Ádám Gyula és Szekfű András – az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának Szőts István-díja
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által odaítélt Szőts István-díjat (fotóművészet területén) a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Ádám Gyula fotóművész a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként vehette át. Dr. habil. Szekfü András filmtörténész, címzetes egyetemi tanár a magyar filmművészet jelentős korszakait feldolgozó, kiemelkedő személyiségeit bemutató, hiánypótló könyvek szerzőjeként és több évtizedes filmtudományi valamint oktatói munkássága elismeréseként részesült a díjban.
Ádám Gyula életrajza
Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórványban élő magyar emberekről, sorsokról. Jelenleg a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Moldvai Magyarság című havilap grafikusa és fotósa. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűritagja.
1990-től kezdve állít ki közös vagy egyéni fotótárlatokon. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, valamint kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak (Zsindelyország, 2002; Barangolás. Borszék és környéke, 2003; Egy város lenyomata, 2004; Napom, napom, fényes napom. Képek a Gyimes völgyéből, 2005; Száz év fényei, 2007; Óda Gyergyóremetéhez, 2007). Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás. 2009-ben fotóival illusztrált falinaptáron örökítette meg az Ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvény képi szellemiségét, legjobb képeiből vándorkiállítást rendezett, mely végigjárta Erdély főbb városait.
Ádám Gyula munkásságát a gyűjtési és dokumentálási vágy/láz köti egybe. Az a szorgalmas és fáradhatatlan munka, amellyel a hétköznapokat megörökíti, történelmi időtávlatból nyer majd igazán jelentőséget. Munkássága lényegében a mindennapok szakralizálása.
Munkája tabunak számított a rendszerváltásig, titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóklubnak sem, szinte nem is tudták róla, hogy fotózik, a hivatalos művészeti életben nem vett részt. Eltökélten járta a maga útját, tette a dolgát, azt a munkát végezte, amit szeret. Barabás Zsolttal járta a fotózás rögös útjait, míg 1990-ben Csíkszeredában megrendezték az első közös kiállításukat. Úttörőknek számítottak a moldvai csángók mindennapjait bemutató képsorai, amelyek a születéstől a halálig mindent felöleltek az életükből. A dokumentumfotók a száraz valóság helyett feltöltődtek érzelmekkel. Ez azóta is meghatározó jellegzetessége Ádám képeinek. A közvetlen érzelemkifejezés által válnak a fotók teljessé, hordozzák a fotográfus üzenetét - vallja Ádám Gyula. Mindig került valamilyen ürügy, valamelyik faluban egy esemény arra, hogy felkerekedjen és Erdély és Moldva falvaiba ellátogasson. Ennek kapcsán azonban nemcsak a látvány, az esemény a meghatározó, hanem az is, hogy benézhet a „színfalak" mögé is.
Ádám Gyulát 2000-ben Csíkszereda város Pro Urbe díjával tüntették ki. A 2008 végén megjelent Székelyföldi vízikerekek nyomában című tematikus fotóalbuma elnyerte a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Legszebb Könyve díját. 2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagysikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben.
2019-ben Áder János Köztársasági Elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként."
Szekfű András életrajza
(Budapest, 1941. szeptember 10. - )
Szekfü András PhD, DLA filmtörténész, habilitált címzetes egyetemi tanár. Több hazai egyetem mellett hosszabb ideig tanított Salzburgban, Bécsben és Marosvásárhelyen. Fő kutatási területe a dokumentumfilm-művészet története és elmélete. Jelenleg Balázs Béla utolsó, magyarországi éveinek filmtörténeti vonatkozásait kutatja. Több, mint 150 publikációja jelent meg, a magyar mellett angol, német, orosz és lengyel nyelven.
Fontosabb művei: Fényes szelek, fújjátok! Jancsó Miklós filmjeiről. Monográfia. (Magvető, 1974.), „Magánkalóz a filmdzsungelben" Georg Höllering, a Hortobágy-film rendezője. (Gondolat, 2014.) Így filmeztünk (MMA Kiadó,2018)
Tanulmányok: ELTE TTK, kutató vegyész, 1960-63; BTK, magy.-népművelés, 1963-68. Egyetemi doktor: ELTE BTK, 1974. PhD: 2006.jan.5. summa cum laude. (Kommunikációs doktori program, PTE, Prof. Horányi Özséb). Címzetes egyetemi tanár: Pécsi Tudományegyetem, 2008. szeptember 1-től.
