Zalaváry Lajos kiállításának megnyitásához   Tisztelt Hölgyeim és Uraim!   Zalaváry Lajos, néhány kiválasztottnak csak mint „mérnök úr", az elmúlt esztendőben, életének 95. évében hunyt el. Közel hét évtizedes munkássága a 20.század magyar építészettörténetének egyik meghatározója. Utolsó éveit is fizikai problémái ellenére teljes szellemi frissességgel élte, szakmánkat érintő mindennemű kérdésben naprakész ismeretekkel rendelkezett. Saját építészetét nagy példaképei, mint Ybl Miklós, Lechner Ödön, vagy Lajta Béla életműve egyenes folytatásaként vallotta.   Életútjáról csupán távirati stílusban emlékezem: 1923-ban, Budapesten született, csellóművész, zenetanár édesapja, bírósági írnok édesanyja boldog, emlékezetes gyermekkort biztosítottak számára. Szilasligeti életük életre szóló természetszeretetet, madárimádatot eredményezett. Középiskoláit kissé bonyolultan, nyolc év alatt sikerült elvégeznie, a gödöllői premontreiek, a mátyásföldi, a kaposvári gimnázium után a nyergesújfalusi szaléziakhoz, majd az esztergomi bencésekhez járt, végül is születésem évében a miskolci Minoriták Királyi Katolikus Fráter György Gimnáziumban érettségizett. Volt miskolci iskolatársa, Callmayer Ferenc diszkrét  súgása szerint a korábbi iskolákból rossz magaviselete miatt kellett odébbállnia. 1942-ben beiratkozott a József Nádor Műegyetem Építészmérnöki Karára. Itt kezdődött örök barátsága Jánossy Györggyel, valamint az egy évvel felette járó Farkasdy Zoltánnal. Zalaváry otthonról hozott, s az egyházi iskolákból felvett sokoldalú tevékenységet folytatott. Egyre mélyebbre ásta magát a csillagászat tudományába, járatta a Búvár című lapot, csodálattal nézve a mélytengeri állatok formatervezett mivoltát, de kevesen tudják, hogy a MAFC hármasugró és magasugró bajnoka volt. és még ki tudja mi minden érdekelte. A háború megszakította tanulmányait, először Németországba, majd Dániába ment évfolyamtársaival, 1945 után egy évet Stockholmban, Várhegyi György irodájában dolgozott. Hazatérve, 1949-ben diplomázott, s még ezévben a MATI-ból leváló Középülettervező Irodában, a KÖZTI-ben kezdett dolgozni. Itt jegyzem meg, ez volt első és utolsó munkahelye. Id. Janáky István műtermébe fogadta a három elválaszthatatlan barátot, a szoc.reál dühöngését szinte meg sem érezték Janáky védőhálójában. A közös munka eredményeként a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Egyetem kollégiuma fűződik nevéhez. Az 1953-ban induló Mesteriskola I. ciklusában természetesen Janáky volt a mestere. Úgy látom ekkor alakult ki az a speciális munkatársi kapcsolatrendszere, mely szoros barátsággal, folytonos együttléttel párosult. A KÖZTI akkori nagy egyéniségei, mint id. Dr Kotsis Iván, Rimanóczy Gyula, vagy Dávid Károly szeretettel támogatták a fiatal tehetséget. S eközben önálló alkotásai is megjelentek, a II. Zsigmond téri lakóháza, a Csepel-Csillagtelepi lakótelepe, a gyöngyösi Vásártéri lakótelepe, a budavári Tárnok utcai iskolája, az életművének egyik legjelentősebb alkotása, az organikus építészet előfutáraként épített jászberényi Fürdője, számtalan pályázati sikere után 1965-ben önálló műteremvezetői megbízást kapott. Megtervezte a BME leánykollégiumát és éttermét, a Nagyothallók Intézetét. S ezt követően, 1970-ben belépve a KÖZTI-be már nemcsak a mérnök úr elmondásából, hanem személyes élményeimmel is követhettem munkásságát. A Hofer Miklós műtermében, Laja szomszéd szobájában dolgozhattam, s ha nem volt a főnök, bejárhattam a szomszédba. Dobozi Miklós, Csontos Csaba egyedi, zárt közösségben éltek, dolgoztak, elől ment a mester, utána mint kiskacsák vonultak a többien. S ez így volt akkor is, amikor már Skardelli Gyuri, Bodoky Péter csatlakozott a csapathoz, de átöröklődött a Zoboky Gabi és Turi Zoli, Györgyi Zoli alkotta műteremre is. Ők szorgalmasan művezettek, a mester a homlokzattal bíbelődött, aranymetszéses szerkesztését egyre finomította. Zalaváry 1969-ben sok díjnyertes pályázata egyikeként jogot szerzett a budavári