Bach napról napra
Gambára írt szonáták, fuvolaáriák és partiták is szerepelnek a Budapesti Bach-héten
Kamp Salamon a Lutheránia Ének- és Zenekar Kossuth-díjas karnagya, az MMA rendes tagja 2024. június 3. és 9. között várja a zeneszerető közönséget a 35. Budapesti Bach-hétre. A műsorösszeállítást több aktualitás inspirálta, mindenekelőtt a hálaadás és magasztalás, hiszen alapításának 120. évfordulóját ünnepli az együttes. A zárókoncerten Luther Márton éneke is felhangzik: „Adj békét a mi időnkben, Úristen téged kérünk…"
Kamp Salamon a Lutheránia Ének- és Zenekar Kossuth-díjas karnagya, az MMA rendes tagja 2024. június 3. és 9. között várja a zeneszerető közönséget a 35. Budapesti Bach-hétre. A műsorösszeállítást több aktualitás inspirálta, mindenekelőtt a hálaadás és magasztalás, hiszen alapításának 120. évfordulóját ünnepli az együttes. A zárókoncerten Luther Márton éneke is felhangzik: „Adj békét a mi időnkben, Úristen téged kérünk…"
A Bach Társaság működésének egyik alapelve, hogy a barokk kori zeneszerző gyakrabban hallható remekművei mellett a ritkán játszott kompozíciók is szerepeljenek hangversenyeken. 1990 óta erre alkalmat kínál a Budapesti Bach-hét a Deák téri evangélikus templomban. Kamp Salamon Kossuth-díjas karnagy a Budapesti Bach-hét alapítójaként és művészeti vezetőjeként évről évre olyan előadókat hív a rendezvénysorozatra, akik a mai kor legmagasabb szellemi és zenei színvonalán szólaltatják meg Johann Sebastian Bach muzsikáját. Kitűnő hazai művészek mellett szerepelt már az eseményen Helmuth Rilling Bach-tudós vagy Martin Petzoldt professzor, aki hosszú éveken át töltötte be a Neue Bach-Gesellschaft elnöki tisztét. Számos külföldi szólista ellátogatott hozzánk az elmúlt évtizedekben, többek között Johann Sonnleitner, Zsigmondy Dénes Németországból, Jacques Ogg és Gustav Leonhardt.
– A Bach-hét szervezésében kezdettől fogva legfőbb segítségem a kiváló magyar csembalóművész, Dobozy Borbála – hangsúlyozza Kamp Salamon. – Orgonaesttel indul a rendezvénysorozat: Virágh András Gábor, generációjának egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzője és orgonaművésze műsorának gerincét három prelúdium és fúga alkotja. Az elsőként megszólaló C-dúr prelúdium és fúga keletkezéstörténete extrém módon komplikált, és a mai napig kétséget kizáróan nem tisztázott, hiszen a műnek nem kevesebb, mint hat különböző változatát ismerjük. Az a-moll prelúdium különlegessége, hogy a kezdőmotívumot konzekvensen végig megtartja, ennek következtében e típus legkoncentráltabb tétele jön létre. Bach olyan harmóniai modell-bázisra építi a fúga témáját, ami gyakran előfordul a Vivaldi-koncertek ritornelljeiben – visszatérő szakaszaiban. A műsorban ezután felhangzó d-moll concerto (A. Vivaldi nyomán) című darab logikusan és szépen kapcsolódik az előzményekhez. Virágh András Gábor Orgonaestje június 3-án, hétfőn 19 órakor kezdődik a Deák téri evangélikus templomban.
Hosszú időn át feltételezték, hogy Bach viola da gambára írt szonátái Köthenben keletkeztek, mivel Leopold herceg kiváló, amatőr gambajátékos volt. Valószínűbb azonban, hogy e művek nagy része Lipcséből való. A szonátákon kívül fontos szólószerepet szánt a hangszernek Bach négy kantátájában, a két passióban és a 6. Brandenburgi versenyben is. Kamp Salamon a június 4-i Kamaraestről elmondta: kedden 19 órától Krommer Lúcia játszik viola da gambán, és Dobozy Borbála csembalóművésznek köszönhetően megszólal a ritkán hallható Négy duett is.
– A Négy duett csembalóra a Klavierübung III. kötetében jelent meg. Formai és hangnemi elrendezése a mai napig vitatott. Értelmezésem szerint a kötetben a Duettek előtt szereplő, az Úrvacsorához tartozó „Jesus Christus unser Heiland" katekizmus énekek folytatása ez a darab – szögezi le a Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya. – Különleges hangversenynek ígérkezik a szerdai Kamaraest is, amelyen fuvolaáriák hallhatók Bach kantátáiból. A Csalog Benedek vezette kamaraegyüttes összeállításának létjogosultságát igazolja az a tény, hogy a Bach korabeli lipcsei Istentiszteleteken a teljes kantáták mellett olykor önálló áriák is elhangoztak az Úrvacsora alkalmával. 2024. június 5-én Mészáros Péter tenorista énekel, Csalog Benedek barokk fuvolán játszik, Lachegyi Anna viola da gambán, Schallinger-Foidl Artúr pedig orgonán.
