Fotó: MMA
Emlékszobává alakították Karátson Gábor egykori műtermét
Emlékhely nyílt Karátson Gábor író, festőművész, az MMA néhai tagja egykori műteremlakásában. A budapest-belvárosi Deák Ferenc utcában kialakított emlékpont – melynek létrejöttét támogatta a Magyar Művészeti Akadémia is – 2018 januárjától lesz látogatható. A két éve elhunyt Karátson Gábor műveiből január végéig az MMA intézményében, a Műcsarnokban látható kiállítás az Egy/Kor című, „félárnyékban" maradt életműveket bemutató tárlat részeként.
„Egy forgalmas utcáról intim térbe lép majd a látogató, ez a fajta bensőségesség pedig jól illik Karátson Gábor életművéhez is" – mondta el a lakásgyűjtemény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hozzátette: az emlékpontra a lakásgyűjtemény helyett jobban illik az otthon szó, ebbe az otthonba térhet be a Karátson Gábor világára kíváncsi látogató. Ebbe a világba pedig belefért a kínai és a japán kultúra, a Biblia és az ökológia, a festészet és az írás, az egzisztenciális elmélyülés, a nyelvészet és a művészettörténet – emlékeztetett a miniszter. Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa kiemelte: 1956 a mérték és a mérce volt Karátson Gábor számára, akinek egész élete a szabadságról szólt. Karátson Gábor egyike volt az utolsó polihisztoroknak – jegyezte meg a történész.
Granasztói Szilvia iparművész, Karátson Gábor özvegye az eseményen elmondta: férje 2015-ös temetése óta foglalkoztatta, hogyan lehetne lakásmúzeumot létrehozni. A lakásgyűjteményt az 1956-os Emlékbizottság csaknem 24 millió forintos támogatásával alakították ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belváros-Lipótváros és a Magyar Művészeti Akadémia segítségével. Az MMA-t az átadón dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár, Szemadám György elnökségi tag és Stefanovits Péter, a Képzőművészeti Tagozat vezetője képviselte.
Granasztói Szilvia emlékeztetett arra is, hogy Karátson Gábornak a napokban nyílt kiállítása a Műcsarnokban, bibliai akvarelljeit pedig a Bibliamúzeumban, az Országos Evangélikus Múzeumban és a Hold utcai templomban láthatja a közönség.
Karátson Gábor festőművész (portréfilm-előzetes):
Granasztói Szilvia iparművész, Karátson Gábor özvegye az eseményen elmondta: férje 2015-ös temetése óta foglalkoztatta, hogyan lehetne lakásmúzeumot létrehozni. A lakásgyűjteményt az 1956-os Emlékbizottság csaknem 24 millió forintos támogatásával alakították ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belváros-Lipótváros és a Magyar Művészeti Akadémia segítségével. Az MMA-t az átadón dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár, Szemadám György elnökségi tag és Stefanovits Péter, a Képzőművészeti Tagozat vezetője képviselte.
Granasztói Szilvia emlékeztetett arra is, hogy Karátson Gábornak a napokban nyílt kiállítása a Műcsarnokban, bibliai akvarelljeit pedig a Bibliamúzeumban, az Országos Evangélikus Múzeumban és a Hold utcai templomban láthatja a közönség.
Karátson Gábor festőművész (portréfilm-előzetes):
Karátson Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Kossuth-díjas író, festő. Portréfilmsorozatunk róla szóló „…festeni fogok…" című részében arról vall, hogy már gyermekkorában csinált akvarelleket. Az ötvenhatos forradalmat követő börtönbüntetése megerősítette abban, hogy kitartson a festészet mellett. Megtapasztalta, hogy másképpen „nem lehet mondani semmit". Szakrális indíttatású képei nyomán elmondja, hogy miért nem tud már hagyományos értelemben vett bibliai témákat festeni úgy, mint régen. Úgy véli, hogy a jelenkor bibliája az újság, ennek jegyében alkot politikai témájú festményeket, de ugyanúgy, mint eddig, a megváltás érdekében. Vannak olyan műalkotások, amelyekhez már nem lehet képeket festeni, mert befejezettek, ezek közé sorolja a kínai bölcselet nagyformátumú művét, a Változások könyvét (Ji king), amelyet lefordított. Rendezte: Gulyás János (MMA, 2013)
