© Ferencz István
Ferencz István – Avasi egyházi oktatási épületegyüttes, Miskolc
A Mestermunkák-sorozat egy-egy meghatározó építészeti alkotást mutat be
A kortárs magyar építészet megkerülhetetlen, ikonikus épületeinek bemutatását tűzte ki célul az MMA Kiadó új könyvsorozata, a Mestermunkák. (Sorozatszerkesztők: Dénes Eszter és Turi Attila.) A Dénes Eszter által szerkesztett első kötet fotókkal és eredeti tervrajzokkal ismerteti a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a nemzet művésze, Ferencz István építész által a rendszerváltás idején tervezett miskolci avasi egyházi oktatási épületegyüttest, melynek nagy megméretése abban volt, hogy a tízemeletes panelházak rengetege mellett tudnak-e olyan épületegyüttest csinálni, ami felveszi erőben a versenyt, és méltó testvére az óriási városnak.
A kortárs magyar építészet megkerülhetetlen, ikonikus épületeinek bemutatását tűzte ki célul az MMA Kiadó új könyvsorozata, a Mestermunkák. (Sorozatszerkesztők: Dénes Eszter és Turi Attila.) A Dénes Eszter által szerkesztett első kötet fotókkal és eredeti tervrajzokkal ismerteti a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a nemzet művésze, Ferencz István építész által a rendszerváltás idején tervezett miskolci avasi egyházi oktatási épületegyüttest, melynek nagy megméretése abban volt, hogy a tízemeletes panelházak rengetege mellett tudnak-e olyan épületegyüttest csinálni, ami felveszi erőben a versenyt, és méltó testvére az óriási városnak.
A Kossuth- és Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Ferencz István által tervezett miskolci avasi egyházi és oktatási épületegyüttes a hazai elismerések mellett nagyon hamar a nemzetközi szakmai figyelem középpontjába került, a megvalósulását követő negyedik évben pedig a világ legjelentősebb kortárs épületei közé nyert besorolást.
A mintegy tíz éven át (1990–2000) épülő alkotás a kilencvenes évek legnagyobb volumenű egyházi és oktatási beruházása volt. A negyvenezer embernek otthont adó, monumentális panelrengeteg közepén a brutális környezetet ellensúlyozni képes, néhány emelet magas masszív épülettömeg áll, amely nem elfordul, hanem kapukat nyit a lakótelep felé. A nyerstégla épületek (templom, gimnázium, parókia, rendház) organikusan fejlődött városra jellemző terek és udvarrendszerek láncolatát keretezik, amelynek gyújtópontjában a békét és erőt sugárzó templomtorony áll. A magyar románkori előképeket követő egyhajós templom síkfödémmel fedett csarnokteréhez félköríves záródású szentély kapcsolódik. A nyerstégla falazatok az időtlenséget képviselve állnak a lakótelep szürke vasbeton erdejében.
A központi épület a 20. századi magyar templomépítészet egyik kiemelkedő példája. A helyi adottságokat messzemenően figyelembe vevő koncepció, a kötöttségekből is erényt kovácsoló hozzáállás, a minőség iránti igény, a könnyed és nagyvonalú építészeti magatartás, a mindent átható arányosság, illetve az egyéni részletmegoldások az életmű legfontosabb, összegző alkotásává emelik az avasi épületkomplexumot, mestermunkává, melynek jellemző vonásaiból kirajzolódik az építész lényeglátó, elhivatott személyisége is.
A gazdag illusztrációs anyaggal rendelkező kétnyelvű (magyar / angol) kötet az épületek és az építési folyamat mellett kitér az avasi épületegyüttes jelenlegi működésére és használatára, a zárófejezetben elhelyezi az alkotást az életműben.
Dénes Eszter a szentendrei DNS-Műterem társalapítója, Pro Architectura díjas tervező építész.
2013-tól az Országépítő folyóirat felelős szerkesztőjeként Dévényi Sándor főszerkesztő munkáját segíti. Rendszeresen publikál építészeti témában különböző hazai szakfolyóiratokban és online felületeken. MMA-ösztöndíjasként Reischl Gábor építészről készített rövidfilmet 2014-ben, több akadémikus (Dévényi Sándor, Ferencz István, Turi Attila, Bodonyi Csaba, Jankovics Tibor, Szűcs Endre, Bogos Ernő) életműleírását is összeállította.
