100 magyar dokumentumfilm – Schiffer Pál: Elektra Kft.
MŰSORVÁLTOZÁS
November 20-án 18.00 órától a Premier Kultcaféban (az egykori Vörösmarty moziban) az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata vetítéssorozatában Schiffer Pál: Elektra Kft. (1995) című filmjét vetítik. Az előadást beszélgetés követi, vendég: Leveleki Magdolna szociológus. A sorozat házigazdája Szekfü András filmtörténész.
November 20-án 18.00 órától a Premier Kultcaféban (az egykori Vörösmarty moziban) az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata vetítéssorozatában Schiffer Pál: Elektra Kft. (1995) című filmjét vetítik. Az előadást beszélgetés követi, vendég: Leveleki Magdolna szociológus. A sorozat házigazdája Szekfü András filmtörténész.
Forgatókönyvíró: Leveleki Magdolna, Schiffer Pál
Operatőr: Andor Tamás, Gózon Francisco, Lajos Tamás, Petrics Gábor, Ágoston Gábor, Stenszky Gyula
„Most nagy témára akadt; benne ott sűrűsödik az utóbbi négy év minden fontos változása. Ha valaki egy boldogabb korban arra lesz majd kíváncsi, mi történt itt a kilencvenes évek első felében, milyenek voltak ezek a zavaros, változékony esztendők, nem a parlamenti közvetítéseket ajánlanám neki, nem a politikai híradókat, hanem az Elektra káefté megalakulásának és megkapaszkodásának históriáját." (Báron György, 1995.)
Bizonytalanság, kiszolgáltatottság, atomizálódás: e drámában külön kis történet az Elektra Kft.-é. Hat elbocsátott Videotonos – Szolgai László művezető és beosztottjai, műszerészek, villanyszerelők – vállalkozni kezdenek, hogy továbbra is a szakmájukban tevékenykedhessenek.
(…) Az alaptőkét a Viditől kapott végkielégítésből – fejenként 150 ezer forint – adják össze. Féléves várakozás után van munkájuk, mi több, kisvártatva újabb alkalmazottak is kellenek. Szolgai mindinkább úgy érzi, ő cipeli az üzlet terhét, ő az igazi tulajdonos, és zavarja, hogy társai vannak a kft.-ben, akik voltaképp nem vezetők, hanem beosztottak. (Eörsi János, 2002.)
Operatőr: Andor Tamás, Gózon Francisco, Lajos Tamás, Petrics Gábor, Ágoston Gábor, Stenszky Gyula
„Most nagy témára akadt; benne ott sűrűsödik az utóbbi négy év minden fontos változása. Ha valaki egy boldogabb korban arra lesz majd kíváncsi, mi történt itt a kilencvenes évek első felében, milyenek voltak ezek a zavaros, változékony esztendők, nem a parlamenti közvetítéseket ajánlanám neki, nem a politikai híradókat, hanem az Elektra káefté megalakulásának és megkapaszkodásának históriáját." (Báron György, 1995.)
Bizonytalanság, kiszolgáltatottság, atomizálódás: e drámában külön kis történet az Elektra Kft.-é. Hat elbocsátott Videotonos – Szolgai László művezető és beosztottjai, műszerészek, villanyszerelők – vállalkozni kezdenek, hogy továbbra is a szakmájukban tevékenykedhessenek.
(…) Az alaptőkét a Viditől kapott végkielégítésből – fejenként 150 ezer forint – adják össze. Féléves várakozás után van munkájuk, mi több, kisvártatva újabb alkalmazottak is kellenek. Szolgai mindinkább úgy érzi, ő cipeli az üzlet terhét, ő az igazi tulajdonos, és zavarja, hogy társai vannak a kft.-ben, akik voltaképp nem vezetők, hanem beosztottak. (Eörsi János, 2002.)
November 17, 2017
