Vári Fábián László
Fotók: Varga Márta, Pannon RTV
Vári Fábián László nagy sikerű estje Szegeden és Magyarkanizsán
Kultúránk a túlélés záloga
A magyar sors határai címmel tartott zenés irodalmi estet Szegeden február 22-én, majd másnap Magyarkanizsán a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportja, amelynek meghívott vendége Vári Fábián László, Kossuth-díjas író, költő volt, a kárpátaljai és az egyetemes magyar irodalom egyik legjelesebb kortárs alkotója.
A magyar sors határai címmel tartott zenés irodalmi estet Szegeden február 22-én, majd másnap Magyarkanizsán a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportja, amelynek meghívott vendége Vári Fábián László, Kossuth-díjas író, költő volt, a kárpátaljai és az egyetemes magyar irodalom egyik legjelesebb kortárs alkotója.
Mindkét irodalmi esten Pécsi Györgyi, József Attila-díjas kritikus volt a beszélgető partner, akinek kérdései és felvetései nyomán bontakozott ki a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatvezetőjének művészi pályája. Kiderült, hogy Vári Fábián László íróvá érése egybeesik a kárpátaljai magyar kisebbség nemzeti öntudatra ébredésének időszakával. A kilenc kötetes költő a Forrás Ifjúsági Irodalmi Stúdióhoz csatlakozásától számítja munkásságát. A főként ungvári fiatalokból alakult csoport 1967-ben létrehozta az Együtt című folyóiratot. Mentoruk Kovács Vilmos, a korszak kiváló költője volt.
Vári Fábián László 18 évesen kezdett publikálni, 1970-ben már a szegedi Tiszatájban is megjelentek versei. Az akkori főszerkesztő, Ilia Mihály vette a bátorságot, hogy tehetséges fiatalok írásait közölje. Megjelentetett a lapban egy két részes tanulmányt is, amit Kovács Vilmos és S. Benedek András közösen jegyeztek a kárpátaljai magyar irodalom addigi történetéről. Mivel ebben a magyar kisebbség 1944 utáni meghurcoltatását is érintették, az irodalompolitika üldözőbe vette a szerzőket, és azt a szellemi kört, amelyben munkálkodtak.
Vári Fábián Lászlót ezért csapták ki az egyetemről, majd besorozták katonának, és így lett külhoni magyarként a Szovjetunió néphadseregének megszálló katonája, az akkori NDK területén. Katonaéveinek emlékéből született a Tábori posta című regénye. Egyetemi tanulmányait végül munka és család mellett, levelező tagozaton fejezte be. A családfenntartás nehézségei miatt olyannyira háttérbe szorult művészi munkássága, hogy első verseskötetét, a Széphistóriákat csak negyven éves korában adták ki. A legutóbbit, a Közelít valaki címűt 2023 őszén jelentette meg a Nap Kiadó. Ebben az utóbbi nyolc év versei követik egymást. Az irodalmi est ennek a kötetnek a bemutatója volt egyben.
Navratil Andrea, Liszt-díjas népzenész, énekes közreműködése ahhoz járult hozzá, hogy a jelenlévők megismerjék Vári Fábián László néprajzkutatói énjét is, hiszen ezen a területen is jelentős értéket alkotott. Elsősorban a kárpátaljai magyar népdalokat és népballadákat gyűjtötte, az ezeket közlő, Vannak ringó bölcsők című kötetének már a harmadik, bővített kiadása is megjelent. Emellett rendszerezte és magyarra fordította az ottani ruszin és ukrán népballadákat is, mert fontosnak tartja, hogy az együtt élő népek megismerjék egymás kultúráját. Az MMA Kiadó gondozásában megjelent kötet, A kakukknővér 76 ruszin és ukrán népballadát tartalmaz.
