A konferencia ötletgazdája és egyik társzerkesztője, dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára nyitóbeszédében kiemelte: hasonló konferenciákat már korábban is szerveztek, ahol a média, a film, a televíziózás és a kultúra, illetve tömegkultúra kérdéseit vizsgálták. A Magyar Művészeti Akadémia a médiatörvényben szereplő Közszolgálati Testületnek a tagja, ezért is különleges fontos ennek a témának áttekintése. Hangsúlyozta: mindenkinek saját felelősségi körében kell értéket teremtenie a közszolgálatban, nem várva arra, hogy megmondják, mit kell tennie. A főtitkár végül David Riesman A magányos tömeg című korszakos művének előszavából idézve nyitotta meg a konferenciát. „A magányos tömegben határozottan ellenálltunk és még ma is ellenállunk annak, hogy a tömegkultúra minden üzenetét differenciálatlanul kritizáljuk, vagy eleve selejtesnek minősítsük. A legtöbb amerikai kétségtelenül sok időt tölt televízió nézésével. Ha azonban megvizsgáljuk a televízió létezésének előtti időszak időtöltési alternatíváit, a céltalan autózásokat, megállapíthatjuk, hogy azok sem voltak sokkal tartalmasabbak vagy kevésbé riasztóak." Az eseményen az előadók mellett, a Közszolgálati Testület több tagja is részt vett. Levélben köszöntötte a résztvevőket Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke és az NMHH Médiatanácsának elnöke. Az elnökasszony Németh László 1934-ben feltett kérdését idézte: „miféle szer, csoda, találmány drótozhatná ezt a cserepeire tört népet még egyszer össze?" Az író szerint még egy varázsló sem állhatott volna elő a rádiónál alkalmasabb találmánnyal. Karas Mónika nem véletlenül ezzel az idézettel kezdte levelét, hiszen ezek a szavak olvashatók a Közszolgálati Kódex első lapjain is. Az NMHH elnöke kiemelte: napjainkban arra van a legnagyobb szükségünk, hogy a média ne elszakítson, hanem egy hullámhosszra hangoljon, közelebb hozzon egymáshoz minket, magyarokat. A járványhelyzetre tekintettel, szintén levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Dobos Menyhért és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója is. Dobos Menyhért azt hangsúlyozta, hogy a közszolgálatiság európai találmány és a mai napig van létjogosultsága. Európában azt láthatjuk, hogy egyik ország sem mondott le saját közmédiájáról. Sőt, ma sokkal jobban támogatják ezeket a médiumokat, mint valaha. Dobos Menyhért szintén megjegyezte, hogy a közmédia azokat az értékeket közvetíti, amelyek az országot és a nemzetet összetartják. A kereskedelmi adókkal és az online világgal versenyben így a közmédia feladata, hogy maradandót alkosson és visszatérve a gyökereihez megőrizze a magyar nemzet nyelvét, hagyományait és kultúráját. Az MTVA vezérigazgatója, Papp Dániel a közmédia feladatát az alábbiak szerint írta le: „Napjaink felgyorsult információ központú társadalmában a digitalizáció térhódítását követően minden médiaszolgáltatónak, de különösképp a közmédia szolgáltatóinak merőben újfajta válaszokat kell adni, egy megváltozott kor, megváltozott kihívásaira." Az MTVA vezetője szerint a közszolgálati médiának úgy kell ezt megvalósítani, hogy közben az igazi értékekből nem enged. Papp Dániel levelében hangsúlyozta, hogy a közmédia nagyon fontos szerepet tölt be a magyar lakosság tájékoztatásában. A felelőssége is nagyobb a hiteles és pontos tájékoztatásra, mint a kereskedelmi csatornáké, ahol a híradót sokszor a bombasztikus, nem pedig a fontos hírekkel kezdik. A járványhelyzettel kapcsolatban a vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a veszély ellenére a tartalomgyártás folyamatos, és a dolgozók védelmében elrendelt távmunkának köszönhetően, új kreatív energiák szabadultak fel. Olyan online tartalmak születtek, mint a Család-barát stábjának Facebook élő bejelentkezései vagy a Mentális immunerősítés, ami több százezres nézettséget ért el.
