Máté Zsuzsanna és Koncsol László – az MMA Művészetelméleti-díja
A Cs. Szabó László-díjban, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti-díjában részesült dr. Máté Zsuzsanna esztéta, esztétikatörténész, Madách Imre-díjas irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Művészeti Intézetének habilitált tanára, a filozófiatudományok kandidátusa. Fáradhatatlanul támogatja a fiatal generáció művészeti vagy művészettudományi munkáját. A magyar esztétikatörténet értékeinek újrafelfedezése és megőrzése: számára a múlt éltetését jelenti; míg többszintű tehetséggondozása az érték-gazdag jövőbe vetett hitén alapul.
Szintén Cs. Szabó László-díjat kapott Koncsol László József Attila-díjas felvidéki költő, író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. Életműve az igény és minőség dolgában változatlannak mutatkozik, mércéje az egyetemesség, annak igényével ölelte fel nemcsak a reformkor magyar irodalmát, hanem kortársai életművét. Verselemzéseiben Vörösmartytól József Attilán át Weöres Sándorig és Pilinszky Jánosig költészetünk olyan mélységeit tárta fel, aminő kevés született az irodalomtudományban. Műfordítóként értő tolmácsolója a cseh és szlovák irodalomnak.
Máté Zsuzsanna
Dr. habil. Máté Zsuzsanna esztéta, esztétikatörténész és irodalomtörténész, a szegedi József Attila Tudományegyetem BTK magyar irodalom és nyelv szakján 1985-ben (oklevél száma: 160/1985), majd 1989-ben filozófia szakján végzett (Kitüntetéses oklevél száma: 189/1989). Ugyanitt 1990-ben filozófiából, esztétikatörténetből doktorált, summa cum laude minősítéssel (dr. univ. fokozat, száma: 34/1990). 1996-tól a filozófiai tudomány kandidátusa (CSc - 1996 - MTA Doktori Tanács, száma: 16.311.). „Abszolútum a művészetfilozófiában századunk első felében" című esztétikatörténeti értekezésének, mely egyben első könyve is, tudományos eredménye: hazánkban a rendszerváltásig az utókor számára „felfedezetlen" maradt két világháború közötti „abszolútum-állító" esztéták életművének teljes mértékben hiánypótló feldolgozása volt. Következő könyvében Fülep Lajos művészetfilozófiai munkásságának első két évtizedét kutatva, az életmű e korszakát az európai és a magyar esztétikai gondolkodás kontextusában helyezte el, illetve máig tartóan foglalkozik a fülepi művészetfilozófiával. Kutatómunkáját 1994-ben a Fiatal Kutatók OTKA pályázata támogatta, majd 1997 és 1999 között az Oktatási Minisztérium Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjasa volt, melynek eredménye „Madách Imre, a poeta philosophus: Tanulmányok Az ember tragédiája esztétikumáról" című (irodalom)esztétikai könyve. 2001-ben nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 3 évre a Sík Sándor-i életmű teljes és hiánypótló feldolgozására. 2005-ben megjelent „Sík Sándor – a szépíró, az irodalomtudós és az esztéta" monográfiája, melyben Sík Sándor méltánytalanul elfeledetett esztétikai, irodalomesztétikai műveinek értékességét bizonyítja, irodalomtudományi habilitációját képezte a Debreceni Egyetemen (száma:13/2006.). Szintén monografikus igényűek a madáchi életművet vizsgáló könyvei, melynek harmadik, szintetizáló, 650 oldalas kötete 2018-ban jelent meg, új szempontokat nyújtva filozofikum és esztétikum kölcsönviszonyáról. Legutolsó, a kolozsvári Pro Philosophia Kiadónál, 2019-ben megjelent magyar esztétikatörténeti tanulmánykötetében törekvése, hogy egy filozofikus „párbeszéd", dialógus bontakozzon ki az alkotók (művészek és költők) és a „professzionális" befogadók (az esztéták és a művészetfilozófusok) között, a művészet és az irodalom értékeiről. Harminc éve tartó hazai és nemzetközi tudományos elismertséggel bíró kutatási tevékenysége interdiszciplináris jellegű, az esztétika, az esztétikatörténet, a művészetfilozófia és -történet, az irodalomesztétika és irodalomtörténet, a művészetelmélet és az összehasonlító művészettudomány keresztmetszeteiben. E tudományágakban összesen 10 könyve jelent meg (valamennyi olvasható on-line formában is az OSZK.MEK-en), valamint 190 publikációja olvasható a különböző magyar és külföldi folyóiratokban, tanulmánykötetekben, melyek összességében – jelezve tudományos munkájának eredményességét - 240 független idézettséggel bírnak.
