Bitskey Tibor – A Színházművészeti Tagozat díja

A Színművészeti Akadémiát 1953-ban végezte el, 1959–1964 között a Nemzeti Színház, 1964–1974 között a Vígszínház tagja volt. 1974–1996 között a Thália, illetve az Arizona Színház, majd a több mint tíz évig működő Evangéliumi Színház vezető művésze volt. 2008 óta pedig több szolnoki előadás vendégszereplője. Színházi munkái mellé számos filmszerep és televíziós alakítás is sorakozik. 

Számára a legkedvesebbek: A tanítónő című darabban az öreg Főúr szerepe Szolnokon, az Evangélium Színházbeli István király alakítás Sík Ferenc művében.
Pályája első kiugró színházi  sikere, a 60-as években a Jókai Színházban bemutatott, Gellért Endre rendezte, Illés Endre: Trisztán c. darabjának címszerepe.

Teljes fizikai és tartalmi egységű hős. Ezzel egyedülálló volt a korabeli színpadokon. A Nemzeti Színházban az Antonius és Kleopatra c. Shakespeare műben Octavianus Caesarját alakította nagy sikerrel. A Vígszínházban számos nagyszerű alakítás fűződik nevéhez, többek között a Robin Hood, azután Agárdi Péter a Néma leventében Ruttkay Éva oldalán, John Proctor a Salemi boszorkányokban, Petruccio a Makrancos hölgyben. Kossuth a Fáklyalángban, Corneil Cid-jében a főszerep: Don Rodrigo,(remek volt!), a Kalevala Veinemöjnen-je (a darab Finn-és Észtországban is nagy sikert aratott), s emlékezetes volt Kreonként az  Oidipuszban. A Thália Színház meghatározó művésze volt. Nyugdíjas éveiben az Evangéliumi Színházban játszott, természetesen főszerepeket. Tamási Áron: Hegyi patak c. játékában a megszállott hitszónok szerepében kiváló volt. (Tudom, mert én voltam az ellenpólus...!) Herceg Ferenc: Híd c. darabjának József nádora a Kossuth-díjat hozta el számára. Nagyszerűen alakította Bólyai Farkast Németh László Két Bólyai című drámájában.

Számtalan filmszerepe közül az első nagy sikere a Rákóczi hadnagya volt. A Piccoló világos-sal végleg befutott.

Bitskey Tibor filmjei közül a három Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmre, A kőszívű ember fiai (1964), az Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) című alkotásra emlékezik vissza szívesen. A Rákóczi hadnagya című 1953-ban készült filmet hatvan ország vette meg, ami rekordnak számított akkoriban a filmművészetben.
Gyönyörű orgánumával, lírai-romantikus alkatával lánglelkű hősszerelmes szerepeket és alakításokat tudhat magáénak, a közönség kiemelkedő szeretete egész pályáján elkísérte.

2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
 
Mécs Károly