Lélekkel kapcsolódva
Lantos István hetvenöt éves
1970-ben önálló zongoraestet adott négy fiatal, főiskolai tanulmányát végző művész. A „pianista négyesfogat" – így nevezte a korabeli sajtó őket – tagjai Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Lantos István és Falvai Sándor voltak. „Eredetileg orgonista akartam lenni" – árulta el akkoriban Lantos István. – Csak a szakiskolában fordultam a zongora felé, mert megértettem, hogy a zongorában sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek." Hetvenötödik születésnapján köszöntjük Lantos Istvánt, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját.
1970-ben önálló zongoraestet adott négy fiatal, főiskolai tanulmányát végző művész. A „pianista négyesfogat" – így nevezte a korabeli sajtó őket – tagjai Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Lantos István és Falvai Sándor voltak. „Eredetileg orgonista akartam lenni" – árulta el akkoriban Lantos István. – Csak a szakiskolában fordultam a zongora felé, mert megértettem, hogy a zongorában sokkal nagyobb lehetőségek rejlenek." Hetvenötödik születésnapján köszöntjük Lantos Istvánt, a nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagját.
Régi, családi zongorán próbálgatta az első hangokat Lantos István, és teljesen lenyűgözte a Bosnyák téri templom zúgó orgonája. „Érzékeny gyerek voltam – összegezte pályáját a Kossuth-díjas zongoraművész a Nemzet Művésze kitüntető cím átvételekor. – Ami a kóruson vagy az oltár körül zajlott, az mind nagyon érdekelt. Ministráltam, néha fölszaladtam a kórushoz énekelni, így szinte észrevétlenül, mégis nagyon mélyen hatott rám a templomi közeg. Egyszer eldicsekedtem Hámori Lászlónak, az akkori kántorunknak, hogy el tudom ám játszani az »Ez nagy szentség valóban…« kezdetű éneket és a magyar Himnuszt. »Mutasd meg, fiam!« – biztatott a kántor, és odaültetett az orgonához. A lábam nem érte a földet, kottát sem olvastam, de hallás után megszólaltattam a dallamot. A népek lent énekeltek, és nem tudták, hogy egy négyéves kisgyerek játssza a kíséretet."
Zongoraművészként 1972-ben diplomázott, Ferencsik János pedig még abban az évben magával vitte a Magyar Állami Hangversenyzenekar amerikai turnéjára a fiatal zongoraművészt. „Ferencsik személye egyszerűen lenyűgözött: minden mozdulata, a gesztusai, ahogyan karmesterként irányította a zenekart! A rengeteg fellépés mellett tanítottam is, olyan nagy óraszámban, hogy szinte a Zeneakadémián laktam a hetvenes években" – elevenítette fel a zongoraművész pályája indulását.
Lantos István 1984-ben a Zongora Tanszék vezetője lett, majd három évre kiköltözött Japánba, ahol vendégtanárként oktatott a szapporói egyetemen. Tíz éven át rendszeresen tartott nyári kurzusokat Finnországban is. Erről az időszakról így emlékezett: „Külföldön mindig bennem volt, hogy a hazámat szolgálom. Így tudtam sok-sok lelkes hívet szerezni, és megszerettetni Magyarországot, Budapestet, a magyar zenetanítást."
A zongoraművész a tanítás mellett rendszeresen koncertezett a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarával, a MÁV Szimfonikus Zenekarral és a Filharmóniai Társaság Zenekarával. Felvételei megtalálhatók a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat kiadásában. Az előadóművészi és a tanári hivatást elválaszthatatlannak tartja: „Hiszem, hogy ez a kettő feltételezi egymást – fogalmazott. – Aki maga is ott van a pódiumon, aki saját magán is figyelemmel kíséri a változásokat, az tud csak igazán jól tanítani. Változnak a divatok, az elvárások, az előadói stílus is megújul korszakonként. Most már itt vannak az újraépített, historikus hangszerek, azok is erősítik a hiteles előadásmódot. Bár meg kell mondanom: az autentikus játék nem hangszerfüggő. A zenéhez elsősorban lelkileg kell kapcsolódni. Magamra ölthetek én egy 18. századi ruhát, ha nem vagyok otthon a kor gondolkodásában!"
