Az MMA művészetelméleti elismerését, a Cs. Szabó László-díjat 2018-ban Molnár Attila fotóművész, fotótörténész, az erdélyi fotótörténelem elkötelezett, lelkiismeretes kutatásának elismeréseként, az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesület megalapításáért, egy erdélyi fotómúzeum fotógyűjteményének megalapozásáért, a múzeum létrehozásáért indított töretlen munkájáért kapta. Szintén a díjban részesült Láng Gusztáv irodalomtörténész, egyetemi és főiskolai tanár több évtizedes irodalomtörténeti munkásságáért, az irodalmat és az irodalomtudományt fáradhatatlanul népszerűsítő tevékenységéért, a hazai és határon túli összmagyar irodalom kutatásának elismeréseként.
Molnár Attila fotóművész
Csíkszeredai [tekerőpataki] fotográfus, a kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetemen doktorált, kutatási témája az erdélyi fotográfia története.
Saját fotográfiai munkái a néprajzi és a dokumentarista műfajokat képviselik. Kiállítások, előadások, táborokban való részvételek jellemzik fotográfusi tevékenységét. Minden lépését nyomon lehet követni az internet különböző megnyilvánulási formáin, honlap, facebook, twitter, instagram. Munkáját intézményi háttér nélkül, saját erejéből végzi, további önkéntesek bevonásával. Több díjat is kapott fotográfusként.
Az erdélyi fotótörténetből Kolozsváron doktorált kutató 2007-ben alapította az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesületet, amely Hargita Megye Tanácsa támogatásával különböző rendezvényeken, kiállításokon van jelen, 2008-ban pedig 27 ezer lej értékű támogatást kaptak eszközök formájában a fotók digitalizálására.
Elkötelezettsége és célja felkutatni, megörökíteni Erdély múltját és jelenét a fotográfiák által. Ehhez elengedhetetlen a szakszerű kutatás, kultúraantropológiai feltérképezés, a hagyományos falukép, szokásvilág, életmód, hagyományok képi világának megörökítése a jelen fotográfiák által, valamint a helyszínen fellelt régi fotódokumentumok reprodukciója, szkennelése (digitalizálása). Szeretné létrehozni Erdély Fotográfia Múzeumát.
Láng Gusztáv irodalomtörténész
József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Szatmárnémetiben végezte a középiskolát, majd Kolozsváron szerzett magyar szakos tanári diplomát a Bolyai Tudományegyetemen 1958-ban. 1957-1959 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál dolgozott. 1959-1984 között a kolozsvári egyetem magyar tanszékén tanított. 1967-től XX. századi magyar irodalmat ad elő. 1984-ben áttelepült Magyarországra; a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola magyar irodalom tanszékvezető tanára.
Cikkei a Korunk, az Utunk és az Igaz Szó című lapokban jelentek meg. A Nyugat első nemzedékének költészetéről és erdélyi szerzők műveiről írt. A 2000-es évektől a Várad című irodalmi lapban is publikál.
Munkásságát 2003-ban József Attila-díjjal, 2008-ban Toldy Ferenc-díjjal, 2011-ben Erdély Magyar Irodalmáért Hídverő díjával, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Láng Gusztáv tanárként, irodalomtörténészként egyetlen, államhatároktól független szellemi-művészeti folyamatnak látja és értelmezi a magyar irodalmat. Babits és Makkai Sándor erkölcsi tartásával vallja és vállalja a lélek szerinti ország ideálját a rideg államisság fölött. A nemzeti identitást örökségnek tekinti, „olyan tradíciók vállalásának, melyek közösek az egész magyarság számára." Meggyőződése, hogy „nem mindegy, milyen identitást vállal önként a magyar irodalom, hiszen ettől függ gyakorlati, köztudat-alakító és köztudatteremtő funkcióinak köre is." (Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA levelező tagja)
Molnár Attila fotóművész
Csíkszeredai [tekerőpataki] fotográfus, a kolozsvári Képzőművészeti és Design Egyetemen doktorált, kutatási témája az erdélyi fotográfia története.
Saját fotográfiai munkái a néprajzi és a dokumentarista műfajokat képviselik. Kiállítások, előadások, táborokban való részvételek jellemzik fotográfusi tevékenységét. Minden lépését nyomon lehet követni az internet különböző megnyilvánulási formáin, honlap, facebook, twitter, instagram. Munkáját intézményi háttér nélkül, saját erejéből végzi, további önkéntesek bevonásával. Több díjat is kapott fotográfusként.
Az erdélyi fotótörténetből Kolozsváron doktorált kutató 2007-ben alapította az Erdélyi Fotográfiai Múzeumért Egyesületet, amely Hargita Megye Tanácsa támogatásával különböző rendezvényeken, kiállításokon van jelen, 2008-ban pedig 27 ezer lej értékű támogatást kaptak eszközök formájában a fotók digitalizálására.
Elkötelezettsége és célja felkutatni, megörökíteni Erdély múltját és jelenét a fotográfiák által. Ehhez elengedhetetlen a szakszerű kutatás, kultúraantropológiai feltérképezés, a hagyományos falukép, szokásvilág, életmód, hagyományok képi világának megörökítése a jelen fotográfiák által, valamint a helyszínen fellelt régi fotódokumentumok reprodukciója, szkennelése (digitalizálása). Szeretné létrehozni Erdély Fotográfia Múzeumát.
Láng Gusztáv irodalomtörténész
József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Szatmárnémetiben végezte a középiskolát, majd Kolozsváron szerzett magyar szakos tanári diplomát a Bolyai Tudományegyetemen 1958-ban. 1957-1959 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál dolgozott. 1959-1984 között a kolozsvári egyetem magyar tanszékén tanított. 1967-től XX. századi magyar irodalmat ad elő. 1984-ben áttelepült Magyarországra; a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola magyar irodalom tanszékvezető tanára.
Cikkei a Korunk, az Utunk és az Igaz Szó című lapokban jelentek meg. A Nyugat első nemzedékének költészetéről és erdélyi szerzők műveiről írt. A 2000-es évektől a Várad című irodalmi lapban is publikál.
Munkásságát 2003-ban József Attila-díjjal, 2008-ban Toldy Ferenc-díjjal, 2011-ben Erdély Magyar Irodalmáért Hídverő díjával, 2016-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Láng Gusztáv tanárként, irodalomtörténészként egyetlen, államhatároktól független szellemi-művészeti folyamatnak látja és értelmezi a magyar irodalmat. Babits és Makkai Sándor erkölcsi tartásával vallja és vállalja a lélek szerinti ország ideálját a rideg államisság fölött. A nemzeti identitást örökségnek tekinti, „olyan tradíciók vállalásának, melyek közösek az egész magyarság számára." Meggyőződése, hogy „nem mindegy, milyen identitást vállal önként a magyar irodalom, hiszen ettől függ gyakorlati, köztudat-alakító és köztudatteremtő funkcióinak köre is." (Pécsi Györgyi irodalomtörténész, az MMA levelező tagja)