Az Év Háza díjjal is elismert tervezői praxis mellett a bölcsészkar francia tagozatán mélyített bölcsész vénáját több építész monográfia (Dévényi Sándor, Turi Attila) szerzőjeként, az azokhoz kapcsolódó életműkiállítások kurátoraként, valamint építészeti könyvek, könyvsorozatok szerzőjeként és szerkesztőjeként (Generációk – Istvánfi Gyula, Magyar építészet 10_20), építészeti kisfilmek szakértőjeként is kamatoztatja. Publikációs és az arculati kézikönyvekben is kifejezésre jutó építészeti szemléletformáló tevékenységét a közelmúltban Ezüst Ácsceruza és Wéber Antal- díjjal ismerték el. Az Országépítő folyóirat szerkesztője volt 2013 és 2020 között, jelenleg a DNS-Műterem munkatársa és az MMA Kiadó két építészeti könyvsorozatának (Mestermunkák, Generációk) egyik gondozója.
Ferencz István (1944) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas (2006) építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, évtizedeken át a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, egyetemi tanára.
Alkotásai utánozhatatlan mesterdarabok, amelyek anyagát a gondolatokat nemesítő, alkotó kéz ereje formált. Az ÉSZAKTERV-ben (1973–1990) készített önálló munkák közül kiemelkedik a miskolci Flórián malom átalakítása (1981), mely egyben Ferencz István első tervezőirodai feladata is volt, életpályájának további jelentős állomása a Miskolci Nehézipari Egyetem aulája (1985) és a meglévő főépületet és a Jogi Kar új épülete (1984). Munkásságát 1985-ben Ybl-díjjal ismerték el. Pályájának egyik csúcspontja a rendszerváltás hajnalán, pályázaton elnyert miskolc-avasi katolikus oktatási épületegyüttes. A későbbiekben valósult meg a Képzőművészeti Egyetem tihanyi alkotóháza (1998). Nagyszabású, önálló belsőépítészeti munkája többek között a Diósgyőri Vár rekonstrukciójának (2015) enteriőrje.
Ferencz István 1993-ban alapította meg a Napur építészirodát és szellemi alkotóműhelyt, amelynek meghatározó egyénisége az építészpályán őt követő fia, Ferencz Marcel. Megépült terveikkel (Dagály Úszóaréna, Budapest, 2016) és számtalan díjazott, emblematikus pályamunkájukkal (Puskás Ferenc Stadion, Budapest, 2002; Néprajzi Múzeum, Budapest, 2016) a hazai mellett nemzetközi sikereket és elismertséget tudhatnak magukénak.
Ferencz István építészete nem kategorizálható, nem sodródik az aktuális építészeti trendekkel. „Őrláng típus" – mondta róla Makovecz Imre, akit nem érdekelnek az építészeti irányzatok, csak az adott kultúrkörhöz tartozó konkrét hely és helyzet, amelyre az egyetlen igaz, örök erejű választ keresi. Bár alkotásain felismerhetők egyedi motívumok, azokat nem az egységes stíluselemek, hanem az egyedi gondolat, a koncepció ereje jellemzi. „Egy helyre sorolhatom magam – vallja – hazaszerető, kultúránkat tisztelő és ismerő építész vagyok."
A kiadvány megvásárolható a könyvesboltokban, valamint az MMA Kiadó weboldalán keresztül: https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/ferencz-istvan
Dénes Eszter: Ferencz István – Avasi egyházi oktatási épületegyüttes, Miskolc
MMA Kiadó, 2022, 156 oldal
A mintegy tíz éven át (1990–2000) épülő alkotás a kilencvenes évek legnagyobb volumenű egyházi és oktatási beruházása volt. A negyvenezer embernek otthont adó, monumentális panelrengeteg közepén a brutális környezetet ellensúlyozni képes, néhány emelet magas masszív épülettömeg áll, amely nem elfordul, hanem kapukat nyit a lakótelep felé. A nyerstégla épületek (templom, gimnázium, parókia, rendház) organikusan fejlődött városra jellemző terek és udvarrendszerek láncolatát keretezik, amelynek gyújtópontjában a békét és erőt sugárzó templomtorony áll. A magyar románkori előképeket követő egyhajós templom síkfödémmel fedett csarnokteréhez félköríves záródású szentély kapcsolódik. A nyerstégla falazatok az időtlenséget képviselve állnak a lakótelep szürke vasbeton erdejében.
A központi épület a 20. századi magyar templomépítészet egyik kiemelkedő példája. A helyi adottságokat messzemenően figyelembe vevő koncepció, a kötöttségekből is erényt kovácsoló hozzáállás, a minőség iránti igény, a könnyed és nagyvonalú építészeti magatartás, a mindent átható arányosság, illetve az egyéni részletmegoldások az életmű legfontosabb, összegző alkotásává emelik az avasi épületkomplexumot, mestermunkává, melynek jellemző vonásaiból kirajzolódik az építész lényeglátó, elhivatott személyisége is.
