Akadémiai székfoglalók 2014. március 7.
A március 7-i kilencedik alkalommal az érdeklődők Ittzés Mihály, Szabó Dénes és András Ferenc székfoglalóját hallgathatják meg. A rendezvény meghívóját ide kattintva töltheti le.
 | Ittzés Mihály (Sárkeresztúr, 1938. október 8.) zenepedagógus, művészeti író, karvezető Díjak: Kodály Intézetért Díj (1992), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998), Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1998), Kodály Zoltán-díj (2001), Kodály Intézetért Díj (2007), Kóta-díj, zeneszerző és zeneíró kategória (2009), Szabolcsi Bence-díj (2011) Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében szerződéses oktató és kutató. Fő céljának és feladatának tekinti a magyar zenekultúra szolgálatát, s ebben Kodály Zoltánt tekinti útmutató mesterének. A tanítást tartja a közösség szolgálatának egyik legtermészetesebb formájának. Fontos számára az elvi gondolat-hűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt–jelen–jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban, a tisztesség, és az „itt élned s halnod kell" erkölcsi parancsa. Zenei tárgyú írásai, zenekritikái 1965-től jelentek meg helyi lapokban, majd 1970-től cikkei, illetve pedagógiai, zenetörténeti és elemző dolgozatai szakmai, illetve kulturális folyóiratokban. Fontosabb publikációi: „A múlt csak példa legyen…" A magyar történelem Kodály Zoltán műveiben (Kecskemét, Kodály Intézet, 1996); 22 zenei írás – Kodály és… elődök, kortársak, utódok (Kecskemét, Kodály Intézet, 1999); Zoltán Kodály, In Retrospect. A Hungarian National Composer in the 20th Century on th Border of East and West (Kecskemét, Kodály Institute, 2002); Bárdos Lajos – kismonográfia (Budapest, Mágus, 2009). Székfoglaló előadásának címe: Bukovinától Svájcig, Árgírus nótájától a Duóig: Kodály, 1914 |
 | Szabó Dénes (Makó, 1947. március 6.) karnagy Díjak: Liszt Ferenc-díj (1985), Bartók Béla – Pásztory Ditta-díj (1993), Kossuth-díj (2000), Magyar Örökség díj (2004) Nevéhez fűződik a Cantemus fiúkórus megalapítása, amelyet tíz évig vezetett, illetve a Pro Musica leánykar megalapítása és vezetése, valamint a Cantemus vegyeskar megalapítása. Fontosabb ősbemutatói és szerzői estjei: Kocsár Miklós: Missa Brevis (ősbemutató, 1991); Szőnyi Erzsébet 70 éves születésére (szerzői est, 1994); Kocsár Miklós – Jókai Anna: Ima Magyarországért (ősbemutató, 2003); a 70 éves Kocsár Miklós ünneplése (szerzői est, 2004); 100 éve született Farkas Ferenc (2005); Mesterek és tanítványaik (Petrovics, Kocsár, Orbán, Tóth Péter, Kovács Zoltán, Csemiczki Miklós, Gyöngyösi Levente) Kortárs szerzők művei ősbemutatóval (2006); Capriccio senza parola (ősbemutató, 2013); Kocsár Miklós 80. éves születésnapjára (szerzői est, 2013). Kórusaival a világ számos országában fellépett, több mint ötven nemzetközi verseny első díját nyerte meg. Lelkes híve Kodály Zoltán nevelési elveinek, amelyeknek eredményességét munkájával folyamatosan bizonyítja. Kórusfesztiválok szívesen látott vendége, hívják Amerikától Japánig, Kínától Ausztráliáig tanítani, előadást és bemutatót tartani, koncertet vezényelni. Székfoglaló előadásának címe: Egy Kodály-szellemű magyar iskola zenei élete |
 | András Ferenc (Budapest, 1942. november 24.) filmrendező Díjak: Balázs Béla-díj (1978), érdemes művész (1988), Kossuth-díj (2013) A Magyar Televízió ügyelője és rendezőasszisztense volt 1962-től 1966-ig. A Mafilm I. stúdiójánál dolgozott rendezőasszisztensként 1965-től 1968-ig. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt 1969-tól 1973-ig. A rendezői diploma megszerzése után a MAFILM 1. sz. stúdiójában, a későbbi Dialóg Stúdióban tevékenykedett. 1978-tól 1990-ig a MAFILM színésztársulatát vezette. 1991-től a Dialóg Filmstúdió igazgatója, 1998-tól a Duna Televízió szinkronstúdiójának vezetője volt. Fontosabb rendezései: Veri az ördög a feleségét (1977); Végkiárusítás (1978); Dögkeselyű (1982); Postarablók (1985); A kárókatonák még nem jöttek vissza (1985); Vadon (1989); Az utolsó nyáron (1991); Hajnalban meghalnak az álmok (1993), Szent Lőrincz folyó lazacai (2003). Legutóbb Sütő András Hargitai vadászkalandok című regénye alapján készített játékfilmet, amelyben több mint negyven székelyföldi gyerekszereplő mellett hivatásos erdélyi színészek is szerepelnek. Székfoglaló előadásának címe: Nekem ez a hazám |