Több mint 60 alkalommal volt előadó hazai és nemzetközi konferenciákon, kongresszusokon, például a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagjaként a római, nápolyi, finnországi, debreceni és kolozsvári kongresszusokon. Többek között tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Madách Irodalmi Társaságnak, ez utóbbinak 2012-től megválasztott elnökhelyettese. 14. éve szerkesztője az évente megjelenő Madách Szimpózium tanulmányköteteknek. 2010-ben Madách Imre-díjat kapott a madáchi életmű kutatásáért és tudományszervező tevékenységéért.
1988-tól oktat a felsőoktatásban, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd jogfolytonosságban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, 1999 óta főiskolai tanárként. 2008-ig az SZTE JGYPK Magyar Irodalom Tanszékén, jelenleg nyolcadik éve SZTE Művészeti Intézet Rajz-Művészettörténet Tanszékén, BA és MA képzésekben vezet esztétikai, művészettudományi és művészetelméleti kurzusokat. 2014-ben megalapította az SZTE JGYPK-án a Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiumot, a tehetséggondozási formák és struktúra felépítésével. Szakkollégiumi egyetemi egységvezetőként öt éven át számos komplex művészeti és esztétikai, művészetelméleti projektet hozott létre, melyek a jelentős pályázati (NTP, TÁMOP és kari tudományos) támogatások segítségével magukba foglalták a hallgatói tehetséggondozás különböző formáit, így a hallgatói alkotói pályázatok és csoportos kiállítások, a tudományos emlékülések szervezését és irányítását, a díjazott hallgatók alkotásainak megjelentetését. 2018-ban az SZTE JGYPK Művészeti Intézetében megalapította a Művészetelméleti és Művészetpedagógiai Kutatócsoportot, melynek vezetőjeként irányítja az intézeti művészetelméleti, művészetpedagógiai és vizuális kultúrtudományi tudományos tevékenységet, eddig két jelentős tudományos és egyben szakmai országos konferenciát szervezve a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában. Tehetséggondozásának harmadik területe a PhD-képzésben végzett tevékenysége és doktori cselekményekben való részvétele. A megalapítástól, 2007-től törzstagja az SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskolának. Művészetfilozófiai, művészetelméleti és vizuális kultúrtudományi témában témavezetésével két doktorandusza védett sikeresen. Doktori cselekményekben (PhD-dolgozat opponenseként, PhD-védés bíráló bizottsági tagjaként) eddig 7 alkalommal vett részt.
Koncsol László
(Deregnyő, 1936. jún. 1. –)
Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház világi főgondnoka. – 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt aktív, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. –
Főbb díjai
Madách Imre-díj (1979, 1991)
Fábry Zoltán-díj (1993)
Bethlen Gábor-díj (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001)
A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002)
Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2004)
Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2005)
Posonium Díj Életműdíja (2006)
József Attila-díj (2008)
Tőkés László-díj (2009)
Magyar Örökség-díj (2014)
Művei
Szintén Cs. Szabó László-díjat kapott Koncsol László József Attila-díjas felvidéki költő, író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. Életműve az igény és minőség dolgában változatlannak mutatkozik, mércéje az egyetemesség, annak igényével ölelte fel nemcsak a reformkor magyar irodalmát, hanem kortársai életművét. Verselemzéseiben Vörösmartytól József Attilán át Weöres Sándorig és Pilinszky Jánosig költészetünk olyan mélységeit tárta fel, aminő kevés született az irodalomtudományban. Műfordítóként értő tolmácsolója a cseh és szlovák irodalomnak.
