A nyitónapon, június 21-én Mikulás Ferenc fesztiváligazgató köszöntötte Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendezőt a Hírös Agórában, ahol Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az MMA levelező tagja mondott beszédet. Káel Csaba a megnyitón a fesztivál különlegességének nevezte, hogy az utóbbi két évben elkészült európai egészestés és televíziós animációs filmek versenyeznek párhuzamosan a magyar animációkkal, illetve hogy minden magyar - éljen bárhol a világban - nevezhet a versenyprogramba. Így érkeztek Japánból, Görögországból, Franciaországból, Bulgáriából, Romániából, Ausztriából is a magyar versenyben szereplő filmek. A Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke az animációs filmek legnagyobb hazai ünnepének nevezte a KAFF-ot, hozzátéve, hogy a magyar animáció ünneplése valójában már a múlt héten Annecyban elkezdődött, ahol kivételesen erős volt a magyar jelenlét, és három magyar alkotást is díjaztak a nemzetközi animációs fesztiválon.
Káel Csaba a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál június 25-éig tartó programjáról szólva hozzátette: a filmvetítések mellett a kiállítások, mesterkurzusok, könyvbemutatók, a Magyar népmesék című sorozathoz kapcsolódó érmekibocsátás, a zenei műsorok és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által szervezett konferencia is tartalmas programnak ígérkezik. A filmügyi kormánybiztos szerint nagy változás van a világ animációs filmművészetében, mert míg korábban - talán a Disney hatása miatt - az egész estés animációs filmek szinte kizárólag gyermekek számára készültek, ma már számos felnőtteknek szóló, animációs technikákkal készült film látható. Mint rámutatott, a digitális filmkészítés szélesre tárta kapuit, hiszen könnyen, olcsón lehet megfelelő szoftverekhez jutni, így nagyon sok animációs film készül, egy új „népművészet" van kialakulóban. A Nemzeti Filmintézetnek pedig támogatóként nagy szerepe van abban, hogy a kulturális értéket teremtő, a kultúránk fenntarthatóságát biztosító alkotások létrejöttét elősegítse, és azt is segítse, hogy ezek az alkotások minél szélesebb közönséghez eljussanak határokon innen és túl.


Szintén június 21-én, a Katona József Könyvtárban mutatták be a Macska-egér játékok – Ternovszky Béla animációs filmjei című kötetet, az MMA Kiadó munkáját, ami Ternovszky Béla rajzfilmrendező, az MMA rendes tagja mintegy fél évszázadon átívelő animációs munkásságát mutatja be. A Nepp József forgatókönyvíróval együtt dolgozó Ternovszky nevéhez olyan, mindmáig népszerű rajzfilmsorozatok fűződnek, mint például a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Gusztáv. A Ternovszky rendezésében készült Macskafogó a magyar filmtörténet kultikus alkotásainak egyike, a sorozatokban és az alkotó nemzetközi sikerű rövidfilmjeiben is tetten érhető groteszk-szatirikus humort a műfajparódiával keverő egész estés animáció. A kötet Ternovszky Béla munkásságán vezeti végig az olvasót, részletesen bemutatva az életművét; a gazdag képanyagban az egyes animációkhoz készült figuratervek és storyboardrészletek igazi kuriózumnak számítanak.
 
A fesztiválon kiállítások keretében követhettük végig, hogyan készültek olyan egész estés filmek, mint a Kojot négy lelke és a Toldi, de az animáció édestestvérei, a képregény és a fényfestés is jelen volt. Köszöntték a közelmúltban kerek születésnapjukat ünneplő M Tóth Évát, Horváth Máriát (Horit), Tóth Pált (Paját), Ternovszky Bélát és Haris Lászlót. Így a rendezvényhez kapcsolódva nyílt meg június 22-én a 80 éves Haris László fotóművész, az MMA elnökségi tagja „1975.VI.5. REMAKE" című kiállítása a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek - Nemzetközi Kerámia Stúdió szervezésében. A tárlatot Orosz István grafikusművész, az MMA rendes tagja nyitotta meg, támogatója a Magyar Művészeti Akadémia volt. A kiállítás július 14-ig tekinthető meg a Kápolna Galériában.
A Szabadság téren a „Tér a térben" területén Petőfire emlékezve vetítették a János vitézt, a Madách-évforduló kapcsán az Ember tragédiája-sorozatból öt epizódot, Jankovics Marcellre gondolva a Toldi egész estés verzióját, valamint Ternovszky Béla születésnapja alkalmából a Macskafogót.

