A bemutatót beharangozó sajtótájékoztatón Ókovács Szilveszter, az operaház főigazgatója kettős évfordulóval indokolta a darab műsorra tűzését, lévén hogy a barokk és a klasszika közötti átmeneti korban alkotó Gluck háromszáz éve született, az operát 1889-ben átdolgozó Richard Strauss pedig százötven éve. Mint elmondta az operaházi muzsikusok nem eléggé tapasztaltak a barokk előadásmódban és a hangszerpark sem alkalmas erre, ami ugyancsak az átdolgozott változat bemutatását indokolta. Kiemelte, hogy a Strauss-féle átdolgozásnak feszesebb a dramaturgiája, és a zeneszerző jóvoltából az eredetileg francia nyelvű mű német librettóval is rendelkezik. A dalszínházban a német változat lesz látható nyáron. A bemutatót a nagy sikerű Strauss-fesztivált követően, Az árnyék nélküli asszony magyarországi premierje után alig négy héttel tartják.
Az előadások karmestere, az egyébként az Orfeo Zenekart vezető Vashegyi György, az MMA tagja felhívta a figyelmet: a zenei szövethez Strauss nem nyúlt olyan mélységig, mint Gluck másik, Iphigénia Auliszban című művénél Wagner, ám az új szövegkönyv erős wagneri hatást mutat. A karmester szerint Gluck darabjait részben azért játsszák ritkán, mert technikailag nagyon nehéz előadni az énekszólamaikat.
A rendező, Alföldi Róbert szerint ez különleges opera, mélyebben mutatja meg az emberi viszonyokat, mint sok más mű, több jelenetet bonyolult pszichológia működtet – ez pedig rendezői szempontból jó, hiszen meg lehet mutatni egy-egy személyközi kapcsolat mozgató-rugóit, az énekeseknek viszont kihívás színészileg. Mint felidézte, remek négy próbahete volt a társulattal, és méltatta Vashegyi komplex zenei és háttértudását, valamint a címszereplő, Wierdl Eszter operaénekes hozzáállását is. Kihangsúlyozta, hogy érzése szerint igazi színház jött létre az előadással.
A jelmeztervező, Nagy Fruzsina arról beszélt, hogy mivel a díszlet, amely Menczel Róbert alkotása, gyakorlatilag üres térség, kihívást jelentett neki, mivel ilyen környezetben a ruhák hangsúlyosan látszanak. A történetet mai ruhákban játsszák, az isteni-félisteni lények azonban testfestéssel különböznek majd az emberi alakoktól – tette hozzá.
Az Íphigeneia Tauriszban 1957-ben, mindössze egy felvonás erejéig hangzott el az Erkelben. Az Operaházban a június 22-i premier után 25-én és 27-én látható, majd a jövő évadban októberben öt alkalommal, ezekre már megvásárolhatók a jegyek. A főbb szerepekben Wierdl Eszter mellett Gál Gabi (Diána), Megyesi Zoltán (Püladész), Haja Zsolt (Oresztész) és Szegedi Csaba (Thoász) lép majd színpadra.

Az előadás adatlapja és a jegyvásárlás elérhető innen.