Máté Zsuzsanna
Dr. habil. Máté Zsuzsanna esztéta, esztétikatörténész és irodalomtörténész, a szegedi József Attila Tudományegyetem BTK magyar irodalom és nyelv szakján 1985-ben (oklevél száma: 160/1985), majd 1989-ben filozófia szakján végzett (Kitüntetéses oklevél száma: 189/1989). Ugyanitt 1990-ben filozófiából, esztétikatörténetből doktorált, summa cum laude minősítéssel (dr. univ. fokozat, száma: 34/1990). 1996-tól a filozófiai tudomány kandidátusa (CSc - 1996 - MTA Doktori Tanács, száma: 16.311.). „Abszolútum a művészetfilozófiában századunk első felében" című esztétikatörténeti értekezésének, mely egyben első könyve is, tudományos eredménye: hazánkban a rendszerváltásig az utókor számára „felfedezetlen" maradt két világháború közötti „abszolútum-állító" esztéták életművének teljes mértékben hiánypótló feldolgozása volt. Következő könyvében Fülep Lajos művészetfilozófiai munkásságának első két évtizedét kutatva, az életmű e korszakát az európai és a magyar esztétikai gondolkodás kontextusában helyezte el, illetve máig tartóan foglalkozik a fülepi művészetfilozófiával. Kutatómunkáját 1994-ben a Fiatal Kutatók OTKA pályázata támogatta, majd 1997 és 1999 között az Oktatási Minisztérium Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjasa volt, melynek eredménye „Madách Imre, a poeta philosophus: Tanulmányok Az ember tragédiája esztétikumáról" című (irodalom)esztétikai könyve. 2001-ben nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 3 évre a Sík Sándor-i életmű teljes és hiánypótló feldolgozására. 2005-ben megjelent „Sík Sándor – a szépíró, az irodalomtudós és az esztéta" monográfiája, melyben Sík Sándor méltánytalanul elfeledetett esztétikai, irodalomesztétikai műveinek értékességét bizonyítja, irodalomtudományi habilitációját képezte a Debreceni Egyetemen (száma:13/2006.). Szintén monografikus igényűek a madáchi életművet vizsgáló könyvei, melynek harmadik, szintetizáló, 650 oldalas kötete 2018-ban jelent meg, új szempontokat nyújtva filozofikum és esztétikum kölcsönviszonyáról. Legutolsó, a kolozsvári Pro Philosophia Kiadónál, 2019-ben megjelent magyar esztétikatörténeti tanulmánykötetében törekvése, hogy egy filozofikus „párbeszéd", dialógus bontakozzon ki az alkotók (művészek és költők) és a „professzionális" befogadók (az esztéták és a művészetfilozófusok) között, a művészet és az irodalom értékeiről. Harminc éve tartó hazai és nemzetközi tudományos elismertséggel bíró kutatási tevékenysége interdiszciplináris jellegű, az esztétika, az esztétikatörténet, a művészetfilozófia és -történet, az irodalomesztétika és irodalomtörténet, a művészetelmélet és az összehasonlító művészettudomány keresztmetszeteiben. E tudományágakban összesen 10 könyve jelent meg (valamennyi olvasható on-line formában is az OSZK.MEK-en), valamint 190 publikációja olvasható a különböző magyar és külföldi folyóiratokban, tanulmánykötetekben, melyek összességében – jelezve tudományos munkájának eredményességét - 240 független idézettséggel bírnak.
Több mint 60 alkalommal volt előadó hazai és nemzetközi konferenciákon, kongresszusokon, például a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagjaként a római, nápolyi, finnországi, debreceni és kolozsvári kongresszusokon. Többek között tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak és a Madách Irodalmi Társaságnak, ez utóbbinak 2012-től megválasztott elnökhelyettese. 14. éve szerkesztője az évente megjelenő Madách Szimpózium tanulmányköteteknek. 2010-ben Madách Imre-díjat kapott a madáchi életmű kutatásáért és tudományszervező tevékenységéért.
