Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter köszöntőjében felelevenítette: a kulturális feladatokat ellátó diplomatákkal, valamint a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóival és kulturális attaséival tavaly megállapodtak abban, hogy évente útijelentést adnak egymásnak. „Nem turistaként vagyunk a világban, célunk: Magyarország potenciális érdekérvényesítő képességének a maximalizálása – hangsúlyozta a miniszter. A magyar nemzet ereje a kultúrájában van, ez az a soft power, amellyel az ország jó megítélése növelhető."
A magyar kultúraexport című panelbeszélgetésen Závogyán Magdolna, a KIM kultúráért felelős államtitkára kifejtette, hogy tapasztalata szerint az tud igazán megerősödni az identitásában, aki nem fogyasztja, hanem megéli a kultúrát. A következő hónapokban a kormányzat olyan mintaprojekteket kínál fel a Liszt Intézeteknek, amelyekhez tizenhét kultúrstratégiai intézményünk szolgáltatja az alapot.

Csaba Gábor, a KIM helyettes államtitkára, a beszélgetés moderátora ezen kultúrstratégiai intézmények vezetőit faggatta az érdekérvényesítés módjairól: hogyan lehet reális Magyarország-képet közvetíteni tartósan, hosszú távon?
A közönség figyelméért folyik a verseny. Az óriási kínálatban könnyen elenyészik egy-egy kulturális esemény, ezért a koncentrált és erőteljes magyar jelenlét híve Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A magas presztízsű helyszíneken rendezett, egymásra épülő rendezvénysorozatokban hisz Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója is, aki szerint érdemes termékcsomagban gondolkodni: egy kiállítás sikerére például pódiumműsorral, irodalmi, zenei vagy színházi eseménnyel ráerősíteni. „Az egyedivel és különlegessel lehet felkelteni a figyelmet – mondta a vezérigazgató –, a közönség leginkább arra kíváncsi, ami eltér a megszokottól." Dr. Richly Gábor, az MMA főtitkára külföldi intézetigazgatóként úgy tapasztalta, hogy a közönség azt a magyar produkciót értékeli igazán, amelyben megjelenik valami a helyi kultúrából. Így a néző sokkal inkább a sajátjának érezheti az alkotást. A külföldi és magyar művészek együttműködéséből pedig olyan emberi és szakmai kapcsolatok születhetnek, amelyek magukban hordozzák a folytatás lehetőségét.

Az MMA főtitkára mind a KIM, mind a KKM felé megerősítette a magyar kulturális diplomáciai programok támogatásáról szóló, három oldalú együttműködési megállapodás jelentőségét, majd az elmúlt év eredményeiről elmondta: a kulturális intézetekkel és külképviseletekkel több mint ötven közös projektet valósítottak meg ötvenmillió forint akadémiai támogatással. „Meggyőződésem, hogy a következő évben százas nagyságrendű programmal és legalább százmillió forintos akadémiai támogatással tervezhetünk – tette hozzá a főtitkár. – Kiváló kortárs művészek közül válogathatunk, háromszázötven akadémikusunk, közel ezer köztestületi tagunk, hatszáz ösztöndíjasunk van, és az MMA további művészek bemutatására is nyitott, amennyiben közös célokat tudunk megfogalmazni."
Dr. Richly Gábor úgy látja, a siker kulcsa, hogy a külképviselet elkötelezett szakmai partnerre találjon: „amikor fesztiválra hívnak meg magyar produkciót, akkor eleve biztosított a közönségszervezés és a reklám. Ha külföldi kiadó lefordíttat egy magyar művet, és a szerzőnek bemutatkozási lehetőséget szeretne biztosítani a helyi médiában, nem kérdés, hogy érdemes segíteni a megvalósulást. Kulturális évadokhoz, kiemelt kulturális megjelenésekhez, a magyar kultúra hete rendezvénysorozathoz is szívesen kapcsolódunk, az összművészeti megjelenéseket különösen szívesen támogatjuk."

A kulturális diplomáciai értekezlet egyik tanulságaként elhangzott, hogy a véleményformáló elit megszólítása szisztematikus, átgondolt és folyamatos munkát igényel annak érdekében, hogy a Magyarországról alkotott kép kedvezően, a realitásokat megmutatva változzon a jövőben. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója az erőforrások összehangolására hívta fel a figyelmet, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója pedig felelevenítette azt az élményét, amikor a nézőtéren tapintható bizalmatlanságot a bőrén érzi a táncos, majd megtapasztalja, ahogyan a kulturális tartalom egyszerre átüti, és lebontja a falakat.