HelyiÉrték
Megnyílt a III. Építőművészeti Nemzeti Szalon
Május 10-én zártkörű megnyitóval vette kezdetét a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) soron következő nemzeti szalonja. A kiállításon négy teremben láthatják az érdeklődők az elmúlt fél évtized építészeti eredményeit: új építésű állami és egyházi nagy beruházásokat, magánszemélyek megbízásából épített házakat, rekonstrukciókat és felújításokat, terveket, rajzokat és maketteket. A magyar építészet monumentális seregszemléje szeptember 15-ig látogatható a Műcsarnokban.
Május 10-én zártkörű megnyitóval vette kezdetét a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) soron következő nemzeti szalonja. A kiállításon négy teremben láthatják az érdeklődők az elmúlt fél évtized építészeti eredményeit: új építésű állami és egyházi nagy beruházásokat, magánszemélyek megbízásából épített házakat, rekonstrukciókat és felújításokat, terveket, rajzokat és maketteket. A magyar építészet monumentális seregszemléje szeptember 15-ig látogatható a Műcsarnokban.
A megnyitón Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja megköszönte az együttműködő partnereknek, valamint a Magyar Művészeti Akadémiának, hogy a Műcsarnok ezen újabb rangos kiállítása létrejöhetett.
Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a harmadik alkalommal megrendezett szalon a közelítés és a megértés lehetőségére ad alkalmat mind önmagában, mind a kiegészítő programokkal. Hangsúlyozta, hogy az állami beruházásokról szóló új törvény középpontjában az a szemlélet áll, mely szerint az építészet kultúrahordozó, szemléletformáló tényező és öröksége jóval gazdagabb, mint a ránk hagyományozott műemlékek. A kiállítás címére utalva úgy fogalmazott, hogy az egy „individuális jellemzőket magasra értékelő korban felhívja figyelmünket egymásra utaltságunkra". Zárásként hozzátette: a kiállítás az építészek, tájépítészek, belsőépítészek ünnepe, mely arra a megtartó erőre mutat, ami az építészet lényege. Egyben kérte a jelenlévőket és a kiállítás minden leendő látogatóját, hogy használják ki a III. Építőművészeti Nemzeti Szalon adta alkalmat is a találkozásra, beszélgetésre, egymás meghallgatására. Turi Attila, az MMA elnökének beszéde ide kattintva olvasható.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a megnyitón elmondta: az elmúlt 14 esztendőben 28 ezer milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg Magyarországon. Az építészettel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy e művészeti ág hozzájárul annak meghatározásához, kik vagyunk mi a XXI. században, identitásképző abban az értelemben, hogy egy gyermeket észrevétlenül alakít, ahogyan az épített környezetben felnő és kialakul a világképe. A miniszter gratulált az elmúlt öt esztendő munkájához az építészeknek és kiállítóknak, szövetségre híva őket a következő évekre. Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédének szerkesztett változata ide kattintva olvasható.
A tárlatot Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, főkurátor, az MMA köztestületi tagja mutatta be a jelenlévőknek, kiemelve, hogy a kiállítás az eltérő nézőpontok minél teljesebb körű megvilágítására törekszik. Úgy fogalmazott, a teljességet nemcsak úgy lehet értelmezni, hogy minden ott van, hanem úgy is, hogy semmi sem hiányzik. A kiállítás főkurátora a társkurátorok (valamennyien Ybl-díjas építészek) által tervezett termeket is bemutatta. Ferencz Marcel DLA, az MMA rendes tagja az általa rendezett kiállítási térben azt a fő kérdést veti fel, hogy melyek az időtlen érték teremtésének lehetőségei a gyorsan változó jelenben. Az egyházi és állami nagyberuházások, az építészet közösségi-kulturális identitása, valamint az építészet szolgálatként való értelmezése is látható a tárlat ezen részében. A Gutowski Robert az MMA levelező tagja épített örökségünk helyzetét tárja fel válogatásában, mely szimbolikus történetekkel gazdagítja a bemutatást. Épülettöredékek kerülnek a középpontba kőből faragott épületeket megidézve, melyekben összefonódnak generációk történetei. Perényi Tamás DLA, társkurátorként az oktatási- és lakóépületeket vizsgálta, melyek a korszellem indikátorai, hosszútávra tervezett stratégia megvalósulásai.
A kiállítás utolsó terméről, melyet Dénes György és Lukács Péter segítségével készített, Dénes Eszter úgy fogalmazott: az apszisban, mely a tárlat negyedik terme, az alkotás genezisét mutatják be, az elmúlt öt év megvalósult épületeire, pályaműveire vetítve. A skiccek, rajzok, grafikák, látványtervek és művészi illusztrációk mellett művészi épületfotókat láthat a közönség, melyek az épületek új arcát mutatják meg. A kiállítás látogatói útjának csúcsában szerepet kapnak a társművészetek: belsőépítészet, kert- és tájtervezés, képző- és iparművészet, továbbá az elmúlt fél évtized építészeti könyveivel, az oldalfalakon pedig elhunyt mesterekkel is találkozhat a látogató.
