Fotó: Lugosi Lugo László
Véssey Gábor festőművész kiállítása a Próféta Galériában
Véssey Gábor Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Száll a kakukk fészkére és az éjszaka képei címmel rendezi meg kiállítását a Próféta Galériában, Budapesten augusztus 25. és szeptember 5. között.
A Száll a kakukk fészkére parafrázis, ami voltaképp egy 6 és fél méter hosszú és 1,2 méter magas fríz – magyarázta a művész. Karácsony éj holddal, nővérrel és indiánnal a kapcsolódó kép címe és 2013-ban volt látható először. Emellett több kisebb olajképet is kiállít, ezek újabb munkák, 2012 óta készültek.
A galéria hátsó három termében 1980 és 1986 között készült 100 lapos sorozatából mutat be 18-20 lapot. Ezek 100 x 70 centiméteres képek és – elmondása szerint – hátteret adnak az első teremben látható fríznek.
Véssey Gábor hosszú, csíkszerű képének elkészítését Ken Kesey amerikai író Száll a kakukk fészkére című regénye és a belőle készült nagysikerű film ihlette. A mozit Milos Forman rendezte, 1975-ben készült, a főszereplő Jack Nicholson volt és a film öt Oscar-díjat kapott. A főhős kisstílű bűnöző, aki a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Lázít, végül a „Főnéni" elintézi, hogy megoperálják, és utána élő halottként vegetál.
Véssey Gábor érzéki, organikus kompozíciókat alkot, ezekben a vonal kitüntetett szerepet kap, emellett a tudat mélyrétegeit kutató művésznek tartják és olyan alkotónak, aki a figurális festészet és a rajzművészet tradícióit megújította.
A képzőművészeti főiskolán végzett Fónyi Géza és Veress László tanítványaként, majd 1988-tól maga is tanított az utódintézményben, az egyetemen ábrázoló geometriát és szabadkézi rajzot. Kérdésünkre megjegyezte, hogy már nyugdíjas, de bejár rendszeresen az egyetemre. Arról is beszélt, hogy munkásságában sorozatokban gondolkodik, ilyen például a Bestiárium vagy a Casanova emlékiratai. A főiskola elvégzése után vonzották a monumentális munkák, így kollegáival megalakította a Hon-Lét-Fríz csoportot és elkészítette a Millecentenárium című, 16 x 5 x 1,5 méteres vászon pannót, amelyet a Mezőgazdasági Múzeumban állítottak ki. A csoport munkája a szanticskai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szent István kápolna mennyezetének kifestése is.
A művész országszerte kiállít, de volt tárlata többek között Rómában, Kölnben, Párizsban és New Yorkban is. Képei közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a Kiskörösi Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szombathelyi Képtár.
Véssey Gábor alkotásairól Lajta Gábor azt írta: "Lélek- képek, az ösztönlét fénytől átjárt és geometriával átmetszett munkái, ironikusak és profánok. Keze alól metaforák sora kerül ki, a láb delfin lesz, az ember bárány, a kar cső, a szív gép, a nemi szerv szív, a test üres árnyék, a beszéd tőr és így tovább egészen a kiismerhetetlen formákig, melyek úgy játszanak velünk, mint a sötét szobában szemlélt megfejthetetlen árnyak."
A rendezvény meghívóját ide kattintva érhetik el.
A galéria hátsó három termében 1980 és 1986 között készült 100 lapos sorozatából mutat be 18-20 lapot. Ezek 100 x 70 centiméteres képek és – elmondása szerint – hátteret adnak az első teremben látható fríznek.
Véssey Gábor hosszú, csíkszerű képének elkészítését Ken Kesey amerikai író Száll a kakukk fészkére című regénye és a belőle készült nagysikerű film ihlette. A mozit Milos Forman rendezte, 1975-ben készült, a főszereplő Jack Nicholson volt és a film öt Oscar-díjat kapott. A főhős kisstílű bűnöző, aki a börtön helyett elmegyógyintézetbe záratja magát. Lázít, végül a „Főnéni" elintézi, hogy megoperálják, és utána élő halottként vegetál.
Véssey Gábor érzéki, organikus kompozíciókat alkot, ezekben a vonal kitüntetett szerepet kap, emellett a tudat mélyrétegeit kutató művésznek tartják és olyan alkotónak, aki a figurális festészet és a rajzművészet tradícióit megújította.
A képzőművészeti főiskolán végzett Fónyi Géza és Veress László tanítványaként, majd 1988-tól maga is tanított az utódintézményben, az egyetemen ábrázoló geometriát és szabadkézi rajzot. Kérdésünkre megjegyezte, hogy már nyugdíjas, de bejár rendszeresen az egyetemre. Arról is beszélt, hogy munkásságában sorozatokban gondolkodik, ilyen például a Bestiárium vagy a Casanova emlékiratai. A főiskola elvégzése után vonzották a monumentális munkák, így kollegáival megalakította a Hon-Lét-Fríz csoportot és elkészítette a Millecentenárium című, 16 x 5 x 1,5 méteres vászon pannót, amelyet a Mezőgazdasági Múzeumban állítottak ki. A csoport munkája a szanticskai (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Szent István kápolna mennyezetének kifestése is.
A művész országszerte kiállít, de volt tárlata többek között Rómában, Kölnben, Párizsban és New Yorkban is. Képei közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a Kiskörösi Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szombathelyi Képtár.
Véssey Gábor alkotásairól Lajta Gábor azt írta: "Lélek- képek, az ösztönlét fénytől átjárt és geometriával átmetszett munkái, ironikusak és profánok. Keze alól metaforák sora kerül ki, a láb delfin lesz, az ember bárány, a kar cső, a szív gép, a nemi szerv szív, a test üres árnyék, a beszéd tőr és így tovább egészen a kiismerhetetlen formákig, melyek úgy játszanak velünk, mint a sötét szobában szemlélt megfejthetetlen árnyak."
A rendezvény meghívóját ide kattintva érhetik el.