Habilitált doktor: Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2008. december 2.
Munkahelyek: 1959-60 segédmunkás, szakmunkás (Kőbányai Gyógyszerárugyár), 1969-90 a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, ill. a Magyar Közvélemény-kutató Intézet (fő)munkatársa, 1991-2004 a Szezám Kommunikációs Kft ügyvezető igazgatója, 1999-2003 a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, 2005 -2007 a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2006 - a Zsigmond Király Főiskola docense, majd tanszékvezető főiskolai tanára. Egyéb oktatási tevékenység: 1975-81: az ELTE BTK adjunktusa, 1981-1983 a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, 1983-84 és 1987: a Salzburgi Egyetemen vendégdocens, 1986-90 a Bécsi Egyetemen óraadó, 1987 Ghánában, 1994-től a PTE BTK-n ad elő. 2003 utáni oktatás: Budapesti Kommunikációs Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Miskolci Egyetem Vizuális Antropológia Tsz., International Business School, Budapesti Corvinus Egyetem.
Egyéb tisztségek, tagságok: 1975-83: Balázs Béla Stúdió, 1987-90: Duna Kör, 1988-: Nyilvánosság Klub, 1996-2002 a Hírközlési Főfelügyelet Elnöki Tanácsadó Testületének tagja. 1997-99 a Soros Alapítvány Internet kuratóriumának elnöke, 1999-2004 a MÚOSZ Online Szakosztály elnöke, a Magyar-Osztrák Baráti Társaság tagja, 2004-2007 Magyar Pax Romana eln. tag. 2005- Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító, elnökségi tag, 2007 - alelnök.
Ádám Gyula életrajza
Ádám Gyula Csíkkarcfalván született 1961. november 28-án. A Marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett 1981-ben. Főleg néprajzi és dokumentarista jellegű fotókat készít többnyire a moldvai és gyimesi csángókról, székelyföldi és szórványban élő magyar emberekről, sorsokról. Jelenleg a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Moldvai Magyarság című havilap grafikusa és fotósa. Több száz borítót, fotóillusztrációt, hanglemeztervet készített, plakátot, szórólapot tervezett. A Székelyföldi Foto Biennále szakmai tanácsadója és zsűritagja, valamint a CO-EXISTENCE Európai fotópályázat zsűritagja.
1990-től kezdve állít ki közös vagy egyéni fotótárlatokon. A Hargita Megyei Kulturális Központ fotótáborainak fő szervezője, valamint kép- és grafikai szerkesztője a táborok anyagából készült fotóalbumoknak (Zsindelyország, 2002; Barangolás. Borszék és környéke, 2003; Egy város lenyomata, 2004; Napom, napom, fényes napom. Képek a Gyimes völgyéből, 2005; Száz év fényei, 2007; Óda Gyergyóremetéhez, 2007). Főbb önálló munkái: 2005-ben 12 képes levelezőlapból álló néprajzi fotósorozatot adott ki a ma is élő jellegzetes székely népviseletről, eredeti környezetben. 2006-ban megjelent önálló fotóalbuma (Arcpoétika, HMKK-könyvek) eddigi legjobb munkáiból készült válogatás és értékes szakmai önvallomás. 2009-ben fotóival illusztrált falinaptáron örökítette meg az Ezer Székely Leány Napja hagyományőrző rendezvény képi szellemiségét, legjobb képeiből vándorkiállítást rendezett, mely végigjárta Erdély főbb városait.
Ádám Gyula munkásságát a gyűjtési és dokumentálási vágy/láz köti egybe. Az a szorgalmas és fáradhatatlan munka, amellyel a hétköznapokat megörökíti, történelmi időtávlatból nyer majd igazán jelentőséget. Munkássága lényegében a mindennapok szakralizálása.
