Magyar Építőművészek Szövetsége
1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.
1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.
Medgyaszay István (1877–1959)
Az építészet Bartókja
Medgyaszay István rendkívül gazdag és sosem igazán megbecsült építőművészeti munkásságának újraértékelése és a magyar építészet történetében való újra-elhelyezése volt a célja az MMA Építőművészeti Tagozata rendezte egynapos konferenciának, amelyre szeptember 20-án került sor, és ezt követi az az emlékkiállítás a Magyar Építőművészek Szövetségében, amely egyrészt tematikus áttekintést nyújt Medgyaszay munkásságáról, másrészt képet ad a felújított és a sajnos pusztulófélben lévő épületeiről is.
A kiállítás ugyan október 6-án bezár, de a tervek szerint jó néhány vidéki nagyvárosban, valamint a felvidéken és Erdélyben is több helyen látható lesz.
A szeptember 20-i konferencián a Vigadóban tizenöt szakember beszélt Medgyaszay István munkásságáról különféle szempontok szerint. Ezáltal ha teljességről nem is lehet beszélni, de körvonalazódott a hallgatóság számára a kivételes tehetségű és szemléletű építész mintegy hat évtizedes pályája és elévülhetetlen jelentősége. Medgyaszay István a modern anyagok – köztük a vasbeton – és a hagyományos népi formák ötvözésével egy sajátosan magyar építészetet hozott létre, ráadásul előfutára volt annak az organikus építészetnek, amelynek Makovecz Imre volt a legjelentősebb magyar képviselője. Mint Keserü Katalin hangsúlyozta, Medgyaszai épületei jelen vannak, és közösséget teremtenek. A kiállítás szeptember 25-i megnyitóján pedig úgy fogalmazott a művészettörténész, hogy a mester házai szinte eltörölhetetlenül ott állnak a helyükön, saját egzisztenciájuk van. Keserü Katalin rámutatott arra is, hogy Medgyaszay legtöbb műve kísérlet, mert a mester mindig arra törekedett, hogy továbbfejlessze a magyar építészetet. Noha alapvetően a parasztművészeti hagyományt újította föl, nem volt irányzatos építész, mert a múltat és a jövőt együtt szemlélte. Sokat utazott, megfordult Egyiptomban és Indiában is, Erdélybe pedig szenvedélyesen járt 1904 és 1906 között, hogy minél alaposabban megismerje az ottani népi építészetet.
A Marosi Miklós építész megnyitotta emlékkiállítás tablóin Medgyaszay egész pályájáról kaphatnak képet az érdeklődők. A tablókat a Magyar Művészeti Akadémia készítette. Az eseményen levetítették a Medgyaszay István emlékezete című riportfilmet is, amelyet Novák Lajos szerkesztett. Ám az elkövetkező hetekben, mint az est házigazdája, Krizsán András, a MÉSZ elnöke elmondta, több kisfilm is látható lesz Medgyaszayról. Október 6-án, a kiállítás utolsó napján pedig Oskó Judit portréfilmjének vetítésére kerül sor délután 5 órai kezdettel, amelyet kerekasztal-beszélgetés követ majd.
Medgyaszay születésének 140. évfordulója alkalmából az MMA egy építészeti kalauzt is közzétett, amelyben térképek, fotók és szakszerű ismertetők segítségével áttekinthető Medgyaszay egész munkássága, valamint az, hogy melyek és hol állnak az épületei Budapesten és a Kárpát-medencében. Ezek közül is kiemelkedik a Lágymányos-kelenföldi Református Missziói Egyház Magyar Advent Temploma és a mellette lévő két bérház az Október huszonharmadika út 1–5.-ben, a Napudvar a Fadrusz utca 12.-ben vagy Medgyaszay saját műtermes lakóháza a Ménesi út 59/b-ben – amelyben ma két unokája, Bartha Gabriella és Bartha Ágoston lakik a mester hagyatékát gondozva, és amely emlékházként is funkcionál –, továbbá Ógyallán a Szent László katolikus templom, Rárósmulyadon a Szent Erzsébet-templom, Balatonalmádiban a Szent Imre-plébániatemplom, a soproni Petőfi Színház, a mátraházi Vörösmarty Turistaház, a püspökladányi Szent Péter és Pál római katolikus templom, valamint a karánsebesi Főgimnázium. Medgyaszay újrafelfedezését illetően meg kell említeni a Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóiratát, a Magyar Építőművészetet, amelynek idei 4. számában a szerkesztők külön rovatot (Post Scriptum) szenteltek Medgyaszay munkásságának mintegy harminc oldalon.