Borsányi Márton csembalóestjén két – Vivaldi nyomán készült – concerto és két szvit is szerepel június 6-án, csütörtökön 19 órától. Johann Nikolaus Forkel, Bach első biográfusa részletesen ír Vivaldi hatásáról, és megállapítja: Bachnak rendet, összefüggést, arányt kellett vinni a műveibe, és ehhez eligazításra volt szüksége. Ilyen eligazításként szolgáltak az olasz zeneszerző akkoriban újonnan megjelent concertoi. A Vivaldi-művek tanulmányozásából származó legfontosabb ösztönzés formai természetű: Bach a Vivaldi-féle concerto harmóniai építkezési tervét vette át, és más műfajokban, többek között a fúgában is alkalmazta.
Banda Ádám június 7-i hegedűestje egy sorozat záróalkalma, amelyen a fiatal tehetséges művész Bach valamennyi, szólóhegedűre írt három szonátáját és három partitáját megszólaltatta. E művek a 17. század közepétől Németországban jelenlévő – Biber Jakob Walther és Johann Paul von Westhoff ünnepelt hegedűvirtuózok által képviselt – műfaj és tradíció csúcspontjai. Míg a partitákban minden tétel azonos hangnemben szólal meg, addig a szonátákban két különböző tonalitásban komponál Bach. A szélső tételek azonos, a középső, lassú tétel ettől eltérő hangnemben szerepel – magyarázza Kamp Salamon.
Fülep Márk és Bene Róza június 8-i koncertjén elhangzik a három, fuvolára és csembalóra írt szonáta mellett az a-moll partita és az a-moll fantázia és fúga csembalóra. A h-moll szonáta fuvolára és csembalóra a h-moll zenekari szvittel együtt minden bizonnyal Bach legjelentősebb hozzájárulása a fuvolarepertoár fejlődéséhez. Az A-dúr szonáta 1736-ban, a lipcsei időszakban született, és a h-moll szonátához hasonlóan érett stílust mutat, rendkívüli technikai nehézségek elé állítva az előadót.
Vezényel: Kamp Salamon
– A 35. Budapesti Bach-hét zárókoncertje 2024. június 9-én, vasárnap 19 órakor lesz a Lutheránia Ének- és Zenekar előadásában. A műsorösszeállítást több aktualitás inspirálta, mindenekelőtt a hálaadás és magasztalás, hiszen az együttes alapításának 120. évfordulóját ünnepeljük – mondja a Kossuth-díjas karnagy. – Ezzel kapcsolatban hadd fogalmazzak személyes hangon: a Lutheránia Ének- és Zenekar létét egyedül Isten kegyelmének és közelségének köszönheti. Ahogyan Pál apostol írja a Korinthusiakhoz: „Én ültettem, Apollos öntözte, de a növekedést az Isten adta." Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az „Am Abend aber desselbigen Sabbats" kantáta, amely Máté evangéliumát idézi: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." Ezt az ígéretet nemcsak hisszük, hanem az évtizedek során meg is tapasztaltuk. E kantátához szépen illeszkedik a Magnificat, amely Johann Sebastian Bach életművének különleges ékköve. S hogy miért említettem az aktualitásokat? A gyülekezet közös imádságaként a zárókorál Luther Márton énekét szólaltatja meg: „Adj békét a mi időnkben, / Úristen téged kérünk / Hisz rajtad kívül más nincsen / Ki síkra szállna értünk. / Egyedül te örök Isten."
Tóth Ida
Fotók forrása: Lutheránia Ének- és Zenekar, Walter Péter / MMA
Lutheránia Ének- és Zenekar
– A Bach-hét szervezésében kezdettől fogva legfőbb segítségem a kiváló magyar csembalóművész, Dobozy Borbála – hangsúlyozza Kamp Salamon. – Orgonaesttel indul a rendezvénysorozat: Virágh András Gábor, generációjának egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzője és orgonaművésze műsorának gerincét három prelúdium és fúga alkotja. Az elsőként megszólaló C-dúr prelúdium és fúga keletkezéstörténete extrém módon komplikált, és a mai napig kétséget kizáróan nem tisztázott, hiszen a műnek nem kevesebb, mint hat különböző változatát ismerjük. Az a-moll prelúdium különlegessége, hogy a kezdőmotívumot konzekvensen végig megtartja, ennek következtében e típus legkoncentráltabb tétele jön létre. Bach olyan harmóniai modell-bázisra építi a fúga témáját, ami gyakran előfordul a Vivaldi-koncertek ritornelljeiben – visszatérő szakaszaiban. A műsorban ezután felhangzó d-moll concerto (A. Vivaldi nyomán) című darab logikusan és szépen kapcsolódik az előzményekhez. Virágh András Gábor Orgonaestje június 3-án, hétfőn 19 órakor kezdődik a Deák téri evangélikus templomban.
