Fekete György elnök köszöntőjében a szakmai konferencia jelentőségét abban látta, hogy a magyar kultúra szövetszerkezetét és a benne jelentkező elméleteket, nemcsak függőlegesen, szakmák, művészeti ágak szerint, hanem vízszintesen a mindennapi élettel való összefüggésrendszerben is vizsgálja. Mint elmondta, az MMA mint az egyetlen összművészeti testület Magyarországon, aminek állami jogköre is van, mindig kell hogy törekedjen a szakmák, művészeti ágak minden műfajáról szólni és nem szorítkozhat csak az építészet, csak a képzőművészet, csak a népművészet, csak a film, csak a fotó, vagy csak az irodalom műfaji keretei közé.
A konferencia ennek a küldetésnek a kihangsúlyozása volt. Emellett valóra váltotta a tíz hónapja elhunyt Kobzos Kiss Tamásnak azt az elképzelését, hogy a magyar népművészeti jelképvilág motívumainak mélyebb jelentéstartalmát felfejtse és egy tágabb kulturális kontextusba helyezze.
A felkért előadók sokoldalúan, más és más rátekintésből mutatták be, hogy a jelképek a teljes magyar és egyetemes kulturális szövetet áthatják.

A konferencia előadói voltak:
Bangó Aliz keramikus-etnográfus, az MMA művészeti ösztöndíjasa
Csernyus Lőrinc akadémikus, építész, művészeti író, az MMA levelező tagja
Jankovics Marcell akadémikus, művelődéstörténész, filmrendező, az MMA rendes tagja
Kalmár Ágnes művészettörténész, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely osztályvezető főmuzeológusa
Dr. Keserü Katalin akadémikus, művészettörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az MMA rendes tagja
Kékedi László akadémikus, fafaragó, a Népművészet Mestere, az MMA rendes tagja
Kósa Klára keramikus, a Népművészet Mestere, az MMA köztestületi tagja
Mihályi Gábor akadémikus, koreográfus, rendező, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, az MMA levelező tagja
Soós Sándor muzeológus-etnográfus, Keresztény Múzeum, Esztergom
Szemadám György akadémikus, festőművész, író, az MMA rendes tagja
Vetró Mihály nemezkészítő, művésztanár, a Nádudvari Kézműves Iskola művészeti vezetője
Vidák István akadémikus, nemezművész, a Népművészet Mestere, az MMA rendes tagja
 
Solymosi-Tari Emőke zenetörténész, a Művészetelméleti Tagozat vezetője megnyitójában elmondta, hogy számára a jelképek a mögöttes, mélyebb jelentés megértése, a titkos kódok megfejtésének izgalmas folyamataként jelennek meg, és lehetővé teszik számára egy képi asszociációs világ bemutatását. 
Jankovics Marcell művelődéstörténész, filmrendező, az MMA alelnöke előadásában a sajátosan magyar V betű motívum indoeurópai eredethez való formai és nyelvi kapcsolódásaira mutatott rá. A V betű motívum a magyar népművészet szinte minden műfajában és földrajzi területein fellelhető gazdag formai változatokban. A V betű megjelenik, mint kehely forma a tulipán motívumban, a villa és villám öszefüggés rendszerben, utalva Zeusz vagy Posszeidon szigonyára, de a Villő névben is, mely a szláv vila fatündér szóból ered. A lefelé álló V betű a fűzfa ágainak absztrakciója.
A jelképek mélyebb jelentésének megértése, üzenetük dekódolása másfajta gondolkodásmódot igényel, mint a mai modern analitikus, kauzális szemléletmód. A jelképeket nem úgy kell tekinteni, mint valaminek a helyében álló szinonimákat, hanem a világ értelmezésének egy összesűrített jelentését. Ahogy Szemadám György festőművész, író az MMA elnökségi tagja előadásában fogalmazott: „Ha valami jelképpé képes kristályosodni egy kultúrában az egy meghatározó, fontos pont". A jelképek a kultúra szövedékének csomópontjai, amelyek megfejtéséhez, „az archaikus kultúrák gondolkodásmódjának, nyelvrendszerének megértéséhez a mai additív, egymás mellé rendelő, kvázi linerális gondolkodásunktól eltérő holisztikus látásmódra van szükség. Olyan egységlátásra, amiben az ember ősi polihisztor voltát testesíti meg. Ez az ember a világot egy nagy egészként látta, ahol minden mindennel összefügg, és azon igyekezett, hogy ennek az isteni rendnek egy mikrokozmikus mását hozza létre a saját életében, mert csak így élhetett harmonikusan ezen a földön" – hangzott el az előadásban.
Dr. Keserü Katalin művészettörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, professzor emerita, az MMA rendes tagja előadásában idézte Makovecz Imrének, az MMA alapítójának gondolatait: „A népművészet jelképeivel azért foglalkozom, mert olyan szellemiséget keresek, amely újra aktuális, olyan szellemiséget, amelyet képi, imaginatív gondolkodásnak neveznek és amely szemben áll a dualista felfogással. A jeleket keresem a népművészetben, a jeleknek valami rendszerét, amely fogódzót adhat felfogásomhoz."
A konferencián szó volt többek között a magyar hímzések kacskaringó vonalának eredetéről, a rózsa motívumról a költészetben, köztéri népművészeti alkotásaink jelképvilágáról és a hucul fazekasság szimbólumairól is. Az esemény szakmai tárlatvezetéssel zárult, amely során a konferencia résztvevői megtekinthették a népművészeti mesterségeket oktató intézmények Fohász a mesterségekért című, közelmúltban nyílt népművészeti kiállítását a tárlat kurátorainak értő vezetésével.