A konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata rendezte, szervezője a Magyar Hangszermíves Céh volt, házigazdája pedig Szerényi Béla, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója. Az emléknapon a Kobzos Kiss Tamás Vándordíj kitüntetettjei is közreműködtek.
 
A házigazda Szerényi Béla köszöntötte a konferencia résztvevőit és hangsúlyozta, hogy fontosak azok a hosszú távú céljaik, melyek kijelölik, hogyan működik a hagyomány átadása, hogyan öröklődik az általuk képviselt vízió.
Prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke bevezetőjében kiemelte: a jelenlévők tulajdonképpen nem is oktatási, hanem szoktatási konferencián vesznek részt, hiszen fontos, hogy dolgainkról komolyan kezdjünk el beszélni. A rendező Magyar Művészeti Akadémia ugyanis az otthona azoknak az összművészeteknek, amiknek fontos az együttes működése, ezek nem különíthetők el egymástól.
„A magyar anyanyelvünk páratlan, a beszélt nyelv mellett azonban a zenei, a táncbéli építészeti anyanyelvről is beszélnünk kell. A magyar nyelv azért is ilyen gazdag, mert vizuális nyelv, ezt is látnunk kell e konferencián" – mondta Fekete György.
Kobzos Kiss Tamásra emlékezve szomorúságának adott hangot, hiszen Kobzos munkássága meghatározó volt a népművészeti értékek megőrzésében, ám azt az MMA elnöke örömtelinek nevezte, hogy vannak utódok és követők.
A népművészetről szólva hangsúlyozta, hogy valódi veszélyt jelent, hogy a népművészet tárgyi világa beszorul a múzeumokba. Ennek méltó kezelése is feladat, ezért a konferencia előadóinak üzenve rámutatott, mennyire fontos, hogy a népművészet őrzői egyszerre lássák a volt, a van és a lesz hármasát és ezt a hármas történelmi sort a jövő felé mozdítsák el. Bevezetőjét azzal a gondolattal zárta, hogy a világon a legszínvonalasabb élő népművészet a magyar, elképesztő kincset kell tehát megőrizni és tovább fejleszteni.
 
Almási István népzenekutató, az MMA rendes tagja a zenei anyanyelvről tartott előadást. Bartók Béla, Kodály Zoltán és Sárosi Bálint szavait idézve beszélt a népies és falusi műzenéről, valamint a népdal és népies műdal, vagyis a nóta különbségéről. Kodály szavait idézte, mely rámutat, hogy a falu megőrizte a sajátja mellett azt is, amit felülről kapott. A népdal nemcsak a falusi ember érzéseinek kifejezője; töredékeik közmondásokká lettek. Példának Arany Jánost és Ady Endrét hozta, hiszen művészetüket, gondolataikat is jobban megértjük, ha tudjuk mit daloltak gyermekkorukban, vagyis milyen volt korukban a népdalkincs.
Dr. Fülemile Ágnes néprajzkutató, a MTA Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, osztályvezetője a népviseletről szóló beszédét diaképekkel is illusztrálta, kiemelve a paraszti kultúra viseletőrzését, amelyben a középparasztság volt a példamutató, ahogy rámutatott A hagyományos öltözködés, mint kulturális rendszer és komplex tudás címet viselő előadásában.
Nyitrai Mariann előadóművész, etnográfus személyes tapasztalatai és kutatásai alapján a Kis-Küküllő menti Szászcsávás népzene hagyományáról beszélt. Az aggasztó változásokat illetően elmondta, hogy az ottani 50-es, 40-es korosztály már nem ismeri a népdalokat, akik pedig ismerik, azok az egészen öregek, a 80-as, 90-es korosztály, de ők már negyven éve nem járnak lakodalmakba énekelni.
Juhász Réka előadóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára szintén személyes tapasztalatai és kutatásai alapján szólt az egyéni és közösségi éneklés helyzetéről Gyimesben. Többek között kitért arra a biztató jelenségre, hogy megfigyelhető a keserves-éneklés meglepő utóvirágzása. De ő is kiemelte, hogy a hatvan évesnél fiatalabbak már nem ismerik a népdalokat.
Bárdosi Ildikó előadóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára A magyar népi éneklés avagy a természetes hang művészete címmel tartotta meg előadását. Annak alapvető fontosságáról beszélt, hogy az éneklés legyen olyan természetes, erőlködéstől mentes és eszköztelen, mint a beszéd, s hogy a népdaléneklés oktatása ne menjen el a művészi hangképzés, az előadóművészet irányába.
Vizeli Balázs, előadóművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára a népzenetanítás jelenlegi nehézségeiről mondta el gondolatait, Jánosi András előadóművész, az MMA levelező tagja pedig szintén azokat a problémákat tárta fel, amelyekkel a tanároknak a hangszeres népzene oktatása közben nap mint nap meg kell küzdeniük.
 
„Szívetekben őrizzetek" – emlékkoncert Kobzos Kiss Tamás tiszteletére
A Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán került sor arra a koncertre, melynek előadói a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának akadémikusai, az Óbudai Népzenei Iskola tanárai és a Kobzos Kiss Tamás-vándordíjjal kitüntetett előadóművészek voltak, akik tiszteletdíj nélkül vállalták a fellépést. Az emlékesten  Kékedi László, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője mondott köszöntőt.
A hangszeres emlékkoncerten fellépett a Vujicsics Együttes; Juhász Zoltán népzenekutató, az MMA rendes tagja; Sáringer Kálmán; Fábián Éva; Nyitrai Mariann; Szerényi Béla; Szlama László; Csörsz Rumen István; Sudár Balázs; Jánosi András népzenész, az MMA levelező tagja; Virágvölgyi Márta; Horváth Attila; Turi András.
 
Énekmondó — Részlet az MMA Kobzos Kiss Tamásról szóló portréfilmjéből: