Az eseményen részt vett prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is. Az akadémikusok elsőként a frissen felújított 18. századi barokk liturgikus faberendezésekkel díszített római katolikus templomot látogatták meg. A jelenlévőket a templom díszítőfestészeti rekonstrukciójáért felelős dr. Lelkes Péter formatervező iparművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki a teljes napon át a tagozat kalauza maradt. A frissen felújított középkori alapokon épült klasszicista templom parasztbarokk oltárok restaurálását Szentkirályi Miklós restaurátorművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja ismertette.

Délelőtt a szintén barokk stílusú, 18. századi Szily–Fáy kastélyt tekintették meg az akadémikusok, ahol a város polgármestere, Tarjáni István köszöntötte a megjelenteket. Rövid előadásában elmondta, hogy az U alakú, ma mezőgazdasági szakiskolának otthont adó épület a 2000-es évek elején került az önkormányzat tulajdonába. A város önkormányzata 2010-ben döntött arról, hogy ideiglenes iskola céljára szeretné hasznosítani az épületet; egészen addig, amíg meg nem épül a település új tervezésű és kivitelezésű 16 tantermes általános iskolája.
 

Nem sokkal később a város híres szülöttének, az egykor Párizsban élő és alkotó világhírű festőművész, Hantai Simon emlékművét tekintették meg a jelenlévő művészek. Szinte János többfigurás szoborkompozíciójának egyik darabjának belső oldalán süttői márványból készült fejkő található, amelyet a művész fiatalkori barátjának, a település másik neves szülöttének, Juhász Ferencnek verse díszít. 

 

A nagy múltú, hajdan hercegi kastélyként tündöklő Sándor-Metternich kastély épületében is látogatást tettek az akadémikusok, ahol az egykor tsz-létesítményként működő épületszárny bővítését ismertették. A jelenlévő építészek elmondták, hogy a felújítás során a tervek szerint kézilabdapályával, testnevelésteremmel bővítik majd a klasszicista kastélyegyüttest. „Nehéz építészeti problémával találkoztunk, amikor elfogadtuk az eredetileg nem iskolának tervezett épület kibővítését. Ennek ellenére igyekszünk történelem hűen visszaállítani a kastélyt, és létrehozni egy olyan iskolát, amely illeszkedni fog az egyre inkább fejlődő település arculatába" – mondta Huszárik Krisztián építész.
 

Délután az Iparművészeti Tagozat koszorút helyezett el a Német Nemzetiségi Önkormányzat 2014-ben felavatott kitelepítési emlékhelyénél; az emlékműnél fejet hajtott Simon Károly, az Iparművészeti Tagozat vezetője, valamint dr. Lelkes Péter egykori biatorbágyi alpolgármester. 1946-ban a háború után mintegy 300 személy telepítettek ki Biatorbágyról – ennek állít emléket Lelkes Márk tavalyi évben felavatott alkotása. 
 

A nap zárásaként a római katolikus templomban a legfiatalabb művésznemzedék egyik legtehetségesebb tagjának, a huszonöt éves – elsősorban karmesterként ismert – Dobszay Péter orgonahangversenyét hallgatták meg az iparművész akadémikusok. Dobszay Péter többek között Johann Sebastian Bach és a Liszt Ferenc orgonaműveit adta elő. Az orgonakoncert történelmi jelentőségű volt, hiszen először került sor a templomi hangszer művészi megszólaltatására, ugyanis az orgonát eddig kizárólag a liturgiában, az énekek kíséretében használták.