A szeptember 20-i konferencián a Vigadóban tizenöt szakember beszélt Medgyaszay István munkásságáról különféle szempontok szerint. Ezáltal ha teljességről nem is lehet beszélni, de körvonalazódott a hallgatóság számára a kivételes tehetségű és szemléletű építész mintegy hat évtizedes pályája és elévülhetetlen jelentősége. Medgyaszay István a modern anyagok – köztük a vasbeton – és a hagyományos népi formák ötvözésével egy sajátosan magyar építészetet hozott létre, ráadásul előfutára volt annak az organikus építészetnek, amelynek Makovecz Imre volt a legjelentősebb magyar képviselője. Mint Keserü Katalin hangsúlyozta, Medgyaszai épületei jelen vannak, és közösséget teremtenek. A kiállítás szeptember 25-i megnyitóján pedig úgy fogalmazott a művészettörténész, hogy a mester házai szinte eltörölhetetlenül ott állnak a helyükön, saját egzisztenciájuk van. Keserü Katalin rámutatott arra is, hogy Medgyaszay legtöbb műve kísérlet, mert a mester mindig arra törekedett, hogy továbbfejlessze a magyar építészetet. Noha alapvetően a parasztművészeti hagyományt újította föl, nem volt irányzatos építész, mert a múltat és a jövőt együtt szemlélte. Sokat utazott, megfordult Egyiptomban és Indiában is, Erdélybe pedig szenvedélyesen járt 1904 és 1906 között, hogy minél alaposabban megismerje az ottani népi építészetet.
A Marosi Miklós építész megnyitotta emlékkiállítás tablóin Medgyaszay egész pályájáról kaphatnak képet az érdeklődők. A tablókat a Magyar Művészeti Akadémia készítette. Az eseményen levetítették a Medgyaszay István emlékezete című riportfilmet is, amelyet Novák Lajos szerkesztett. Ám az elkövetkező hetekben, mint az est házigazdája, Krizsán András, a MÉSZ elnöke elmondta, több kisfilm is látható lesz Medgyaszayról. Október 6-án, a kiállítás utolsó napján pedig Oskó Judit portréfilmjének vetítésére kerül sor délután 5 órai kezdettel, amelyet kerekasztal-beszélgetés követ majd.
Medgyaszay ház, Nagykanizsa, 1927-ben és ma (a Medgyaszay tervezte volt színházépület Zalaváry Lajos tervei alapján újult meg 2007-ben)
Medgyaszay születésének 140. évfordulója alkalmából az MMA egy építészeti kalauzt is közzétett, amelyben térképek, fotók és szakszerű ismertetők segítségével áttekinthető Medgyaszay egész munkássága, valamint az, hogy melyek és hol állnak az épületei Budapesten és a Kárpát-medencében. Ezek közül is kiemelkedik a Lágymányos-kelenföldi Református Missziói Egyház Magyar Advent Temploma és a mellette lévő két bérház az Október huszonharmadika út 1–5.-ben, a Napudvar a Fadrusz utca 12.-ben vagy Medgyaszay saját műtermes lakóháza a Ménesi út 59/b-ben – amelyben ma két unokája, Bartha Gabriella és Bartha Ágoston lakik a mester hagyatékát gondozva, és amely emlékházként is funkcionál –, továbbá Ógyallán a Szent László katolikus templom, Rárósmulyadon a Szent Erzsébet-templom, Balatonalmádiban a Szent Imre-plébániatemplom, a soproni Petőfi Színház, a mátraházi Vörösmarty Turistaház, a püspökladányi Szent Péter és Pál római katolikus templom, valamint a karánsebesi Főgimnázium. Medgyaszay újrafelfedezését illetően meg kell említeni a Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóiratát, a Magyar Építőművészetet, amelynek idei 4. számában a szerkesztők külön rovatot (Post Scriptum) szenteltek Medgyaszay munkásságának mintegy harminc oldalon.
