100 magyar dokumentumfilm – Kisfaludy András: Elszállt egy hajó a szélben
Október 30-án a Premier Kultcaféban (az egykori Vörösmarty moziban) az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata vetítéssorozatában Kisfaludy András: Elszállt egy hajó a szélben (1998) című filmjét vetítik. Az előadást beszélgetés követi, vendég: Kisfaludy András filmrendező. A sorozat házigazdája Szekfü András filmtörténész.
Operatőr: Csukás Sándor, Zene: KEX együttes, Baksa Soós János
„A Kex egyszeri, megismételhetetlen zenekar volt a magyar rockéletben, amely 10 évvel megelőzte korát és a zenei közízlést, hogy aztán másfél éves csillagszóró tündöklés után nyomtalanul tűnjön el a hetvenes évek langyos slágerhullámaiban" (Sebők János, 1983.)
„Baksa-Soós János olyan performance-okat és happeningeket csinált a zenekarral együtt, amiknek komoly politikai tartalma volt, de természetesen volt ennek művészi, érzelmi és pszichés oldala is. Nyilván az illetékes elvtársakat elsősorban a politikai üzenetek érdekelték. A Kex közönsége idővel változott ugyan, de azért könnyen be lehetett határolni: gimnazisták, nagyon csinos lányok, izgága egyetemisták, jampecek, csibészek, valamint művészek és értelmiségiek. Így a Kex közönsége más volt, mint az ismert beatzenekaroké, vagy akár a klubzenekaroké: ez sokszínűségével együtt egy egyedi közönség volt. És ennek a közönségnek kőkemény politikai vonatkozású dolgokat mondani, az bizony figyelemreméltó volt. Úgyhogy pártunk és kormányunk megfelelő illetékesei folyamatosan figyelték a koncertjeinket: nemcsak a hivatásosok, a III/III-asok, hanem az Ifjú Gárda is." (Kisfaludy András, 2014.)
„A Kex egyszeri, megismételhetetlen zenekar volt a magyar rockéletben, amely 10 évvel megelőzte korát és a zenei közízlést, hogy aztán másfél éves csillagszóró tündöklés után nyomtalanul tűnjön el a hetvenes évek langyos slágerhullámaiban" (Sebők János, 1983.)
„Baksa-Soós János olyan performance-okat és happeningeket csinált a zenekarral együtt, amiknek komoly politikai tartalma volt, de természetesen volt ennek művészi, érzelmi és pszichés oldala is. Nyilván az illetékes elvtársakat elsősorban a politikai üzenetek érdekelték. A Kex közönsége idővel változott ugyan, de azért könnyen be lehetett határolni: gimnazisták, nagyon csinos lányok, izgága egyetemisták, jampecek, csibészek, valamint művészek és értelmiségiek. Így a Kex közönsége más volt, mint az ismert beatzenekaroké, vagy akár a klubzenekaroké: ez sokszínűségével együtt egy egyedi közönség volt. És ennek a közönségnek kőkemény politikai vonatkozású dolgokat mondani, az bizony figyelemreméltó volt. Úgyhogy pártunk és kormányunk megfelelő illetékesei folyamatosan figyelték a koncertjeinket: nemcsak a hivatásosok, a III/III-asok, hanem az Ifjú Gárda is." (Kisfaludy András, 2014.)
