A művész tavaly októberben hunyt el 79 évesen, nemzedékek nőttek fel rajzfilmjein, melyek közül kiemelkedik a Magyar népmesék tévésorozat, a János vitéz, a Fehérlófia, a Toldi, az Ének a csodaszarvasról és az Ember tragédiája, emellett számos könyvet is írt. Mint elhangzott, hatalmas életművet hagyott maga után, az általa használt motívumok ma is gyakoriak a népművészetben. Buglya Sándor két korábbi filmmel emlékezett meg a neves művészről.

A konferencián Kovács István költő, az MMA elnökségi tagja adta elő Levélféle Jankovics Marcellnek című versét, majd pedig Richly Gábor, az MMA főtitkára tartott rövid köszöntőt. Ebben pár személyes emlékét osztotta meg, például megemlítette, hogy gyerekként, még a Pannónia Filmstúdióban találkozott először Jankovics Marcellel, már akkor feltűnt neki barátságos, megnyerő személyisége. Richly Gábor édesapja, Richly Zsolt akkor szintén a Pannónia Filmstúdióban dolgozott, kollégája volt Jankovics Marcellnek. Később, 1998-ban pedig nagyon örült annak, hogy az akkori polgári kormány Jankovicsot nevezte a Nemzeti Kulturális Alap első elnökének, személye reményt jelentett, hogy hazánkban a kultúrpolitika jó irányba fog haladni. Hozzátette, szomorú, hogy nincs velünk már Jankovics Marcell, aki óriási életművet hagyott maga után.
Földiák András, az MMT elnöke Mit tudunk a világteremtésünkről? címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy kevesen közeledtek úgy a világ felfogásához, mint Jankovics Marcell, aki szerinte nem csupán filmrendező volt, hanem annál sokkal több, művészetelméleti szakember. Kiemelte, hogy a hagyományos értékrend híve és annak újrateremtője volt, filmjeiben a teljesség a legfontosabb. „A Toldi című filmje a régi emberi méltóság visszaszerzésének a története" – vélekedett. Művészete nagyon időszerű, mert manapság a belső és a külső teljesség nincs összhangban egymással, a reklámok, a média nagyon sok kárt okoznak, a kultúra szerepe széles körben csökkent.
Buglya Sándor, az MMA Film- és Fotóművészeti tagozatának vezetője két kisfilmmel idézte fel Jankovics Marcell emlékét, bemutatva többek között a Jankovics család történetét is. Ezt követően Kapitány Gábor szociológus, egyetemi tanár a szimbólumokról és a nemzeti identitásról tartott rövid előadást. Elmondta, hogy készítettek egy felmérést az egykori Nagy-Magyarország területén a szimbólumokról, melyben többek között azt vizsgálták, hogy mely dolgokat tartanak a magyarok fontosnak, a magyar kultúrára legjellemzőbb jelképeinek. A kutatás alapján elmondható, hogy Jankovics Marcell munkássága megkerülhetetlen, mert az általa használt jelképeket, témákat sokan említették meg. A magyar identitástudatban komoly szerepet játszanak művei. Például a Magyar népmeséket tartották a megkérdezettek a legjellemzőbb magyar rajzfilmnek, és a kutatásban a Toldit és a János vitézt is sokan tartották a legjellemzőbb magyar történelmi figurának.
Mikulás Ferenc filmproducer, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió igazgatója, az MMA köztestületi tagja előadásában (Jankovics Marcell és a Magyar népmesék sorozat) felidézte a művész egyik gondolatát, mely szerint „a kultúra az emlékezéssel azonos". Később a Magyar népmesék filmsorozatról beszélt, a 70-es években kezdték el megalkotni, évtizedeken át gyártották, népszerű volt, a televízióban 1980-tól 2012-ig futott. Ma már az interneten 150 milliós megtekintésnél tartanak, ami hatalmas szám, a produkció nagyon sok országba eljutott. A sorozat arculatát Jankovics Marcell dolgozta ki, a mesék zenéjét a Kaláka együttes szerezte, a mesékben sok népművészeti motívum jelenik meg.
Mikulás Ferenc után Szörényi László irodalomtörténész, az MMA tagja beszélt Jankovics Marcell jelképhasználatáról. Hangsúlyozta, hogy a művész mindig tudta, mi a célja a jelképhasználatnak, s történelmi emlékezet fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy látja, Jankovics Marcell életműve nagyon gazdag, az etnográfia és az irodalomtörténet számára is fel kell dolgozni, hiszen rengeteg könyvet, tanulmányt is írt.
A konferencia végén kötetlen beszélgetést tartottak, Méry Gábor fotóművész és Szemadám György festőművész, az MMA tagja között Jankovics Marcellről. Mindketten egyetértettek abban, hogy Jankovics saját nyelvet teremtett a filmjeiben, külön megemlítették a Sisyphus című rövidfilmjét, mely 1974-ben készült, s Oscar-díjra jelölték. Méry Gábor elmondta, hogy Jankovics Marcell szinte fiának tekintette őt, sokáig együtt dolgoztak. A fotóművész által 1995-ben alapított, a trianoni országhatároktól független magyar kultúra egységét és oszthatatlanságát valló Méry Ratio Kiadó fotóalbumokat, klasszikus és kortárs szép-, esszé-, tény- és emlékirat-irodalmat, politikai publicisztikát, történeti monográfiákat, képzőművészeti albumokat és gyermekkönyveket jelentet meg. Jankovics Marcell és Méry Gábor szerzőpáros barátságának és tizennégy éves közös munkájának legkedvesebbike a középkori Magyar Királyság művészetét bemutató gótikus szárnyas-oltárokról készült tizenkét kötetes albumsorozat (2007–2020). Összesen 23 könyvet adott ki Jankovics és Méry közösen, ezek egy része angolul és szlovákul is megjelent.
A konferencia megrendezését a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.