Arra a kérdésre, hogyan éli meg a kárpátaljai magyarság a mostani háborús időket, így válaszolt az akadémikus: „Mi az elmúlt évtizedekben azon dolgoztunk, hogy a kárpátaljai kultúra értékeit feltárjuk, és olyan állapotban adjuk át a jelen nemzedékeknek és az utókornak, hogy használni tudják, erősítse a magyarságtudatukat. Ezt a kultúrát tovább visszük, építjük folyóirataink, kisebbségvédelmi szervezeteink által, amelyek elengedhetetlenek a túléléshez. Ugyanakkor, ha a kárpátaljai magyarok nem kapnak autonómiát, – ahogyan a székelyek is régóta törekednek erre – akkor ötven év múlva már alig fognak magyar embert találni a szülőföldemen. Nem lesz olyan magyar közösség, amely életképes."
A rendezvény a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely kezdeményezésére, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportjának támogatásával, a szegedi Zenergia egyesület és a szegedi Dóm Látogatóközpont közreműködésével jött létre.
Varga Márta
Fotók: Varga Márta, Pannon RTV
Vári Fábián László 18 évesen kezdett publikálni, 1970-ben már a szegedi Tiszatájban is megjelentek versei. Az akkori főszerkesztő, Ilia Mihály vette a bátorságot, hogy tehetséges fiatalok írásait közölje. Megjelentetett a lapban egy két részes tanulmányt is, amit Kovács Vilmos és S. Benedek András közösen jegyeztek a kárpátaljai magyar irodalom addigi történetéről. Mivel ebben a magyar kisebbség 1944 utáni meghurcoltatását is érintették, az irodalompolitika üldözőbe vette a szerzőket, és azt a szellemi kört, amelyben munkálkodtak.
Vári Fábián Lászlót ezért csapták ki az egyetemről, majd besorozták katonának, és így lett külhoni magyarként a Szovjetunió néphadseregének megszálló katonája, az akkori NDK területén. Katonaéveinek emlékéből született a Tábori posta című regénye. Egyetemi tanulmányait végül munka és család mellett, levelező tagozaton fejezte be. A családfenntartás nehézségei miatt olyannyira háttérbe szorult művészi munkássága, hogy első verseskötetét, a Széphistóriákat csak negyven éves korában adták ki. A legutóbbit, a Közelít valaki címűt 2023 őszén jelentette meg a Nap Kiadó. Ebben az utóbbi nyolc év versei követik egymást. Az irodalmi est ennek a kötetnek a bemutatója volt egyben.
Navratil Andrea, Liszt-díjas népzenész, énekes közreműködése ahhoz járult hozzá, hogy a jelenlévők megismerjék Vári Fábián László néprajzkutatói énjét is, hiszen ezen a területen is jelentős értéket alkotott. Elsősorban a kárpátaljai magyar népdalokat és népballadákat gyűjtötte, az ezeket közlő, Vannak ringó bölcsők című kötetének már a harmadik, bővített kiadása is megjelent. Emellett rendszerezte és magyarra fordította az ottani ruszin és ukrán népballadákat is, mert fontosnak tartja, hogy az együtt élő népek megismerjék egymás kultúráját. Az MMA Kiadó gondozásában megjelent kötet, A kakukknővér 76 ruszin és ukrán népballadát tartalmaz.
Arra a kérdésre, hogyan éli meg a kárpátaljai magyarság a mostani háborús időket, így válaszolt az akadémikus: „Mi az elmúlt évtizedekben azon dolgoztunk, hogy a kárpátaljai kultúra értékeit feltárjuk, és olyan állapotban adjuk át a jelen nemzedékeknek és az utókornak, hogy használni tudják, erősítse a magyarságtudatukat. Ezt a kultúrát tovább visszük, építjük folyóirataink, kisebbségvédelmi szervezeteink által, amelyek elengedhetetlenek a túléléshez. Ugyanakkor, ha a kárpátaljai magyarok nem kapnak autonómiát, – ahogyan a székelyek is régóta törekednek erre – akkor ötven év múlva már alig fognak magyar embert találni a szülőföldemen. Nem lesz olyan magyar közösség, amely életképes."
A rendezvény a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely kezdeményezésére, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális munkacsoportjának támogatásával, a szegedi Zenergia egyesület és a szegedi Dóm Látogatóközpont közreműködésével jött létre.
Varga Márta
Fotók: Varga Márta, Pannon RTV
