Makovecz rajzai Lendván
Kolozsvár után érkezett a muravidéki magyar városba az a kiállítás, amely Makovecz Imre építész életművéből tár szeleteket a látogatók elé.
A Rajzok című tárlatnak – amelyben a grafikák mellett a Makovecz által tervezett épületek fotói is helyet kaptak – a szintén az építész által megálmodott Színház- és Hangversenyterem adott otthont.
A Rajzok című tárlatnak – amelyben a grafikák mellett a Makovecz által tervezett épületek fotói is helyet kaptak – a szintén az építész által megálmodott Színház- és Hangversenyterem adott otthont.
A 2015. október 2. – november 25. között nyitva tartó, az MMA szervezésében megrendezett kiállítást dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára nyitotta meg, Makovecz életművéről pedig Csernyus Lőrinc építész beszélt.
1992. január 31-én 22 jeles magyar művész társadalmi szervezetként alakította meg a Magyar Művészeti Akadémiát. Elnöke 2011. szeptember 27-én bekövetkezett haláláig Makovecz Imre építész volt, akinek érdemei az Akadémia életre hívásában kulcsfontosságúak voltak.
Magyarország új alaptörvényének értelmében, 2011. november 5-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult, amely a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló súllyal és jogkörrel rendelkezik.
A Magyar Művészeti Akadémia egyik fő feladatának tekinti örökös tiszteleti elnöke, Makovecz Imre életművének méltó gondozását, amelyet egy 2013-ban elfogadott kormányhatározat is előirányoz. 2014. március 17-én, két nappal a Vigadó épületének ünnepélyes átadását követően, életmű-kiállítást nyitott meg az MMA, amely az épület három legnagyobb kiállítótermét betöltötte, azonban így is csak a hagyatékának egy részét volt képes ismertetni. Makovecz Imre grafikáiból már több külföldi magyar kulturális intézetben rendezett az MMA tárlatot, többek között Belgrádban, Berlinben, valamint a Pozsonyi Magyar Intézettel együttműködve.
Dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár megnyitó beszédében azt is kiemelte: az MMA különösen nagy hangsúlyt fektet a határon túli magyar kulturális és művészeti szervezetekkel történő együttműködésre. Ennek keretén belül a köztestület idén is számos nagyszabású rendezvény megszervezésében működött közre, kihelyezett üléseket rendezett határon túli városokban és kinti szervezetekkel közös programokon vett részt, de anyagi támogatást is próbál nyújtani különböző kulturális és művészeti szervezetek számára, főként a pályázati rendszer kiterjesztésén keresztül.
A mostani kiállítás is remekül illeszkedik a szervezet határon túli tevékenységeinek sorába. Ezt az anyagot szeptemberben a Kolozsvári Történeti Múzeumban mutatták be, és most, november végéig, abban az épületben lesz megtekinthető Lendván, amely épület egyébként maga is a Makovecz-hagyaték része.
A Magyar Művészeti Akadémia a szomszédos országokkal különösen igyekszik kiemelt kulturális kapcsolatokat létrehozni és ápolni. A nyáron éppen Szlovéniában, a ljubljanai várban volt az Akadémia Képzőművészeti Tagozatának kiállítása, melyet egy szlovén festészetet bemutató cserekiállítás követett a Műcsarnokban. Ez utóbbi tárlat egyik elősegítője Lázár Beáta, a lendvai Galéria-Múzeum igazgatója volt. E kiállítás kísérőtárlata volt a Zala György életművét felvillantó bemutatás is; a szobrászművész, a századforduló emlékműszobrászatának jelentős mestere Alsólendva leghírnevesebb szülöttje.
1992. január 31-én 22 jeles magyar művész társadalmi szervezetként alakította meg a Magyar Művészeti Akadémiát. Elnöke 2011. szeptember 27-én bekövetkezett haláláig Makovecz Imre építész volt, akinek érdemei az Akadémia életre hívásában kulcsfontosságúak voltak.
Magyarország új alaptörvényének értelmében, 2011. november 5-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult, amely a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló súllyal és jogkörrel rendelkezik.
A Magyar Művészeti Akadémia egyik fő feladatának tekinti örökös tiszteleti elnöke, Makovecz Imre életművének méltó gondozását, amelyet egy 2013-ban elfogadott kormányhatározat is előirányoz. 2014. március 17-én, két nappal a Vigadó épületének ünnepélyes átadását követően, életmű-kiállítást nyitott meg az MMA, amely az épület három legnagyobb kiállítótermét betöltötte, azonban így is csak a hagyatékának egy részét volt képes ismertetni. Makovecz Imre grafikáiból már több külföldi magyar kulturális intézetben rendezett az MMA tárlatot, többek között Belgrádban, Berlinben, valamint a Pozsonyi Magyar Intézettel együttműködve.
Dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár megnyitó beszédében azt is kiemelte: az MMA különösen nagy hangsúlyt fektet a határon túli magyar kulturális és művészeti szervezetekkel történő együttműködésre. Ennek keretén belül a köztestület idén is számos nagyszabású rendezvény megszervezésében működött közre, kihelyezett üléseket rendezett határon túli városokban és kinti szervezetekkel közös programokon vett részt, de anyagi támogatást is próbál nyújtani különböző kulturális és művészeti szervezetek számára, főként a pályázati rendszer kiterjesztésén keresztül.
A mostani kiállítás is remekül illeszkedik a szervezet határon túli tevékenységeinek sorába. Ezt az anyagot szeptemberben a Kolozsvári Történeti Múzeumban mutatták be, és most, november végéig, abban az épületben lesz megtekinthető Lendván, amely épület egyébként maga is a Makovecz-hagyaték része.
A Magyar Művészeti Akadémia a szomszédos országokkal különösen igyekszik kiemelt kulturális kapcsolatokat létrehozni és ápolni. A nyáron éppen Szlovéniában, a ljubljanai várban volt az Akadémia Képzőművészeti Tagozatának kiállítása, melyet egy szlovén festészetet bemutató cserekiállítás követett a Műcsarnokban. Ez utóbbi tárlat egyik elősegítője Lázár Beáta, a lendvai Galéria-Múzeum igazgatója volt. E kiállítás kísérőtárlata volt a Zala György életművét felvillantó bemutatás is; a szobrászművész, a századforduló emlékműszobrászatának jelentős mestere Alsólendva leghírnevesebb szülöttje.
