Királykazetták az ormánsági templomoknak
Ormánság egyik kiemelkedő emléke az 1792-ben épült, késő barokk stílusú drávaiványi templom, melynek mennyezetén 167 darab festett kazetta van, a középpontjában az úgynevezett királykazetta látható a készíttetők adataival. A királykazetta sok református templomból hiányzik, ezért Szatyor Győző fafaragó arra vállalkozott, hogy valamennyi Baranya megyei, illetve a szomszédos horvát drávaszögi templomok számára megfesti ezeket a táblákat. Már közel 100 táblát festett meg, melyek folyamatosan jutnak el rendeltetési helyükre, ezekből néhány augusztus vége óta Kémesen is ki van állítva.
Szatyor Győző képzőművész, tanár, faműves népi iparművész, a Népművészet Mestere, az MMA rendes tagja, közéleti szereplő volt a díszvendége az ormánsági Bőköz Fesztiválnak még 2017. augusztus végén. Munkáiból három nagyszabású tárlat is nyílt.
Tésenfán a Pajta Galériában „Pusztuló tanyavilág" címmel grafikai sorozatát, és az ehhez kapcsolódó szobrokat állította ki. Szaporcán Kodolányi János regényeihez készített grafikáit, bálványfa- és életfasorozatát láthatta a közönség. Szatyor Győzőt felkérték, hogy a reformáció 500. évfordulójára Baranya összes református templomának alkossa meg a központi helyen található királykazettáját, református szimbólumokkal, a település nevével, bibliai idézetekkel. Ezek a kazetták bekeretezve kerültek fel mindenütt a templomfalak kiemelt helyére, amelyből 44 az Ormánság templomaiban lesz látható. A harmadik kiállításon ebből Kémesen 24-et mutattak be.
Szatyor Győző alkotásaihoz döntő indítást és állandó megújulást a szülőföldje, az Ormánság adja. A bogdásai (itt született 1947. december 18-án) műhelyben az ország minden részére készít faragott kapukat, kerítéseket, haranglábakat, kilátókat, játszótéri elemeket. Kezdettől a Baranya Megyei Értéktár elnöke. 1993-ban egyik alapítója az Ormánsági Művészeti Központ Alapítványának. 1993-tól 2007-ig alapítója és főszervezője az Ormánsági Nemzetközi Festő és Faszobrász Alkotótelepnek.
A Magyar Művészeti Akadémia Közgyűlése 2014. január 1-jei hatállyal – a népművészeti, néprajzi tagozat javaslata alapján – mint faműves szobrászt, grafikusművészt, a magyar művészeti és kulturális élet, jeles képviselőjét – az Akadémia rendes tagjává választotta. Külföldi elismerései közül a legjelentősebb a Helsinki Kalevala Társaság diplomája és tagsága. Ahogy Szatyor Győző vallja: „Rátaláltam az útra, amely a régmúltból fakad, s a kemény jelenen át a bizonytalan, de mégis bizakodó jövőbe vezet. Rátaláltam egy világra, amely számomra izgatóan érdekes és értékekkel teli, a néprajz–népművészet–képzőművészet gazdag világára. Ennek a világnak én teremtő, alkotó részévé akartam válni, úgy, hogy másoknak is adjak ezekből az értékekből – tanítva a hasznosságra, szépre és jóra, a szülőföldem és népem szeretetére." Fontos kötődése van a magyar irodalomban azokhoz, akik a szülőföldről felelősséggel és elkötelezettséggel írtak: Kodolányi János, Tüskés Tibor, az ormánsági tájat átfogóan bemutató Kiss Géza, a vásárhelyi tanyák világát kutató Szenti Tibor, Erdélyben a polihisztor Kós Károly, de Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Nagy László is az ihletet adó források közé tartozik, valamint az örök és kimeríthetetlen inspiráció, a népköltészet, a dalok, balladák, a mondák, népmesék.
„Úgy érzem, hogy a jó Isten engem is azért teremtett erre a világra, hogy tollal, amellyel írni és rajzolni lehet, vésővel és kapafejszével, amellyel fából hasznos és szép dolgokat lehet faragni, és lélekkel, mellyel mindezt méltón át lehet érezni – tegyem a dolgom, mint ahogy tette Kiss Géza, Kodolányi János és Kós Károly is."