Hosszú időn át feltételezték, hogy Bach viola da gambára írt szonátái Köthenben keletkeztek, mivel Leopold herceg kiváló, amatőr gambajátékos volt. Valószínűbb azonban, hogy e művek nagy része Lipcséből való. A szonátákon kívül fontos szólószerepet szánt a hangszernek Bach négy kantátájában, a két passióban és a 6. Brandenburgi versenyben is. Kamp Salamon a június 4-i Kamaraestről elmondta: kedden 19 órától Krommer Lúcia játszik viola da gambán, és Dobozy Borbála csembalóművésznek köszönhetően megszólal a ritkán hallható Négy duett is.
Dobozy Borbála csembalóművész
– A Négy duett csembalóra a Klavierübung III. kötetében jelent meg. Formai és hangnemi elrendezése a mai napig vitatott. Értelmezésem szerint a kötetben a Duettek előtt szereplő, az Úrvacsorához tartozó „Jesus Christus unser Heiland" katekizmus énekek folytatása ez a darab – szögezi le a Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya. – Különleges hangversenynek ígérkezik a szerdai Kamaraest is, amelyen fuvolaáriák hallhatók Bach kantátáiból. A Csalog Benedek vezette kamaraegyüttes összeállításának létjogosultságát igazolja az a tény, hogy a Bach korabeli lipcsei Istentiszteleteken a teljes kantáták mellett olykor önálló áriák is elhangoztak az Úrvacsora alkalmával. 2024. június 5-én Mészáros Péter tenorista énekel, Csalog Benedek barokk fuvolán játszik, Lachegyi Anna viola da gambán, Schallinger-Foidl Artúr pedig orgonán.
Borsányi Márton csembalóestjén két – Vivaldi nyomán készült – concerto és két szvit is szerepel június 6-án, csütörtökön 19 órától. Johann Nikolaus Forkel, Bach első biográfusa részletesen ír Vivaldi hatásáról, és megállapítja: Bachnak rendet, összefüggést, arányt kellett vinni a műveibe, és ehhez eligazításra volt szüksége. Ilyen eligazításként szolgáltak az olasz zeneszerző akkoriban újonnan megjelent concertoi. A Vivaldi-művek tanulmányozásából származó legfontosabb ösztönzés formai természetű: Bach a Vivaldi-féle concerto harmóniai építkezési tervét vette át, és más műfajokban, többek között a fúgában is alkalmazta.
Kamp Salamon, Banda Ádám és Dobozy Borbála
Banda Ádám június 7-i hegedűestje egy sorozat záróalkalma, amelyen a fiatal tehetséges művész Bach valamennyi, szólóhegedűre írt három szonátáját és három partitáját megszólaltatta. E művek a 17. század közepétől Németországban jelenlévő – Biber Jakob Walther és Johann Paul von Westhoff ünnepelt hegedűvirtuózok által képviselt – műfaj és tradíció csúcspontjai. Míg a partitákban minden tétel azonos hangnemben szólal meg, addig a szonátákban két különböző tonalitásban komponál Bach. A szélső tételek azonos, a középső, lassú tétel ettől eltérő hangnemben szerepel – magyarázza Kamp Salamon.
Bene Róza csembalóművész
Fülep Márk és Bene Róza június 8-i koncertjén elhangzik a három, fuvolára és csembalóra írt szonáta mellett az a-moll partita és az a-moll fantázia és fúga csembalóra. A h-moll szonáta fuvolára és csembalóra a h-moll zenekari szvittel együtt minden bizonnyal Bach legjelentősebb hozzájárulása a fuvolarepertoár fejlődéséhez. Az A-dúr szonáta 1736-ban, a lipcsei időszakban született, és a h-moll szonátához hasonlóan érett stílust mutat, rendkívüli technikai nehézségek elé állítva az előadót.
Vezényel: Kamp Salamon
– A 35. Budapesti Bach-hét zárókoncertje 2024. június 9-én, vasárnap 19 órakor lesz a Lutheránia Ének- és Zenekar előadásában. A műsorösszeállítást több aktualitás inspirálta, mindenekelőtt a hálaadás és magasztalás, hiszen az együttes alapításának 120. évfordulóját ünnepeljük – mondja a Kossuth-díjas karnagy. – Ezzel kapcsolatban hadd fogalmazzak személyes hangon: a Lutheránia Ének- és Zenekar létét egyedül Isten kegyelmének és közelségének köszönheti. Ahogyan Pál apostol írja a Korinthusiakhoz: „Én ültettem, Apollos öntözte, de a növekedést az Isten adta." Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az „Am Abend aber desselbigen Sabbats" kantáta, amely Máté evangéliumát idézi: „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." Ezt az ígéretet nemcsak hisszük, hanem az évtizedek során meg is tapasztaltuk. E kantátához szépen illeszkedik a Magnificat, amely Johann Sebastian Bach életművének különleges ékköve. S hogy miért említettem az aktualitásokat? A gyülekezet közös imádságaként a zárókorál Luther Márton énekét szólaltatja meg: „Adj békét a mi időnkben, / Úristen téged kérünk / Hisz rajtad kívül más nincsen / Ki síkra szállna értünk. / Egyedül te örök Isten."
Tóth Ida
Fotók forrása: Lutheránia Ének- és Zenekar, Walter Péter / MMA