A gazdag illusztrációs anyaggal rendelkező kétnyelvű (magyar / angol) kötet az épületek és az építési folyamat mellett kitér az avasi épületegyüttes jelenlegi működésére és használatára, a zárófejezetben elhelyezi az alkotást az életműben.
Dénes Eszter a szentendrei DNS-Műterem társalapítója, Pro Architectura díjas tervező építész.
2013-tól az Országépítő folyóirat felelős szerkesztőjeként Dévényi Sándor főszerkesztő munkáját segíti. Rendszeresen publikál építészeti témában különböző hazai szakfolyóiratokban és online felületeken. MMA-ösztöndíjasként Reischl Gábor építészről készített rövidfilmet 2014-ben, több akadémikus (Dévényi Sándor, Ferencz István, Turi Attila, Bodonyi Csaba, Jankovics Tibor, Szűcs Endre, Bogos Ernő) életműleírását is összeállította.
Az Év Háza díjjal is elismert tervezői praxis mellett a bölcsészkar francia tagozatán mélyített bölcsész vénáját több építész monográfia (Dévényi Sándor, Turi Attila) szerzőjeként, az azokhoz kapcsolódó életműkiállítások kurátoraként, valamint építészeti könyvek, könyvsorozatok szerzőjeként és szerkesztőjeként (Generációk – Istvánfi Gyula, Magyar építészet 10_20), építészeti kisfilmek szakértőjeként is kamatoztatja. Publikációs és az arculati kézikönyvekben is kifejezésre jutó építészeti szemléletformáló tevékenységét a közelmúltban Ezüst Ácsceruza és Wéber Antal- díjjal ismerték el. Az Országépítő folyóirat szerkesztője volt 2013 és 2020 között, jelenleg a DNS-Műterem munkatársa és az MMA Kiadó két építészeti könyvsorozatának (Mestermunkák, Generációk) egyik gondozója.
Ferencz István (1944) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas (2006) építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, évtizedeken át a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója, egyetemi tanára.
Alkotásai utánozhatatlan mesterdarabok, amelyek anyagát a gondolatokat nemesítő, alkotó kéz ereje formált. Az ÉSZAKTERV-ben (1973–1990) készített önálló munkák közül kiemelkedik a miskolci Flórián malom átalakítása (1981), mely egyben Ferencz István első tervezőirodai feladata is volt, életpályájának további jelentős állomása a Miskolci Nehézipari Egyetem aulája (1985) és a meglévő főépületet és a Jogi Kar új épülete (1984). Munkásságát 1985-ben Ybl-díjjal ismerték el. Pályájának egyik csúcspontja a rendszerváltás hajnalán, pályázaton elnyert miskolc-avasi katolikus oktatási épületegyüttes. A későbbiekben valósult meg a Képzőművészeti Egyetem tihanyi alkotóháza (1998). Nagyszabású, önálló belsőépítészeti munkája többek között a Diósgyőri Vár rekonstrukciójának (2015) enteriőrje.
Ferencz István 1993-ban alapította meg a Napur építészirodát és szellemi alkotóműhelyt, amelynek meghatározó egyénisége az építészpályán őt követő fia, Ferencz Marcel. Megépült terveikkel (Dagály Úszóaréna, Budapest, 2016) és számtalan díjazott, emblematikus pályamunkájukkal (Puskás Ferenc Stadion, Budapest, 2002; Néprajzi Múzeum, Budapest, 2016) a hazai mellett nemzetközi sikereket és elismertséget tudhatnak magukénak.
Ferencz István építészete nem kategorizálható, nem sodródik az aktuális építészeti trendekkel. „Őrláng típus" – mondta róla Makovecz Imre, akit nem érdekelnek az építészeti irányzatok, csak az adott kultúrkörhöz tartozó konkrét hely és helyzet, amelyre az egyetlen igaz, örök erejű választ keresi. Bár alkotásain felismerhetők egyedi motívumok, azokat nem az egységes stíluselemek, hanem az egyedi gondolat, a koncepció ereje jellemzi. „Egy helyre sorolhatom magam – vallja – hazaszerető, kultúránkat tisztelő és ismerő építész vagyok."
A kiadvány megvásárolható a könyvesboltokban, valamint az MMA Kiadó weboldalán keresztül: https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/ferencz-istvan
Dénes Eszter: Ferencz István – Avasi egyházi oktatási épületegyüttes, Miskolc
MMA Kiadó, 2022, 156 oldal
November 15, 2022 | könyvbemutató , ferencz istván , turi attila , pécsi györgyi , mma kiadó , mestermunkák , dénes eszter
