Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon
Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon címen vándorkiállítással, Összetartozás Éve elnevezéssel pedig kerítéstárlattal emlékezik a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum. A tárlat a legújabb kutatási eredményekre építve szól Trianon végigélésének és elviselésének lehetőségeiről és választásairól, illetve megjeleníti a halálra ítélt ország túlélési stratégiáit és gyakorlati megoldásait. A kiállítás-együttes megnyitóján szeptember 29-én részt vett dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára is.
A kiállítás tárgyszerűen mutatja be a Trianonhoz vezető út mérföldköveit: a középkori idegen megszállásokban, háborús pusztításokban gyökerező magyar demográfiai hanyatlást, az első világháború után kiteljesedő európai geopolitikai változásokat, a háborús vereséget, a történelmi Magyarországon élő nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit, a magyarság megfosztását nemzeti önrendelkezési jogától, valamint a legfontosabbat, a magyar önvédelmi képesség elvesztésének folyamatát – méltatta a tárlatot a megnyitón Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a sátorban megrendezett Szenvedő szerkezet című tárlat október közepéig lesz látható a Múzeumkertben, majd az ősz folyamán Tatán, Mosonmagyaróváron és Hajdúböszörményben is bemutatják.
A Múzeumkert kerítésén elhelyezett Összetartozás Éve kerti galériával – amely az elszakított nemzetrészek és az anyaország kulturális összetartozását teszi láthatóvá – 2021. június 4-ig találkozhatnak az érdeklődők.
Szenvedő szerkezet
A kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezése nélkül. Ezért magában hordozta a 2. világháború kirobbanásának lehetőségét. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében. A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt pedig az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett, Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak.
A kiállítás egy egyedi, tizenkilenc méter átmérőjű, 300 négyzetméteres, hőmérsékletében temperált, félgömb alakú sátorban épül fel, melynek belső kialakítása, kreatív koncepciója teljes egészében páratlan. A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozása egészen egyedülálló, hiszen lényegében igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén. A látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt átélni Trianon traumáját, hanem átérezhetik, milyen lehetett akkoriban az élet. A vándorkiállításon ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között.
A sátor kiállítása mindenkinek ingyenes. Budapesten két hétig a Múzeumkertben, a vidéki városokban pedig egy-egy központi helyen lehet megtekinteni.
A kiállítás Budapesten szeptember 30. és október 12. között, 10–21 óráig látogatható.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: a sátorban megrendezett Szenvedő szerkezet című tárlat október közepéig lesz látható a Múzeumkertben, majd az ősz folyamán Tatán, Mosonmagyaróváron és Hajdúböszörményben is bemutatják.
A Múzeumkert kerítésén elhelyezett Összetartozás Éve kerti galériával – amely az elszakított nemzetrészek és az anyaország kulturális összetartozását teszi láthatóvá – 2021. június 4-ig találkozhatnak az érdeklődők.
Szenvedő szerkezet
A kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezése nélkül. Ezért magában hordozta a 2. világháború kirobbanásának lehetőségét. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében. A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt pedig az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett, Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak.
A kiállítás egy egyedi, tizenkilenc méter átmérőjű, 300 négyzetméteres, hőmérsékletében temperált, félgömb alakú sátorban épül fel, melynek belső kialakítása, kreatív koncepciója teljes egészében páratlan. A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozása egészen egyedülálló, hiszen lényegében igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén. A látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt átélni Trianon traumáját, hanem átérezhetik, milyen lehetett akkoriban az élet. A vándorkiállításon ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között.
A sátor kiállítása mindenkinek ingyenes. Budapesten két hétig a Múzeumkertben, a vidéki városokban pedig egy-egy központi helyen lehet megtekinteni.
A kiállítás Budapesten szeptember 30. és október 12. között, 10–21 óráig látogatható.