Matthias Rex szálloda tervezésére. Barátja, a neves belsőépítész, Németh Istvánnal a Hilton költségén megtekintették a világ legrangosabb Hilton szállóit, az amerikai megbízó által követelt szobaszámbővítést azonban nem voltak hajlandó teljesíteni. A KÖZTI igazgatója, hogy mentse a menthetőt házi pályázat kiírásával a feltételt teljesítő Pintér Bélának játszotta át a feladatot. Ezt követően a mérnök úr cca. 10 évig úgy tünt, mintha semmit sem csinálna, irigyelve néztük a heti rendszerességgel vitorlázással egybekötött keszthelyi művezetésüket, természetesen Dobozival és Csontossal, néha kivételesen Detre Villő is velük tarthatott. A keszthelyi Festetics-kastély György szárnyának rekonstrukcióját és környezetének méltó felújítását cca. 20 éven keresztül folytatta, a továbbiakban a még maradt teendőket Csontos Csaba fejezte be. A KÖZTI igazgatójának lelkiismeret furdalása volt a méltatlanul elorzott Hilton miatt, megbízta Zalaváryt A MALÉV katasztrófák miatt aktualitást vesztett belvárosi MALÉV-szálló számára rezervált telek helyén egy HYATT szálloda tervezésével. S ezt követően megkezdődött Zalaváry második, rendkívül termékeny alkotói korszaka. A veszprémi, később sajnálatos módon lebontott posztmodern Úttörőháza, az écsi RÁBA irányítótornya, a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpontja, a Kelet-Nyugati Kereskedelmi Központ, a nagykanizsai Halis István Könyvtár, az ugyancsak nagykanizsai Medgyaszay István által tervezett Színház és Mozi rekonstrukciója mind-mind jelentős darabja a nagyszabású életműnek. Nem szóltam meghökkentő pályázatairól, a párizsi Défence pályázatra készített a Grand Arch-hoz hasonló fantasztikus parafrázisáról, az Opera de la Bastille pályázati tervéről az egyiptomi múzeum pályázatáról, de az East-West helyére korábban díjnyertes METESZ székházáról, vagy a szokatlanul újszerű Délpesti Kórház díjnyertes tervéről sem.   Minden díjat, amit építész megérdemelhet, hála Istennek Ő megkapott. Utolsó éveiben Skardelli Gyuri és az én közvetítésemmel tartottuk a KÖZTI és közötte lévő kapcsolatot. Boldogan vittük neki a skicc pauszt, a franciakockás papírt, minden látogatásunk során újabb élményekkel gazdagodva. Naponta 12 és délután 4 óra között nem illett zavarni, akkor pihent. ¼ 5-től mobiltelefonjával végigbombázta minden barátját, ismerősét, s azok közt megtalálható volt a magyar kulturális élet, az akadémia szinte minden valamire való szereplője. Hát innen eredt az ő jól tájékozottsága. Szinte egyik utolsó rám bízott feladatul szabta a méltatlanul felejtésre ítélt Medgyaszay István visszavezetését a magyar építészettörténetbe. Az elmúlt esztendőben az MMA-ban rendezett konferenciával, a magyarlakta területeken bemutatott vándorkiállítással, valamint a 2019-es áprilisban nyíló műcsarnoki Építészeti Szalon keretében bemutatandó életmű-kiállítással próbálunk eleget tenni e kérésnek, melyben az életmű legjobb ismerője, Potzner Ferenc kurátorként közreműködik.   Végezetül, ha még nem unják, idézném Zalaváry Lajosnak az utókornak szánt üzenetét, mely a magyar Művészeti Akadémia idős mestereinek kötelező tisztessége. Ez így szól: „Egyszer beszélgettem író társaimmal. Ki mit vinne magával a következő évszázadokra. egyik a Bibliát, a másik Peer Gyntöt említette. Én három befőttes üveget vinnék magammal. Az elsőben tiszta levegő lenne, hogy néhány század múlva tudják meg az emberek, hogy milyen is volt az. A másikban ivóvíz lenne, ugyanebből az okból, a harmadikban gyümölcs, hogy egyszer beleharaphassanak egy ízletes almába. Ezek az élmények néhány évszázad múlva szenzációnak számíthatnak, ha lesz, aki megéli. Lehet, hogy ezt a kártékony, szánalmas fajtát egyszer kiírtja egy bacilus? És akkor a Föld kezdheti élni zavartalan életét, vagy bizakodhatunk (talán) az evolúció mindent felülmúló erejében és számíthatunk egy barátságosabb folytatásra."   Budapest, 2019. február 20-án Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl-díjas építész, az MMA alelnöke