A Güler Sanat Galériában rendezett tárlat február 20-ig tart nyitva, a vendégszereplésről pedig egész oldalas cikket közölt az egyik legnagyobb angol nyelvű török napilap, a Today's Zaman. A törökök egyébként a művész tárlatával szerepeltek a budapesti Art Marketen.
Február 20-ig látható a törökországi Ankarában Orosz István grafikus kiállítása. A kiállításról értékelő cikket közölt a Today's Zaman című napilap is, a cikkíró pedig rácsodálkozik Orosz művészetére annak Sebastian Brant Bolondok hajója című műve alapján készült képén keresztül – ha öt méterre állunk a műtől, tizenkét koponyát látunk rajta, de amint közelebb lépünk, ezek eltűnnek, és „ártalmatlan" képpé formálódnak. Orosz Istvánt úgy tekinti, mint egy akadémiai háttérrel és intelligens érzékekkel rendelkező alkotót, akinek kreatív gondolkodása és egyedi látásmódja vezet különleges művészetéhez. Van ebben valami, hiszen Orosz Istvánt itthon is úgy tartjuk számon, mint az optikai illúziók és az anamorfózisok mesterét. (Az alkotó elismertségéről egyébként sokat elárul, hogy Kossuth-, Balázs Béla-, Munkácsy Mihály-, Prima- és Ruttenscheid-díjas, emellett az Amerikai Illusztrátorok Társaságának aranyérmével, Aranyrajzszög-életműdíjjal elismert érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.)
Orosz első törökországi kiállítása decemberben nyílt a magyar nagykövetség támogatásával. Érdekesség, hogy műveit a nagy közönségsikerre való tekintettel a budapesti Art Marketre is elhozta a Güler Sanat Galéria, azaz az idei Art Market Budapesten a török színeket képviselte.
Güler Ercan galériavezető két emeleten rendezte be a kiállítást, természetesen fő helyre téve Liszt Ferenc, Albrecht Dürer és Dalí jól ismert rejtett portréit. A cikk szerzőjét Shakespeare Globe Színháza nyűgözte le leginkább, hiszen közelről nézve a kép a komplett teátrumot ábrázolja, néhány lépéssel távolabbról azonban az író kidolgozott arcképe tekint vissza a nézőre.
Természetesen nem maradhatott szó nélkül a lehetetlen tárgyak és építészeti megoldások köre sem, amelyet a cikk írója megpróbál leírni – de tekintettel a megfoghatatlanságra, ez bevallottan próbálkozás marad. A galéria vezetője elmondja: az anamorfózis a 16. századra vezethető vissza, amikor ezzel az eszközzel váltottak egymással kódolt üzeneteket a felek. A matematikán alapuló technikával felrajzolt információt csak egy speciális, cilinder alakú tükörrel lehetett megfejteni. Az író abszolút legjobbként definiálja Orosz Poe-képét, amelynek rajzos része egyik művének jelenetét ábrázolja, a tükörben pedig az író arcképe látható. Orosz István korábban lapunknak kifejtette: anamorfózisai zömét a 17. századi Niceron-féle eljárással hozza létre. Mint hozzátette: „Ma már számítógéppel is el lehet torzítani a formát, ezzel azonban nem lehet elérni, hogy a horizontális forma is jelentsen valamit, és a körben megjelenő jelentsen mást." A cikk szerzője Maurits Cornelis Escherhez nyúlik vissza, amikor megpróbálja elhelyezni Oroszt mint alkotót. A magyar grafikus kiindulópontjának a Penrose-féle vagy más néven lehetetlen háromszöget sejti, amelyet azonban – mint írja –, Orosz új magasságokba és dimenziókba vezetett.
A budai Várban működő Koller Galéria közvetítésével legutóbb Bresciaban, a Galleria dell'Incisioneban mutatkozhatott be Orosz István, február után pedig Bolognába készül az alkotó.

Forrás: MHO