Kordokumentum a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központról
A Magyar Művészeti Akadémia irodaházában mutatták be 2021. szeptember 20-án dr. Richly Gábor, az intézet igazgatójának a könyvhéten debütált kötetét, melyből a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ 1980 és 2020 közötti időszakának – állambiztonsági vonatkozásoktól sem mentes – történetét ismerhetjük meg. A kötetről Hegyi Anita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője (Schőberl Márton kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár távollétében) és Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője beszélgetett a szerzővel, Lajtai László, a könyvet megjelentető Ráció Kiadó vezetője segédletével. A kötet témájához kapcsolódóan az intézet négy évtizedét egy poszterkiállítás is bemutatja, amely szeptember 13. és 27. között bárki számára megtekinthető az MMA irodaházának földszinti fogadóterében.
A vendégeket házigazdaként Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is üdvözölte, aki az MMA előtt álló egyik legfontosabb feladatnak nevezte a következő években, hogy az akadémia a magyar magas művészet európai megjelenését valamilyen módon koordinálja és támogassa – finanszírozással és magas színvonalú programok ajánlásával. Ebbe a folyamatba illik bele a mostani kötetbemutató is.
Ezután Balog Zoltán református püspök, az emberi erőforrások korábbi minisztere köszöntötte a megjelenteket, majd figyelmükbe ajánlotta a könyvet, valamint méltatta Richly Gábor kultúramenedzseri, kultúraszervezői erényeit.
Richly Gábor elmondása szerint a könyv megírásának ötletét az adta, hogy feldolgozza, rendszerbe foglalja a külföldi magyar intézet iratait, amelyekre Helsinkiben talált rá.
Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője úgy fogalmazott: ilyen mély, áttekintő munka eddig még nem született külföldi magyar intézetről. De a könyv ettől sokkal többről, más intézetekről, Párizsról és Bécsről is szól. „A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története 1980–2020 című kötet erénye, hogy szemlélete nem fekete-fehér, 1980-tól a pozitívumok mellett a negatívumokat is bemutatja, de nem ítélkezik" – mutatott rá Ujváry Gábor.
A könyvbemutatón Hegyi Anita is azt hangsúlyozta, hogy most először foghatunk a kezünkbe ennyire átfogó könyvet külföldi magyar intézetről. „Napjainkban huszonhat magyar kulturális intézet működik szerte a világban, s fontos, hogy visszatekintsünk a múltba, hogy honnan hova tartunk a kulturális diplomácia területén. Ez támogatandó, más intézményeket is erre biztatok" – tette hozzá.
A rendezvényen részt vett többek között dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kiss János, az MMA alelnöke és Stefanovits Péter, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője is.
Richly Gábor: A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ 1980–2020
A Nyugat felé nyitó Kádár-rendszer külpolitikájában a finn–magyar kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kapott, ez indokolta a Magyar Kulturális és Tudományos Központ megnyitását Helsinkiben. A rendszerváltás után az intézet profilja átalakult, fenntartója és neve is többször változott a magyar kulturális diplomácia intézményrendszerének átszervezései során. A nyelvrokonságot számontartó, emiatt Magyarországhoz kivételesen pozitívan viszonyuló finn befogadó közeg szintén sokat változott a nyolcvanas évek óta.
A történész-diplomata szerző könyve egyfelől részletes intézménytörténet, másfelől a finn–magyar kulturális kapcsolatok áttekintése, a fontosabb finnországi magyar kulturális események számbavétele. A négy évtized bemutatása során kirajzolódnak a budapesti központ és a helsinki intézet célkitűzései, az intézet adottságai és lehetőségei. Az olvasó megismerheti az intézet fontosabb finn és magyar partnereit, a működés legfontosabb területeit, a különböző programtípusokat, a kiemelkedő sikereket és az ismétlődő nehézségeket. A szerző eddig nem ismert primer források feldolgozásával, páratlan részletességgel tárja fel a mára 26 külföldi intézetből álló hálózat legészakibb „hídfőállásának" fordulatokban gazdag történetét. Könyve bepillantást nyújt a kulturális diplomácia és a kulturális export műhelytitkaiba, valamint a finn–magyar kapcsolatok általánosabb tanulságokkal is szolgáló aspektusaiba.