Dr. Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy milyen nehéz helyzete van a közmédiának a nézettségért vívott versenyben. Az ugyanis, hogy mit nevezünk értéknek és minőségnek megosztja a társadalmat. Hangulatok és hullámverések vannak, ezek ellen a közmédiának saját utat kell mutatni. Fábri György szerint az új média területén rengeteg fejlesztésre van még szüksége a közszolgálatnak, hogy felvegye a lépést a legújabb digitális igényekkel. Jó példaként hozta a Virtuózok, valamint a Fölszállott a páva műsorait, amelyek nagyon jól összehozták a nézhetőséget és az értékközvetítést. Hasonlóan jó példaként említette az M2 gyerekcsatornát, ahol napközben erőszakmentes, klasszikus értékeket közvetítő meséket nézhetnek a legkisebbek. A Közszolgálati Testület elnöke végül hangsúlyozta: a közmédia közös, polgári ügy, csináljuk hát együtt! A délelőtti szekció lezárásaként Fülöp József professzor, a MOME rektora, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kreatív iparért felelős miniszteri biztosa szintén a kultúra és a közszolgálati tartalmak „fogyaszthatóbbá", élményszerűbbé tételéről mesélt. A professzor szerint mérföldkőhöz értünk, és egy társadalmi „robbanás" kellős közepén vagyunk. És ez a változás nem áll meg. A digitalizáció az életünk minden részére hatással van. Az új technológiák új igényeket teremtenek. Ez pedig olyan felelősséget helyez ránk, ami az emberi életminőségünk és ez által a kultúránk megőrzését is érinti. A kultúrát nem tekinthetjük azonban technológiától függetlennek. Nem szabad megengedni, hogy a technológia elmenjen mellettünk – mondta. Ezért is nagyon fontos, hogy az elérhető új technológiákat minél hamarabb beépítsük a közmédiába. A professzor a számítógépes játékokban rejlő kihasználatlan lehetőségeket hozta fel példaként. A játékok ugyanis kitűnő eszközei lehetnének a történelemoktatásnak, a hagyományok és nemzeti értékek bemutatásának.
A szekció utáni hozzászólásokban Szikora József, a Közszolgálati Testület tagja az egyházi médiumok közszolgálati szerepére, míg Fábri György a kereskedelmi csatornák kötelező közszolgálati tartalmainak hiányára mutatott rá.
A délutáni szekcióban az előadások a médiafogyasztás és médiatudatosság témája köré épültek. Először Lovass Tibor, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke előadásában kiemelte, milyen nagy szerepe van a helyi médiumoknak az országos újságírói utánpótlás kinevelésében. Lovass Tibor adatokkal támasztotta alá, mekkora mennyiségű közszolgálati tartalmat állítanak elő a helyi médiumok és bemutatta a médiaközpontok indokoltságát. Kitért az archívumok fontosságára is: az elmúlt három-négy évtized helyi történéseit ezeknek a televízióknak az anyagai őrzik.
Ezek után Falusi Márton, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiumának elnöke, az Országút című lap főszerkesztője arról beszélt, hogy a kezdetben temetett nyomtatott sajtó kezdi visszaszerezni tekintélyét és olvasottságát az online sajtóval szemben. A tudatos médiafogyasztásról Kiss Anna, a Károli Egyetem hallgatója és Segesdi Gergő az egyetem doktorandusza beszéltek. Témájukban a Nemzeti Alaptanterv média oktatását vizsgálták a fiatalok médiahasználati szokásai mellett. Ugyancsak a különböző médiumok fogyasztásáról és a különböző eszközök használatáról beszélt Nyéki Andrea, a Corvinus Egyetem doktorandusza. Előadásában – a többi között – rámutatott arra, hogy bár a rádiós piacot magasan vezeti, a televíziók és az új média terén jelentősen alulmarad a közmédia. Az új média mellett pedig megjelent az ún. új kultúra is. Erről már Szabó Andrea, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatának főmunkatársa beszélt. Szabó Andrea szerint, a koronavírus-járvány olyan változásokat hozott a fiatal generációk életébe, ami alapjában fogja megváltoztatni társadalmunk szokásait. Példaként említette, a szociális távolságtartás és a maszkviselés hosszútávú hatásait a társadalomra. A kutató szerint a járvány alatt sok szocializációhoz köthető jelenség, mint például az oktatás, részben visszakerült az intézményektől családi körbe, hiszen a diákok több hónapig nem járhattak iskolába. A délután végéhez közeledve Lukácsy György kulturális újságíró, az MMA ösztöndíjasa Sára Sándornak, az MMA néhai tagjának, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező életművével és a Duna Televíziónál végzett tevékenységével ismertette meg a hallgatóságot. Végül dr. Solymosi-Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatvezetője, zenetörténész, a konferencia másik szervezője, a Pastorale sorozat vezetője a kultúra közvetítésnek egy nagyon modern módját fejtette ki. A Pastorale összművészeti program sorozatában ugyanis a legkisebbektől az idősekig mindenki örömét leli. Az előadásban képeket láthattunk fiatalokról, akik tátott szájjal, előredőlve nézik a Szerelmi bájital című opera előadást. A történész jelmondata Freund Tamás szavait idézi: „Nemcsak mindennapos testnevelés kell, hanem mindennapos katarzis is." A katarzis élmény útján érhető el. A kultúra közvetítés legfőbb eszközének tehát az élmény közvetítésnek kell lennie, hangsúlyozta előadásában dr. Solymosi-Tari Emőke. Az élmény és az érték kéz a kézben kell, hogy járjanak. Ez az egyetlen útja annak, hogy a közszolgálatiság elérje célját, és beteljesítse misszióját a nemzet és a kultúra védelmében.
A konferencia programfüzetét itt lehet böngészni.