Az épületről röviden A 6950 négyzetméteres új Nemzeti Táncszínházat a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek – a kétezres évektől stúdióként működő – egykori ipari épületéből alakították ki. A beruházás eredményeképpen az épület új főhomlokzatot és előcsarnokot kapott, valamint létrehozták a 368 főt befogadó nagytermet, a 120 fős kistermet, a két próbatermet, a kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, amely a táncprodukciók művészi lehetőségeit bővíti, valamint az új előcsarnokban szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó is az új közösségi tér létrehozásának koncepcióját szolgálja. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális, 16×24 méteres színpadot alakítottak ki. A nagyterem mobil nézőtérének tervezésére egy magyar céget kértek fel, amely többek között a New York-i 9/11 Memorial Museum részére is készített székeket, míg a kisteremben a Peter Zec és Otl Aicher által alapított Red Dot Design-díjas székek fogadják a nézőket.           Az új Nemzeti Táncszínház terei A Nemzeti Táncszínház új épülete ZDA – Zoboki Építésziroda tervei alapján készült el. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és akár a jövőbeli igényeinek is. Az épület színházhoz méltó főhomlokzatot és új, többfunkciós előcsarnokot kapott, amely a park és az épület közötti intenzív kapcsolatot is megteremti. A park látogatói számára nyitott, kávézót is magában foglaló előtérben lehetőség van kisebb produkciók bemutatására is – a padozat színházzá, a lépcső pedig nézőtérré alakítható. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben „lebegő" kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Az épület központi eleme a korábbi stúdiótérből multifunkciós színházi térré alakított, 368 fős nagyterem. A korszerű színháztechnikával felszerelt játszótér a táncszakma széles repertoárjának, jelenlegi és jövőbeli igényeinek megfelelően alakítható át, de a sokféle funkciónak köszönhetően akár egyéb rendezvények – koncert, gálavacsora stb. – is megtarthatók benne. Ezt szolgálja a nézőtér szétbontható, mobil, oldalra kitolható székrendszere is. A jövőben befogadó színházként működtethető 120 fős kisterem kialakításánál a tervezők olyan egységes tér létrehozására törekedtek, ahol a közönség szinte az előadás fizikai részesének érezheti magát. Az épületben két nagyméretű próbaterem is található, amelyből az egyik mobil falakkal tovább is osztható. A balett-terembe a 21. század minden igényét kielégítő, modern függesztő rendszert építettek be, amely akár hat táncos dinamikus terhelését is képes biztosítani. A kamaraterem pedig színházi nevelési, gyermek és ifjúsági illetve rekreációs programoknak ad majd helyet. A beruházás során mindvégig a legfontosabb cél az volt, hogy a meglévő épületet a Nemzeti Táncszínház speciális igényeinek megfelelően alakítsák és bővítsék ki. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek. A kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4,6 milliárd forint volt.

A Nemzeti Táncszínház története, hivatása A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát. Legfontosabb feladata a hazai táncművészet képviselete, valamint menedzselése itthon és külföldön. Befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a 100 000 főt.

PianoPlays – etűdök Liszt és Wagner műveire (részlet) és ősbemutató: Passage Beethoven VII. szimfónia a Nemzeti Táncszínház megnyitóján Kiss János, a Győri Balett igazgatója hangsúlyozta, hogy a jubileumi évben ez a darab a társulat múltjának és jelenének megkoronázása. Ez tényleg egy történelmi pillanat – fogalmaz a darabbal kapcsolatban. Passage című egyfelvonásos darabja előadásukkal nyitott a Nemzeti Táncteátrum, amely átkelést, átmenetet, folyamatot jelent. Nem véletlenül. Ahogyan a nyitó est, a darab is egy ünnepi alkalmat ragad meg és azt, hogy hogyan hat ez a nem hétköznapi állapot az egyénre és a közösségre. Főszereplője egy lány, aki élete különböző fázisait, átmeneteit éli meg egy különleges esemény alkalmával. A Beethoven VII. szimfóniájára készült darabot Velekei László Harangozó-díjas koreográfus, a Győri Balett művészeti vezetője koreografálta. A Passage szimfonikus balett. A társulat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenekarának élő zenekari kíséretére táncol. „Rendkívül fizikális az előadás és száz százalék tánc. Ez a darab társadalomkritika, az uniformizálás ellen szól. Másrészt próbálom megszólítani úgy a közönséget, hogy találkozhasson a saját élete egy-egy momentumával" – vallja munkájáról a koreográfus. A darabot 18 táncos táncolta Bozóki Mara jelmezeiben. A főszerepben Gyurmánczi Diána, Luigi Iannone, és Jekli Zoltán volt látható. Az esten a balettosok a PianoPlays című előadásukból is bemutattak részleteket. A darabban Balázs János zongoraművész játszott.