Az egykori pianista négyesfogat két tagja, Lantos István és Falvai Sándor nemcsak a pódiumon, hanem a jövő nemzedékének nevelésében is korszakos jelentőségű munkát végzett: Lantos 1994 és 1997 között, Falvai 1997-től 2004-ig tevékenykedett a Zeneakadémia rektoraként. Mindketten 2024-ben ünneplik hetvenötödik születésnapjukat. Az alma mater Lantos István és Falvai Sándor 75 címmel várja az érdeklődőket saját rendezésű koncertjére 2024. szeptember 22-én, vasárnap este a Zeneakadémia nagytermébe. Az ünnepi hangversenyen közreműködik Marouan Benabdallah, Farkas Gábor, Gulyás Márta, Lajkó István, Ránki Fülöp, Würtz Klára zongorán és Szabadi Vilmos hegedűn.
Tóth I.
Fotó: Nyirő Simon
Zongoraművészként 1972-ben diplomázott, Ferencsik János pedig még abban az évben magával vitte a Magyar Állami Hangversenyzenekar amerikai turnéjára a fiatal zongoraművészt. „Ferencsik személye egyszerűen lenyűgözött: minden mozdulata, a gesztusai, ahogyan karmesterként irányította a zenekart! A rengeteg fellépés mellett tanítottam is, olyan nagy óraszámban, hogy szinte a Zeneakadémián laktam a hetvenes években" – elevenítette fel a zongoraművész pályája indulását.
Lantos István 1984-ben a Zongora Tanszék vezetője lett, majd három évre kiköltözött Japánba, ahol vendégtanárként oktatott a szapporói egyetemen. Tíz éven át rendszeresen tartott nyári kurzusokat Finnországban is. Erről az időszakról így emlékezett: „Külföldön mindig bennem volt, hogy a hazámat szolgálom. Így tudtam sok-sok lelkes hívet szerezni, és megszerettetni Magyarországot, Budapestet, a magyar zenetanítást."
A zongoraművész a tanítás mellett rendszeresen koncertezett a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarával, a MÁV Szimfonikus Zenekarral és a Filharmóniai Társaság Zenekarával. Felvételei megtalálhatók a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat kiadásában. Az előadóművészi és a tanári hivatást elválaszthatatlannak tartja: „Hiszem, hogy ez a kettő feltételezi egymást – fogalmazott. – Aki maga is ott van a pódiumon, aki saját magán is figyelemmel kíséri a változásokat, az tud csak igazán jól tanítani. Változnak a divatok, az elvárások, az előadói stílus is megújul korszakonként. Most már itt vannak az újraépített, historikus hangszerek, azok is erősítik a hiteles előadásmódot. Bár meg kell mondanom: az autentikus játék nem hangszerfüggő. A zenéhez elsősorban lelkileg kell kapcsolódni. Magamra ölthetek én egy 18. századi ruhát, ha nem vagyok otthon a kor gondolkodásában!"
Az egykori pianista négyesfogat két tagja, Lantos István és Falvai Sándor nemcsak a pódiumon, hanem a jövő nemzedékének nevelésében is korszakos jelentőségű munkát végzett: Lantos 1994 és 1997 között, Falvai 1997-től 2004-ig tevékenykedett a Zeneakadémia rektoraként. Mindketten 2024-ben ünneplik hetvenötödik születésnapjukat. Az alma mater Lantos István és Falvai Sándor 75 címmel várja az érdeklődőket saját rendezésű koncertjére 2024. szeptember 22-én, vasárnap este a Zeneakadémia nagytermébe. Az ünnepi hangversenyen közreműködik Marouan Benabdallah, Farkas Gábor, Gulyás Márta, Lajkó István, Ránki Fülöp, Würtz Klára zongorán és Szabadi Vilmos hegedűn.
Tóth I.
Fotó: Nyirő Simon
