálok egymásba kapcsolódási lehetősége végtelen, folytatható. Az egyszerű formák eleganciáját, átláthatóságát, az élő anyag, a bambusz felhasználása is erősíti. Ez ugyanakkor törékeny is. Egymásba kapcsolódásukkal végtelen, dinamikus, légies felület jön létre. Szocska műveit egyszerre kívülről és belülről is szemlélhetjük. A mindenség ábécéje.
Csontó Lajos is sorozatokkal dolgozik: erősen jelen van a képiség és a verbalitás is, munkái nagy részében, a szöveghasználat nagyon gyakori elem.  Arcvakság című sorozata nélkülözi a betűket, dekonstruálja az arcot, félszeművé teszi. A szem vándorol, egy szemmel korlátozott a térlátás. Erős váltás a mellette kiállított Megoldás gyűjtőcímű triptichon: Takard el, Hívd ki, Kapard fel című alkotások. A felszólító módban írt plakatív mondatok mögött mi rejtőzik? A megoldás ilyen egyszerű: kit akarnak elhallgattatni, kijelölni, mit tegyen. A szöveg-kép együttes, a képkivágások, kitakarások meghökkentenek, felkeltik figyelmünket. A művész dimenziót vált, megbontja a képelemek harmonikus rendjét, mintha léckerítésen át néznénk a szobrokat. Szemünk előtt vannak, de közelről láthatatlanok. Távol kell lépnünk a képtől, hogy a ki nem takart részekből összeálljon a kép egésze, a belső képünk. Mi rakjuk ki a képet, agyunk pótolja a nem látszó részleteket. A betűk dominálnak, a kép olvasható, még akkor is, ha néhány betű beleolvad a háttér színébe. A néző a vizuálisan megjelenített valóság elbizonytalanodásának tanúja és résztvevője lesz.
 
A két fődíjas: Nagy Árpád Pika. Maurits Ferenc.
Nagy Árpád Pika szinte minden műfajban alkot, szénrajz, pasztell, olajfestmény, assemblage, térplasztika, objektek, installációk. Most látható karakteres műveiben is tetten érhető a groteszkből öniróniába hajló, fanyar hangvétel.
Európa elrablása vörös színeivel is uralja a teret. 2016-os alkotás, de ma még aktuálisabb. A gyönyörű Europét nem fehér bika ragadja el. Meztelen nő sertésen lovagol, ez az európai kultúrkörben malacként a szerencse, disznóként a tisztátalanság jelképe. Egy tálon több alma, zöld, a nők már nem Páris kegyeiért versengenek. A Madarak és a Látogatók esetében is a meztelenség, a lemeztelenítés jellemző. A Madarak festménynél a madarak védő funkciót töltenek be a védtelen nő körül, betakarnák. Az ülő alak az agresszor, valószínűtlen, aránytalan figura, a bennünk lakó démon is lehet. A Látogatók esetében nagyfejű démon uralja a hátteret. A meztelen alak, mintha boncasztalon feküdne, kiszolgáltatott, miközben senki kezében nincs szike, de egy tekintettel is lehet sebet ejteni. A képek minket is levetkőztetnek, szarkasztikus humorral. Művészettörténeti utalásokat is felfedezhetünk, például az egyik látogató, a kalapos, az maga Joseph Beuys. Ez a figura feloldja a kép tragikumát és figyelmeztet, ne legyenek előítéleteink. A sokszínű Asztaltársaság nagy terítés, már nincs több hely az asztalon. A művész itt is behozza a groteszket, az asztal alatt a kutyaitató helyett, na mi?  Marcel Duchamp talált tárgyát megtalálták. Mi is találjuk meg az utat ezekhez a szándékosan frivol és provokatív képekhez.
 
Maurits Ferencnek az illusztráció, mint műfaj szerves része munkásságának. Ugyanakkor költő is. Ilia Mihály írja: Maurits, a „képíró"… általában  nem  képben  gondolkodik,  hanem  sorozatban,  a  kép  egy  nagy  variáció  darabja,  finom,  alig  észlelhető  változatok  sorából.
Maurits az emlékekkel dolgozik. Az itt látható sorozat Danilo Kiš halálának 31. évfordulójára készült. Válogatás. Kiš elbeszélés gyűjteménye és címadó írása a Holtak enciklopédiája Borges könyvtár-metaforájára utal, ebben leírva minden, amit feljegyezni lehet azokról, akik földi útjuk végére jutottak és átléptek az örökkévalóságba, mindenki föllelheti nemcsak hozzátartozóit, hanem mindenekelőtt, önnön elfelejtett múltját. A holtak enciklopédiája csak hétköznapi emberek életének megörökítésével foglalkozik. Egyetlen feltétele, hogy valaki bekerüljön ide az, hogy neve ne szerepeljen semmilyen más enciklopédiában. Vajon Maurits megszegi ezt a feltételt? Kollázssorozata is enciklopédia? Nem szegi meg, csak kiegészíti. Vadul burjánzó színekkel, újabb és újabb variációkkal. Tablószerű képcsarnok, portré több változatban, lebegő alak az előtérben, fekete, a halál stigmája, a lebegés a túlvilág felé vezető út is lehet, a kártyalapszerűen terített mozaik talán a sorsra utal.
Befejezésként idéznék egy részletet Maurits Ferenc Mediterrán versek című költeményéből: három hetet barangoltam arany okerben tetőtől talpig a forrón vibráló provenceban • a cannesi notre-dame de l'espérance templomban idéztem drága barátaimat akik nélkül kell élnem és egy-egy rubinvörös mécsest gyújtottam: bányai jánosnak, gerold lászlónak, fehér kálmánnak, gion nándornak, bosnyák istvánnak és utasi csabának • arlesba szegény van gogh miatt mentem nem találtam róla sajnos semmit kivéve azt a sárga kocsmát ahol gauguinnel ebédelt • st. paul de-vence városkában mesebeli hegytetőn provencei zöld csöndben nyugszik marc chagall a festő egy hatalmas szürke kő alatt • cézanne hátizsákja tele azúr-színnel lassan bandukol aix-en-provenceből az áldott hegyig a ste-victoireig majd egy életen át ezt festette minden fénnyel.
Mint Maurits Ferenc.


Tárlatvezetések a kiállításon:
2021. október 20.  17:00 , valamint 2021. október 27.  17:00

A kiállításról Stefanovits Péter, az MMA Képzőművészeti Tagozata vezetője beszél a Pesti Vigadó műsorfüzetébe adott interjúban: „Az elsődleges cél az alkotók elismerése"
Balázs Sándor kiállításkritikája Képzőművészeti jelen címmel itt olvasható
2021. október 6.  |  stefanovits péter vigadó galéria kamarakiállítás