Szatyor Győző idén decemberben ünnepli 70. születésnapját, mely alkalomból életmű-kiállítása nyílik a Vigadó Galériában. Itt látható lesz többek között a Kalevala-illusztrációja, szobrai, köztéri munkái fotón megjelenítve, játszóterek, kapuk és a kiállítást kísérő életműkönyve.
Tésenfán a Pajta Galériában „Pusztuló tanyavilág" címmel grafikai sorozatát, és az ehhez kapcsolódó szobrokat állította ki. Szaporcán Kodolányi János regényeihez készített grafikáit, bálványfa- és életfasorozatát láthatta a közönség. Szatyor Győzőt felkérték, hogy a reformáció 500. évfordulójára Baranya összes református templomának alkossa meg a központi helyen található királykazettáját, református szimbólumokkal, a település nevével, bibliai idézetekkel. Ezek a kazetták bekeretezve kerültek fel mindenütt a templomfalak kiemelt helyére, amelyből 44 az Ormánság templomaiban lesz látható. A harmadik kiállításon ebből Kémesen 24-et mutattak be.
Szatyor Győző alkotásaihoz döntő indítást és állandó megújulást a szülőföldje, az Ormánság adja. A bogdásai (itt született 1947. december 18-án) műhelyben az ország minden részére készít faragott kapukat, kerítéseket, haranglábakat, kilátókat, játszótéri elemeket. Kezdettől a Baranya Megyei Értéktár elnöke. 1993-ban egyik alapítója az Ormánsági Művészeti Központ Alapítványának. 1993-tól 2007-ig alapítója és főszervezője az Ormánsági Nemzetközi Festő és Faszobrász Alkotótelepnek.
A Magyar Művészeti Akadémia Közgyűlése 2014. január 1-jei hatállyal – a népművészeti, néprajzi tagozat javaslata alapján – mint faműves szobrászt, grafikusművészt, a magyar művészeti és kulturális élet, jeles képviselőjét – az Akadémia rendes tagjává választotta. Külföldi elismerései közül a legjelentősebb a Helsinki Kalevala Társaság diplomája és tagsága. Ahogy Szatyor Győző vallja: „Rátaláltam az útra, amely a régmúltból fakad, s a kemény jelenen át a bizonytalan, de mégis bizakodó jövőbe vezet. Rátaláltam egy világra, amely számomra izgatóan érdekes és értékekkel teli, a néprajz–népművészet–képzőművészet gazdag világára. Ennek a világnak én teremtő, alkotó részévé akartam válni, úgy, hogy másoknak is adjak ezekből az értékekből – tanítva a hasznosságra, szépre és jóra, a szülőföldem és népem szeretetére." Fontos kötődése van a magyar irodalomban azokhoz, akik a szülőföldről felelősséggel és elkötelezettséggel írtak: Kodolányi János, Tüskés Tibor, az ormánsági tájat átfogóan bemutató Kiss Géza, a vásárhelyi tanyák világát kutató Szenti Tibor, Erdélyben a polihisztor Kós Károly, de Illyés Gyula, Csoóri Sándor, Nagy László is az ihletet adó források közé tartozik, valamint az örök és kimeríthetetlen inspiráció, a népköltészet, a dalok, balladák, a mondák, népmesék.
„Úgy érzem, hogy a jó Isten engem is azért teremtett erre a világra, hogy tollal, amellyel írni és rajzolni lehet, vésővel és kapafejszével, amellyel fából hasznos és szép dolgokat lehet faragni, és lélekkel, mellyel mindezt méltón át lehet érezni – tegyem a dolgom, mint ahogy tette Kiss Géza, Kodolányi János és Kós Károly is."
Szatyor Győző idén decemberben ünnepli 70. születésnapját, mely alkalomból életmű-kiállítása nyílik a Vigadó Galériában. Itt látható lesz többek között a Kalevala-illusztrációja, szobrai, köztéri munkái fotón megjelenítve, játszóterek, kapuk és a kiállítást kísérő életműkönyve.