Richly Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének adjunktusa, 2012 óta vezeti a helsinki intézetet. Korábban többek között a külföldi intézetek hálózatát működtető Balassi Intézet főigazgató-helyettese és a Helsinki Egyetem vendégoktatója volt, az ezredforduló óta vesz részt aktívan nemzetközi tudományos, művészeti és felsőoktatási kapcsolataink alakításában.
Ezután Balog Zoltán református püspök, az emberi erőforrások korábbi minisztere köszöntötte a megjelenteket, majd figyelmükbe ajánlotta a könyvet, valamint méltatta Richly Gábor kultúramenedzseri, kultúraszervezői erényeit.
Richly Gábor elmondása szerint a könyv megírásának ötletét az adta, hogy feldolgozza, rendszerbe foglalja a külföldi magyar intézet iratait, amelyekre Helsinkiben talált rá.
Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője úgy fogalmazott: ilyen mély, áttekintő munka eddig még nem született külföldi magyar intézetről. De a könyv ettől sokkal többről, más intézetekről, Párizsról és Bécsről is szól. „A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története 1980–2020 című kötet erénye, hogy szemlélete nem fekete-fehér, 1980-tól a pozitívumok mellett a negatívumokat is bemutatja, de nem ítélkezik" – mutatott rá Ujváry Gábor.
A könyvbemutatón Hegyi Anita is azt hangsúlyozta, hogy most először foghatunk a kezünkbe ennyire átfogó könyvet külföldi magyar intézetről. „Napjainkban huszonhat magyar kulturális intézet működik szerte a világban, s fontos, hogy visszatekintsünk a múltba, hogy honnan hova tartunk a kulturális diplomácia területén. Ez támogatandó, más intézményeket is erre biztatok" – tette hozzá.
A rendezvényen részt vett többek között dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Kiss János, az MMA alelnöke és Stefanovits Péter, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetője is.
Richly Gábor: A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ 1980–2020
A Nyugat felé nyitó Kádár-rendszer külpolitikájában a finn–magyar kapcsolatok fejlesztése kiemelt szerepet kapott, ez indokolta a Magyar Kulturális és Tudományos Központ megnyitását Helsinkiben. A rendszerváltás után az intézet profilja átalakult, fenntartója és neve is többször változott a magyar kulturális diplomácia intézményrendszerének átszervezései során. A nyelvrokonságot számontartó, emiatt Magyarországhoz kivételesen pozitívan viszonyuló finn befogadó közeg szintén sokat változott a nyolcvanas évek óta.
A történész-diplomata szerző könyve egyfelől részletes intézménytörténet, másfelől a finn–magyar kulturális kapcsolatok áttekintése, a fontosabb finnországi magyar kulturális események számbavétele. A négy évtized bemutatása során kirajzolódnak a budapesti központ és a helsinki intézet célkitűzései, az intézet adottságai és lehetőségei. Az olvasó megismerheti az intézet fontosabb finn és magyar partnereit, a működés legfontosabb területeit, a különböző programtípusokat, a kiemelkedő sikereket és az ismétlődő nehézségeket. A szerző eddig nem ismert primer források feldolgozásával, páratlan részletességgel tárja fel a mára 26 külföldi intézetből álló hálózat legészakibb „hídfőállásának" fordulatokban gazdag történetét. Könyve bepillantást nyújt a kulturális diplomácia és a kulturális export műhelytitkaiba, valamint a finn–magyar kapcsolatok általánosabb tanulságokkal is szolgáló aspektusaiba.
Richly Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének adjunktusa, 2012 óta vezeti a helsinki intézetet. Korábban többek között a külföldi intézetek hálózatát működtető Balassi Intézet főigazgató-helyettese és a Helsinki Egyetem vendégoktatója volt, az ezredforduló óta vesz részt aktívan nemzetközi tudományos, művészeti és felsőoktatási kapcsolataink alakításában.
