Keletről – az MMA meghívására érkezett Budapestre a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia festmény- és kalligráfiakiállítása

Együttműködési megállapodást kötött a két szervezet
 
A hagyományos művészeti ágakat a modern művészettel ötvöző kortárs kínai alkotók festményeit, kalligráfiáit és pecsétvéséseit mutatja be a Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia Keletről... című április 10-én nyílt kiállítása a Pesti Vigadóban. A tárlat egyedülálló esztétikai értékeit és gondolatvilágát bemutató, a megértést rövid magyarázatokkal és katalógussal segítő kiállításhoz kapcsolódva a két akadémia április 11-én közös konferenciát rendezett Érintkezések... címmel az MMA székházában.
A tanácskozás előtt szervezeteik nevében Fekete György, az MMA elnöke és Tan Ping alelnök együttműködési megállapodást írt alá Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, a kínai delegáció, Jankovics Marcell, az MMA alelnöke, dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusai és a sajtó jelenlétében.

A kilenc kínai művész műveit felvonultató tárlat április 10-i sajtóbejárásán Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára úgy fogalmazott: a kínai művészetben nem különülnek el élesen a különféle művészeti ágak, egyfajta egymást átható, organikus együttállás tapasztalható.
A kínai szervezet alelnöke, Tan Ping hangsúlyozta: a mostani kiállítás elsősorban a hagyományos művészeti ágakra koncentrál, azonban a jövőben szeretnék a modern kínai képzőművészetet is megismertetni a magyar közönséggel, valamit gondolkoznak a kínai zene- és táncművészet bemutatásának lehetőségein is.
A két akadémiai közti együttműködés részeként a magyar művészek közös kiállításon várhatóan 2018 elején tárhatják műveiket a kínai közönség elé – fűzte hozzá.
A Magyarországon először látható tárlat kurátora, Niu Kocseng kiemelte: az 1951-ben alapított Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia működése három nagy területre terjed ki, a képzőművészetekre, a hagyományos népi iparművészetre és az oktatásra. A szervezet soraiban megtalálhatóak a hagyományos és a modern művészeti ágakat képviselő alkotók is.
A budapesti kiállításra elsősorban a klasszikust a modern kínai művészettel vegyítő, elsőrangú művészek alkotásaiból válogattak. A tárlaton szereplő alkotásokkal képviselteti magát a festészet – az ember- és tájábrázolások, valamint az állati motívumok is, a kalligráfia és az ősi pecsétvésés hagyománya is – fűzte hozzá. Mint fogalmazott, az alkotásokon és a tárlaton látható két kisfilmen nyomon követhető, miként válik a kortárs alkotók révén a klasszikus kínai művészet modern művészetté.
Nem csupán a kínai művészet múltja, hanem jövője is tükröződik a műveken – hangsúlyozta a kurátor. Kiemelte a Tien Liming és 16 másik művész egy 18 méter hosszú papírtekercsre készített közös, verssorokat és idézeteket tartalmazó kalligráfia-alkotását, amelyben keveredik a „régi és az új", valamint egyesülnek a művészek különféle világról alkotott elképzelései is. A kiállításon Guan Jun, Jiang Hongwei, Liu Wanming, Luo Pengpeng, Tian Liming, Xu Jun, Yang Tao, Yin Hailong és Zhao Jiancheng művei láthatók, a festményeken kívül kalligráfiák és pecsétvésetek is.
A Kínai Nemzeti Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen rendezett Érintkezések című konferencián a Pesti Vigadóban előadást tartott mások mellett Salát Gergely sinológus, Horváth Janisz kalligráfia-kutató, Puo Pengpeng, a Kínai Pecsétvéső Akadémia igazgatója, valamit Niu Kocseng is.