Június 22-én a Hírös Agórában mutatták be Cakó Ferenc animációs filmrendező, az MMA rendes tagja életútjáról, pályaívéről 2022-ben jelent meg nagyszabású kiadványt, amelynek művészeti szerkesztője Cakó Kinga. Az immár fél évszázada a szélesen értelmezett magyar animációs filmgyártás területén kimagasló hazai és nemzetközi sikereket arató filmrendezőről szóló könyv szinte teljes áttekintést nyújt a rendező életútjáról, a tanulmányoktól a világsikerekig, megismerhetjük rendkívül magabiztos rajzi felkészülésének állomásait, fiatalkori vonzódását az animációhoz, a bábfilmezéshez, a korai elismeréseit pályája kezdetén, majd kibontakozását a Pannónia Filmstúdióban: ahogy eljutott a gyurma-animációhoz, s elindult művészi pályájának nemzetközi sikersorozata. A kiadványban Feledy Balázs művészeti író, Hollerung Gábor karmester, Buglya Sándor filmrendező, az MMA Film és Fotóművészeti Tagozatának vezetője és Nógrádi Gábor író osztja meg gondolatait az olvasóval, mely írásokban szó esik az életút fontosabb történéseiről, építkezéséről, Cakó Ferenc széles alkotóművészeti felfogásáról, innovációinak jelentőségéről. A 280 oldalas mű művészeti szerkesztője Cakó Kinga divattervező, aki Buglya Sándorral és Dr. Feledy Balázzsal közösen beszélgetett Cakó Ferenccel a rendezvény keretében.

Szintén ezen a napon mutatták be Orosz István könyvét, az Apakönyvet a Katona József Könyvtárban, ahol a moderátor Bujdosóné dr. Dani Erzsébet, a könyvtár igazgatója volt.
  
Az idei megmérettetésen 111 versenyalkotást neveztek, és 20 kategóriában osztottak ki díjakat.
Az európai egész estés filmek versenyének zsűrijének tagjai Sam Orti, Ittzés Tamás és Dudás Viktor voltak, az európai televíziós díjakról Fülöp József, Mauro Carraro és Tóth István Zoltán, míg a magyar filmek díjairól Cakó Ferenc, Damó István, Ducki Krzysztof, M Tóth Éva és Vácz Péter döntöttek. A fesztivál díjait június 24-én a kecskeméti Hírös Agórában adták át.


A fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egészestés európai film díját is Gauder Áron A Kojot négy lelke című alkotása nyerte, utóbbit megosztva kapta Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével. A legjobb magyar egész estés játékfilm Pannónia-Matolcsy-díját Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta a Műanyag égbolt című filmjének ítélte oda a zsűri. A legjobb európai tévésorozatnak Inés Bernard Espina, Mélody Boulissiere és Clémentine Campos Patouille és az ejtőernyős magok című akotása bizonyult. A legjobb rövidfilmnek járó díjat Hegyi Olivér A szív kertje című munkája kapta. A legjobb magyar televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Buzási-Gyopár Orsolya vihette haza a Szerintemezazegész: Szorít a ház című munkájáért. Glaser Kati a Városi legendák: Zongorizmus című alkotása ebben a kategóriában különdíjban részesült. A legjobb tv-speciál díjat megosztva Vincent Patar és Stéphane Aubier Pánikfalva és a Marc Robinet Télapó hadművelet című munkája kapta. A legjobb animációs munka díját Hárshegyi Vivien Felhők felett című filmjének ítélték oda. A legszínvonalasabb képi formanyelvért járó díjjal Fábián Nikolett Nyugvó köd című filmjét méltatták. A legjobb forgatókönyv díját Alexander Gratzer vihette haza az In the Upper Roomért. A legjobb diákfilm díját Palotás Adél Fények című alkotása kapta, Szucher Ágnes Szerelem a korona idején című filmjéért különdíjban részesült. A legjobb alkalmazott animáció díját Egely Kati kapta a Canticuénticos: Hogy tudd, szeretlek című munkájáért. A legjobb első filmnek, csakúgy, mint a legjobb 3 D-s filmnek járó díját idén nem osztották ki. Az Országos Diák Zsűri díját az európai filmek kategóriában a Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmje kapta, különdíjban részesült Alain Ughetto a Kutyáknak és olaszoknak tilos! című alkotása. Fillér Máténak három munkájáért - Telexikon: Évtizedes közgazdasági tabukat dönt meg a koronavírus, Folkfonics - Szól a kakas és Tót Endre: Miért festek? - különdíjat adtak. A Magyar Filmkritikusok díját Mira Zénó Fox Tossing című kisfilmje kapta, Hegyi Olivért különdíjban részesítették A szív kertje című munkájáért. A Junior zsűri díját Csutorás Márton vihette haza a Kigyógyulva című filmjéért. A kritikai írópályázat nyertese Bárány Bence lett, a második helyen Béres Mátyás, a harmadikon pedig Böhm Norbert végzett. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület és az Országos Diák Zsűri a magyar filmek díját Kühnel-Szabó Anita Apád című rövidfilmjének adta.
 
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a fesztivál zárónapján elmondta: a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál jóvoltából Magyarország immáron hosszú esztendők óta viszonyítási pont a világ animációs seregszemléinek térképén. Hozzátette: a fesztivál megerősítést jelent abban, hogy az animáció műfaja nemzetközi szinten dinamikusan fejlődő, energikus művészeti ág, amelyhez Magyarország is aktívan hozzájárul. Az államtitkár hangsúlyozta: a filmgyártás, a mozgókép művészete napjaink talán legfontosabb, legnagyobb befolyásoló erővel bíró kultúraközvetítő eszköze. A szellemi teljesítmény, a kultúra és a művészet egyik legfőbb szerepe az identitás megőrzése és megerősítése - mondta. Závogyán Magdolna szerint „ez a nagymúltú seregszemle olyan, mint egy kaleidoszkóp: a versenyművek színes ékkövekként rajzolják meg a kortárs animációs művészet keresztmetszetét."