Dénes Eszter kiállítást bemutató beszédének zárásaként kiemelte, hogy a matematikából ismert görög szigma jelölést logójául választó, öt év építészetét összegző kiállításon a látogató struktúrába rendezve ismerhet meg különböző építészeti gondolatokat. Mérlegelheti, hogy helyes és korszerű-e, amit lát, helyénvaló-e az adott építészeti viselkedés és elmélkedhet arról, hogy mi lehet egy-egy építészeti beavatkozás, épület valódi értéke. A főkurátor beszédét ide kattintva teljes egészében el lehet olvasni.
A HelyiÉrték megnyitóján járt az MMA Kiadó stábja:
Wittmer-Besze Erika
Fotó: Walter Péter
HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalon 1. terem (a Műcsarnok összeállítása):
Szegő György
Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a harmadik alkalommal megrendezett szalon a közelítés és a megértés lehetőségére ad alkalmat mind önmagában, mind a kiegészítő programokkal. Hangsúlyozta, hogy az állami beruházásokról szóló új törvény középpontjában az a szemlélet áll, mely szerint az építészet kultúrahordozó, szemléletformáló tényező és öröksége jóval gazdagabb, mint a ránk hagyományozott műemlékek. A kiállítás címére utalva úgy fogalmazott, hogy az egy „individuális jellemzőket magasra értékelő korban felhívja figyelmünket egymásra utaltságunkra". Zárásként hozzátette: a kiállítás az építészek, tájépítészek, belsőépítészek ünnepe, mely arra a megtartó erőre mutat, ami az építészet lényege. Egyben kérte a jelenlévőket és a kiállítás minden leendő látogatóját, hogy használják ki a III. Építőművészeti Nemzeti Szalon adta alkalmat is a találkozásra, beszélgetésre, egymás meghallgatására. Turi Attila, az MMA elnökének beszéde ide kattintva olvasható.
Turi Attila, az MMA elnöke
Lázár János építési és közlekedési miniszter a megnyitón elmondta: az elmúlt 14 esztendőben 28 ezer milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg Magyarországon. Az építészettel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy e művészeti ág hozzájárul annak meghatározásához, kik vagyunk mi a XXI. században, identitásképző abban az értelemben, hogy egy gyermeket észrevétlenül alakít, ahogyan az épített környezetben felnő és kialakul a világképe. A miniszter gratulált az elmúlt öt esztendő munkájához az építészeknek és kiállítóknak, szövetségre híva őket a következő évekre. Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédének szerkesztett változata ide kattintva olvasható.
Lázár János építési és közlekedési miniszter
A tárlatot Dénes Eszter építész, építészeti szakíró, főkurátor, az MMA köztestületi tagja mutatta be a jelenlévőknek, kiemelve, hogy a kiállítás az eltérő nézőpontok minél teljesebb körű megvilágítására törekszik. Úgy fogalmazott, a teljességet nemcsak úgy lehet értelmezni, hogy minden ott van, hanem úgy is, hogy semmi sem hiányzik.
Dénes Eszter, főkurátor
A kiállítás utolsó terméről, melyet Dénes György és Lukács Péter segítségével készített, Dénes Eszter úgy fogalmazott: az apszisban, mely a tárlat negyedik terme, az alkotás genezisét mutatják be, az elmúlt öt év megvalósult épületeire, pályaműveire vetítve. A skiccek, rajzok, grafikák, látványtervek és művészi illusztrációk mellett művészi épületfotókat láthat a közönség, melyek az épületek új arcát mutatják meg. A kiállítás látogatói útjának csúcsában szerepet kapnak a társművészetek: belsőépítészet, kert- és tájtervezés, képző- és iparművészet, továbbá az elmúlt fél évtized építészeti könyveivel, az oldalfalakon pedig elhunyt mesterekkel is találkozhat a látogató.
Dénes Eszter kiállítást bemutató beszédének zárásaként kiemelte, hogy a matematikából ismert görög szigma jelölést logójául választó, öt év építészetét összegző kiállításon a látogató struktúrába rendezve ismerhet meg különböző építészeti gondolatokat. Mérlegelheti, hogy helyes és korszerű-e, amit lát, helyénvaló-e az adott építészeti viselkedés és elmélkedhet arról, hogy mi lehet egy-egy építészeti beavatkozás, épület valódi értéke. A főkurátor beszédét ide kattintva teljes egészében el lehet olvasni.
A HelyiÉrték megnyitóján járt az MMA Kiadó stábja:
| A Műcsarnokban jelentős szakmai- és közönségérdeklődés mellett, ötesztendős ciklusokban mutatkozhatnak be az egyes művészeti ágak. 2024-ben újra az építészet kerül reflektorfénybe. A HelyiÉrték címet viselő III. Építészeti Nemzeti Szalon együttgondolkodásra hív. Az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekvő kiállítást rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik. A III. Építészeti Nemzeti Szalon 2024. május 11-től szeptember 15-ig látogatható. |
Wittmer-Besze Erika
Fotó: Walter Péter
HelyiÉrték | III. Építészeti Nemzeti Szalon 1. terem (a Műcsarnok összeállítása):
