Wagner Péter és Köllő Miklós – a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díja
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti-díját az Ybl-, és Pro Architectura díjas Wagner Péter építész kapta hazai és nemzetközi elismerésben részesült műemlékvédelmi és rekonstrukciós munkái mellett végzett, évtizedek óta tartó felfedező, értékmentő, rendszerező, az építészet formakincsének nemzeti sajátosságait megörökítő munkájának elismeréseként. Szintén ebben az elismerésben részesült Köllő Miklós Kájoni János-díjas építész, a székelyföldi településszerkezetek morfológiájának kutatásai mellett, a faépítészet terén a helyi építészeti értékek védelmét az ökológiai szempontokkal összekötő építőművészeti alkotó és oktatói munkásságáért.
Wagner Péter építész
Wagner Péter saját munkái mellett megértette, és alázattal védte, mentette a történeti – sajátosan magyar – építészet fontos műveit. Különösen igaz ez a szecesszió és az art deco legszebb budapesti és vidéki épületeire, amelyek közül számos – pusztulás szélén álló – tetszhalott alkotásba „lehelt új életet", – olyan új életet, amelyért érdemes vállalni a „feltámadást". Műemlékvédelmi, rekonstrukciós munkáiért számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Emellett elhivatottan járta az ország elcsatolt, nagy múltú, magyarlakta vidékeit, főként Erdélyország tájait, falvait és városait. Megszámlálhatatlan – Kós Károly szintű és ízű – vázlat, grafika és akvarell őrzi keze nyomát, megörökítve a nemzeti formák, a tájból kivillanó jellegzetesen magyar sziluettek, templomok és harangtornyok sorát. Évtizedek óta tartó vándorlásának, felfedező, értékmentő, rendszerező és összegző munkálkodásának rajzi lenyomata számos nagysikerű kiállítás és könyv anyaga lett.
Köllő Miklós építész
Köllő Miklós 1970 márciusában Gyergyócsomafalván született, és a Bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetemen végzett 1996-ban, ugyanott 1997-ben településrendezési mesteri oklevelet, majd 2006-ban a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen műemléki szakmérnöki diplomát szerzett, s most az említett bukaresti egyetem doktorandusza, a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Tájépítész Karának tanára.
Jelentősebb műemléki munkái: A csíkkarcfalvi erődített templom, a gyergyóalfalvi római katolikus templom, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom, Szent Anna-kápolna, a gyergyóújfalvi és az eszenyői vizimalom, valamint az ivói fűrészmalom rekonstrukciója. Épületei a faépítészet terén: A gyergyószárhegyi sportcsarnok, a csíkszentsimoni lovarda, a madarasi piac, a tatárdombi emlékhely, a ditrói új temető haranglábja, a gyergyószárhegyi iskola fatárolója és garázsa, a gyergyószentmiklósi Szent István-templom és harangláb, a ditrói Szent Imre-kápolna, a gyergyószentmiklósi Pitypang óvoda felújítása, a csomafalvi tájház. Rendezési tervei: Gyergyószentmiklós, Gyergyócsomafalva, Bögöz, Csíkmadaras és Csíkrákos települések számára Tájépítészeti munkája: a ditrói patakpart rehabilitálása. 2019-ben a Román Építészkamara Mies van der Rohe nemzetközi díjra javasolta. Kutatási témája: a székelyföldi településszerkezetek morfológiája, beépítési típusok, székelyföldi építészet.
Wagner Péter építész
Wagner Péter saját munkái mellett megértette, és alázattal védte, mentette a történeti – sajátosan magyar – építészet fontos műveit. Különösen igaz ez a szecesszió és az art deco legszebb budapesti és vidéki épületeire, amelyek közül számos – pusztulás szélén álló – tetszhalott alkotásba „lehelt új életet", – olyan új életet, amelyért érdemes vállalni a „feltámadást". Műemlékvédelmi, rekonstrukciós munkáiért számos hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Emellett elhivatottan járta az ország elcsatolt, nagy múltú, magyarlakta vidékeit, főként Erdélyország tájait, falvait és városait. Megszámlálhatatlan – Kós Károly szintű és ízű – vázlat, grafika és akvarell őrzi keze nyomát, megörökítve a nemzeti formák, a tájból kivillanó jellegzetesen magyar sziluettek, templomok és harangtornyok sorát. Évtizedek óta tartó vándorlásának, felfedező, értékmentő, rendszerező és összegző munkálkodásának rajzi lenyomata számos nagysikerű kiállítás és könyv anyaga lett.
Köllő Miklós építész
Köllő Miklós 1970 márciusában Gyergyócsomafalván született, és a Bukaresti Ion Mincu Építészeti Egyetemen végzett 1996-ban, ugyanott 1997-ben településrendezési mesteri oklevelet, majd 2006-ban a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen műemléki szakmérnöki diplomát szerzett, s most az említett bukaresti egyetem doktorandusza, a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Tájépítész Karának tanára.
Jelentősebb műemléki munkái: A csíkkarcfalvi erődített templom, a gyergyóalfalvi római katolikus templom, a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom, Szent Anna-kápolna, a gyergyóújfalvi és az eszenyői vizimalom, valamint az ivói fűrészmalom rekonstrukciója. Épületei a faépítészet terén: A gyergyószárhegyi sportcsarnok, a csíkszentsimoni lovarda, a madarasi piac, a tatárdombi emlékhely, a ditrói új temető haranglábja, a gyergyószárhegyi iskola fatárolója és garázsa, a gyergyószentmiklósi Szent István-templom és harangláb, a ditrói Szent Imre-kápolna, a gyergyószentmiklósi Pitypang óvoda felújítása, a csomafalvi tájház. Rendezési tervei: Gyergyószentmiklós, Gyergyócsomafalva, Bögöz, Csíkmadaras és Csíkrákos települések számára Tájépítészeti munkája: a ditrói patakpart rehabilitálása. 2019-ben a Román Építészkamara Mies van der Rohe nemzetközi díjra javasolta. Kutatási témája: a székelyföldi településszerkezetek morfológiája, beépítési típusok, székelyföldi építészet.