Átadták a Prima Primissima Díjakat
December 5-én este adták át a 2014-es Prima Primissima Díjakat. A jelölteket, köztük a Magyar Művészeti Akadémia három tagját minden eddiginél több, mintegy 900 esélyes közül választották ki.
A Prima Primissima küldetése, hogy példaképeket állítson a társadalom elé: azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet a közösség számára. A díjat 2013-tól kezdve Csányi Sándor és az OTP Bank gondozza és finanszírozza tovább.
Az elismerést évenként ítélik oda a kiemelkedő teljesítményt felmutató jelöltek közül legjobbnak választottaknak. A már megszokott tíz kategória – magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet, illetve magyar sport – idén is változatlan marad. A kategóriánként megválasztott három-három Prima, azaz összesen harminc jelölt közül végül titkos szavazással kerül ki minden kategória Primissima-díjasa, valamint a publikum által odaítélt Prima Primissima Közönségdíj nyertese. A változás jegyében a díjazottak 2013-tól egy megújult, ám az elismerés szellemét méltó módon tükröző kisplasztikát vehetnek át.
A Prima Primissima történetének eddigi tíz éve alatt megbecsült helyet vívott ki magának a társadalmi-kulturális életben, napjainkra már a jelöltté válás is elismerésnek számít. A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson.
A képzőművészet kategóriában idén a Nemzet Művésze, Konok Tamás festőművész, az irodalom kategóriában Turczi István költő, író, a színház- és filmművészet kategóriában Csomós Mari színművész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert-László fizikus, a zeneművészet kategóriában Sztevanovity Dusán dalszövegíró, zenész, míg a magyar sajtó kategóriában az On the Spot című műsor lett Prima Primissima. A magyar népművészet és közművelődés kategória győztese Sárosi Bálint népzenekutató, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó, a magyar építészet kategóriában pedig Pálfy Sándor építész kapta meg a rangos elismerést.
Prima-díjjal tüntették ki a Magyar Művészeti Akadémia három tagját:
Az elismerést évenként ítélik oda a kiemelkedő teljesítményt felmutató jelöltek közül legjobbnak választottaknak. A már megszokott tíz kategória – magyar irodalom, magyar színház és filmművészet, magyar képzőművészet, magyar tudomány, magyar oktatás és köznevelés, magyar építészet és építőművészet, magyar sajtó, magyar népművészet és közművelődés, magyar zeneművészet, illetve magyar sport – idén is változatlan marad. A kategóriánként megválasztott három-három Prima, azaz összesen harminc jelölt közül végül titkos szavazással kerül ki minden kategória Primissima-díjasa, valamint a publikum által odaítélt Prima Primissima Közönségdíj nyertese. A változás jegyében a díjazottak 2013-tól egy megújult, ám az elismerés szellemét méltó módon tükröző kisplasztikát vehetnek át.
A Prima Primissima történetének eddigi tíz éve alatt megbecsült helyet vívott ki magának a társadalmi-kulturális életben, napjainkra már a jelöltté válás is elismerésnek számít. A díj életre hívóinak, mai gondozóinak és támogatóinak célja, hogy az értékek elismerésével értéket teremtsen, s a példaképek kiemelésével példát nyújtson.
A képzőművészet kategóriában idén a Nemzet Művésze, Konok Tamás festőművész, az irodalom kategóriában Turczi István költő, író, a színház- és filmművészet kategóriában Csomós Mari színművész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert-László fizikus, a zeneművészet kategóriában Sztevanovity Dusán dalszövegíró, zenész, míg a magyar sajtó kategóriában az On the Spot című műsor lett Prima Primissima. A magyar népművészet és közművelődés kategória győztese Sárosi Bálint népzenekutató, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó, a magyar építészet kategóriában pedig Pálfy Sándor építész kapta meg a rangos elismerést.
Prima-díjjal tüntették ki a Magyar Művészeti Akadémia három tagját:
 |
Buda Ferenc, költő, műfordító (Magyar irodalom kategória) Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–orosz szakán kezdte. 1955-től jelentek meg versei. Egy év börtön ('56) és öt év kihagyás után az egyetemet magyar szakon fejezte be, ezután tanárként dolgozott, majd a kecskeméti Forrás című folyóirat belső munkatársa lett. Költészeti munkássága mellett jelentős műfordítói tevékenysége is. Ismeretesek baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt, kazak és ujgur fordításai, melyek bevezetik az olvasót addig alig ismert népek kultúrájába. Kitüntették már többek között a Nemzet Művésze, Kossuth-, Radnóti-, József Attila-, illetve Kölcsey-díjjal. Jelenleg Tiszakécskén él, hat gyermek édesapja. |
 |
Bánsági Ildikó, színművésznő (Magyar színház- és filmművészet kategória) A Színiakadémia elvégzése után 1972-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, de játszott már a József Attila Színházban, tagja volt Vígszínháznak, a Nemzeti Színháznak, a Művész Színháznak, illetve a Thália Társaságnak, a Kelemen László Színkörnek és az Új Színháznak. Játszott a Szigligeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban és a Budaörsi Játékszínben is. 2013-tól ismét a Nemzeti Színház tagja. A Nemzet Művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő alakította már Ilmát a Csongor és Tündében, Belisát a Tudós nőkben, Elmirát a Tartuffe-ben. Játszott Shakespeare darabokban – A makrancos hölgyben, a Sok hűhó semmiértben és a III. Richardban –, Nádas Péter Találkozás és Németh László Bodnárné című művében, de számos játékfilmben is szerepelt, mint például a Csók, anyu, a Bizalom, a Mephisto, a Kék Duna keringő, a Magyar Vándor vagy a Szabadság, Szerelem. Továbbá a hangját kölcsönözte már olyan színésznőknek, mint Kirstie Alley, Helen Mirren vagy Meryl Streep. |
 |
Karátson Gábor, festőművész, író (Magyar képzőművészet kategória) Munkácsy Mihály-díjas, József Attila-díjas, Kossuth-díjas festő, író. Egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában, amiért a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. Ezután bontakozott ki festői és irodalmi munkássága. Nagy hatással volt rá Klee, Vajda és Bálint festészete, majd önálló utakon járva a természet, a napi újsághírek képei és a Biblia ihlették táblaképeit, bibliai akvarelljeit. A Corvina Könyvkiadó szerkesztője, a Magyar Festők Társaságának elnöke lett, és tevékenyen részt vett a Duna mozgalomban. Kínai filozófiát tanított több egyetemen. Sok kiállítása volt külföldön, Budapesten és vidéken, számos könyve, műfordítása jelent meg. |
December 5, 2014
Related Assets