1988-tól oktat a felsőoktatásban, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd jogfolytonosságban a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, 1999 óta főiskolai tanárként. 2008-ig az SZTE JGYPK Magyar Irodalom Tanszékén, jelenleg nyolcadik éve SZTE Művészeti Intézet Rajz-Művészettörténet Tanszékén, BA és MA képzésekben vezet esztétikai, művészettudományi és művészetelméleti kurzusokat. 2014-ben megalapította az SZTE JGYPK-án a Művészeti, Művészetpedagógiai és Művészetközvetítő Szakkollégiumot, a tehetséggondozási formák és struktúra felépítésével. Szakkollégiumi egyetemi egységvezetőként öt éven át számos komplex művészeti és esztétikai, művészetelméleti projektet hozott létre, melyek a jelentős pályázati (NTP, TÁMOP és kari tudományos) támogatások segítségével magukba foglalták a hallgatói tehetséggondozás különböző formáit, így a hallgatói alkotói pályázatok és csoportos kiállítások, a tudományos emlékülések szervezését és irányítását, a díjazott hallgatók alkotásainak megjelentetését. 2018-ban az SZTE JGYPK Művészeti Intézetében megalapította a Művészetelméleti és Művészetpedagógiai Kutatócsoportot, melynek vezetőjeként irányítja az intézeti művészetelméleti, művészetpedagógiai és vizuális kultúrtudományi tudományos tevékenységet, eddig két jelentős tudományos és egyben szakmai országos konferenciát szervezve a Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában. Tehetséggondozásának harmadik területe a PhD-képzésben végzett tevékenysége és doktori cselekményekben való részvétele. A megalapítástól, 2007-től törzstagja az SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskolának. Művészetfilozófiai, művészetelméleti és vizuális kultúrtudományi témában témavezetésével két doktorandusza védett sikeresen. Doktori cselekményekben (PhD-dolgozat opponenseként, PhD-védés bíráló bizottsági tagjaként) eddig 7 alkalommal vett részt.
Koncsol László
(Deregnyő, 1936. jún. 1. –)
Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház világi főgondnoka. – 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt aktív, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. –
Főbb díjai
Madách Imre-díj (1979, 1991)
Fábry Zoltán-díj (1993)
Bethlen Gábor-díj (1994)
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001)
A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002)
Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2004)
Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2005)
Posonium Díj Életműdíja (2006)
József Attila-díj (2008)
Tőkés László-díj (2009)
Magyar Örökség-díj (2014)
Művei
- Szélkiáltó. Szlovákiai magyar költők antológiája (szerkesztette, 1966)
- Kísérletek és elemzések (tanulmány, 1978)
- Ívek és pályák (tanulmány, 1981)
- Színmuzsika, fényvarázs (gyermekversek, 1981)
- Vizesnapló (gyermekversek, 1984)
- A Barátság Kórus 1971-1985 (monográfia, 1986)
- Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, Duba Gyulával, 1988)
- Ütemező. Kis könyv arról, hogy milyen lábakon jár, szalad, forog vagy ugrabugrál a vers (verstan gyerekeknek, 1990)
- Félegyházyné Gregosits Irén: Öt levél, vallomások (szerkesztette, 1990)
- Diósförgepatony I-II. (történelmi olvasókönyv, válogatta, fordította, 1990-1993)
- Törmelék (kisesszé gyűjtemény, 1992)
- Kacsa, Kacsa, boszorkány vagy! Régi csallóközi bűnügyek (1992)
- Válogatott kritikai dolgozatok (irodalomkritikák, 1996)
- Patonyföld I. A hűbériség történelmi forrásaiból (1996)
- Kemény a föld a patonyi határba. Dióspatony népzenei hagyománya (Ág Tiborral és Barsi Ernővel, 1997)
- Csontok (versek, 2000)
- A Csallóköz városai és falvai I.-III. (2001-2003)
- Csirbik (2001)
- Vallató (interjúk, cikkek, 1968-2001, 2002)
- Tegnap a holnap után (2007)
- Csallóköz merülések I.-II. (2007-2008)
- Cseppben az öböl. Cikkek, előadások, emlékezések, interjúk; Madách-Posonium, Pozsony, 2009
- Bagatellek; Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2015