Munkája tabunak számított a rendszerváltásig, titokban dolgozott, nem volt tagja egyetlen fotóklubnak sem, szinte nem is tudták róla, hogy fotózik, a hivatalos művészeti életben nem vett részt. Eltökélten járta a maga útját, tette a dolgát, azt a munkát végezte, amit szeret. Barabás Zsolttal járta a fotózás rögös útjait, míg 1990-ben Csíkszeredában megrendezték az első közös kiállításukat. Úttörőknek számítottak a moldvai csángók mindennapjait bemutató képsorai, amelyek a születéstől a halálig mindent felöleltek az életükből. A dokumentumfotók a száraz valóság helyett feltöltődtek érzelmekkel. Ez azóta is meghatározó jellegzetessége Ádám képeinek. A közvetlen érzelemkifejezés által válnak a fotók teljessé, hordozzák a fotográfus üzenetét - vallja Ádám Gyula. Mindig került valamilyen ürügy, valamelyik faluban egy esemény arra, hogy felkerekedjen és Erdély és Moldva falvaiba ellátogasson. Ennek kapcsán azonban nemcsak a látvány, az esemény a meghatározó, hanem az is, hogy benézhet a „színfalak" mögé is.
Ádám Gyulát 2000-ben Csíkszereda város Pro Urbe díjával tüntették ki. A 2008 végén megjelent Székelyföldi vízikerekek nyomában című tematikus fotóalbuma elnyerte a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Legszebb Könyve díját. 2008-ban fotóművészeti munkásságáért megkapta a Magyar Művészetért Díjat, és ugyanebben az évben nagysikerű egyéni kiállítása nyílt az Európai Parlamentben.
2019-ben Áder János Köztársasági Elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Ádám Gyulának „a moldvai és gyimesi csángó, illetve székelyföldi és a szórványban élő magyar emberek mindennapjait kivételes érzékenységgel megörökítő, dokumentarista stílusú fotográfiái elismeréseként."
Szekfű András életrajza
Szekfü András PhD, DLA filmtörténész, habilitált címzetes egyetemi tanár. Több hazai egyetem mellett hosszabb ideig tanított Salzburgban, Bécsben és Marosvásárhelyen. Fő kutatási területe a dokumentumfilm-művészet története és elmélete. Jelenleg Balázs Béla utolsó, magyarországi éveinek filmtörténeti vonatkozásait kutatja. Több, mint 150 publikációja jelent meg, a magyar mellett angol, német, orosz és lengyel nyelven.
Fontosabb művei: Fényes szelek, fújjátok! Jancsó Miklós filmjeiről. Monográfia. (Magvető, 1974.), „Magánkalóz a filmdzsungelben" Georg Höllering, a Hortobágy-film rendezője. (Gondolat, 2014.) Így filmeztünk (MMA Kiadó,2018)
Tanulmányok: ELTE TTK, kutató vegyész, 1960-63; BTK, magy.-népművelés, 1963-68. Egyetemi doktor: ELTE BTK, 1974. PhD: 2006.jan.5. summa cum laude. (Kommunikációs doktori program, PTE, Prof. Horányi Özséb). Címzetes egyetemi tanár: Pécsi Tudományegyetem, 2008. szeptember 1-től.
Habilitált doktor: Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2008. december 2.
Munkahelyek: 1959-60 segédmunkás, szakmunkás (Kőbányai Gyógyszerárugyár), 1969-90 a Tömegkommunikációs Kutatóközpont, ill. a Magyar Közvélemény-kutató Intézet (fő)munkatársa, 1991-2004 a Szezám Kommunikációs Kft ügyvezető igazgatója, 1999-2003 a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, 2005 -2007 a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, 2006 - a Zsigmond Király Főiskola docense, majd tanszékvezető főiskolai tanára. Egyéb oktatási tevékenység: 1975-81: az ELTE BTK adjunktusa, 1981-1983 a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, 1983-84 és 1987: a Salzburgi Egyetemen vendégdocens, 1986-90 a Bécsi Egyetemen óraadó, 1987 Ghánában, 1994-től a PTE BTK-n ad elő. 2003 utáni oktatás: Budapesti Kommunikációs Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Miskolci Egyetem Vizuális Antropológia Tsz., International Business School, Budapesti Corvinus Egyetem.
Egyéb tisztségek, tagságok: 1975-83: Balázs Béla Stúdió, 1987-90: Duna Kör, 1988-: Nyilvánosság Klub, 1996-2002 a Hírközlési Főfelügyelet Elnöki Tanácsadó Testületének tagja. 1997-99 a Soros Alapítvány Internet kuratóriumának elnöke, 1999-2004 a MÚOSZ Online Szakosztály elnöke, a Magyar-Osztrák Baráti Társaság tagja, 2004-2007 Magyar Pax Romana eln. tag. 2005- Magyar Kommunikációtudományi Társaság alapító, elnökségi tag, 2007 - alelnök.