Felavatták Morell Mihály emléktábláját
Morell Mihály emléktábláját avatták föl a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban 2014. április 28-án. Az emléktábla elkészítését és felállítását a Magyar Művészeti Akadémia támogatta, csakúgy, mint Morell Égi vándor című plasztikája alapján az iskola előkertjében emelt szobor bronztábláját.
Az emléktáblát – amely a patinás gimnázium másik két híres, néhai tanulója, Szántó Piroskáé és Holló Lászlóé között foglal helyet – dr. Fröhlich Rita, Morell Mihály unokája leplezte le. Az ünnepélyes avatáson, amely összekapcsolódott az elballagó tanulók képzőművészeti alkotásaiból rendezett kiállítás megnyitójával, beszédet mondtak Rosta Ferenc igazgató és Szabó Ildikó művészpedagógus a gimnázium részéről, valamint Pécsi Györgyi, az MMA főosztályvezetője, aki professor emeritus Fekete György elnök üzenetét tolmácsolta. Morell Mihály emléktábláján Pécsi Györgyi és dr. Falusi Márton tagozati titkár helyezték el az MMA koszorúját.
|
Tisztelt Ünneplők!
Morell Mihályt 2011-ben, századik születésnapja alkalmából rendezett kiállításán a Magyar Művészeti Akadémia doyenjének neveztem. Akkor közöttünk lehetett ő maga is, mint eleven személyiség, nemcsak mint szellemi hagyomány. Mégsem élemedett korára utaltam ezzel az elegáns kifejezéssel, hanem arra az egyetemes tudáskincsre, amelyet a vizuális művészeti ágazatokban felhalmozott. Morell életműve ugyanis a XX. századi vizuális kultúra génbankja. Azé a századé, amely a klasszikus, humboldti értelmű tudásfogalom hitelképtelensége köré csődült. Hiszem, ha látom – mondták eleink. Aztán a mozgókép elterjedése, s vele együtt a képzőművészet formagazdagsága bizonyította, hogy a látvány, a „spektákulum" nem azonos az igazsággal. A filmre vett vagy vászonra vitt valóság a dokumentálás eszköztelenségével a hamisság és az erőszak hatalomvágyát is álcázhatja. Gondoljunk Orson Welles nagy hatású filmjére, Az aranypolgárra, amely a médiumoknak kiszolgáltatott valóságról rántja le a káprázat tetszetős leplét. Morell Mihály maradandó módon gazdagította a látvány igazságáért küzdő XX. századi humanizmus különböző műfajokban megnyilvánuló törekvéseit. Szőts István társalkotójaként dolgozott az Emberek a havason című filmben, amely nemcsak a magyar nemzettudat egyik gyújtópontja, de a nemzetközi szakirodalom is innét számítja a neorealizmus filmnyelvi megszületését. Morell Mihály azzal, hogy a mozgóképkockák összeillesztésének, a vágásnak vált mesterévé, nem egyszerűen technikai tudásra tett szert, hanem arra a felismerésre jutott, hogy az igazság elsősorban a valóságdarabok elrendezése révén mutatható fel. A magyar filmtörténet olyan remekműveit, mint a Föltámadott a tenger vagy a Szindbád, mélyszerkezetében, eszmeiségében határozza meg a morelli vágástechnika. Hogy Morell nemcsak tempót, ritmust kölcsönzött a filmnek, hanem művészi látásmódot, saját képzőművészeti alkotásain vehetjük szemügyre. Plasztikái ugyanazzal a dinamizmussal ábrázolják a dolgok és jelenségek belső törvényszerűségeit, mintha kimerevített filmkockák lennének, csak éppen elvont mozgásformákat képeznek le. Morell intellektuális képzőművész, aki belső látomásokat, metaforákat, absztrakt gondolatokat, sejtelmeket áramoltat festményein. Olyan tartalmakat közvetítenek a képek vásznai, amilyeneket a filmvászon csak áttételesen, a cselekmények szűrőjén keresztül képes. Ekként záródik össze, egyetlen átfogó világnézetté a morelli esztétika. Mert nem csupán világképe érthető meg Morell Mihálynak az általa teremtett univerzumból, hanem a csak rá jellemző, utolérhetetlen világnézete is. Ez pedig a jelentős mesterek sajátja. Egyik emlékezetes, ars poeticának, önarcképnek is beillő munkája Az univerzum festője címet kapta, érzékletesen kijelölve azt a pozíciót, ahonnan a mester a valóságot szemléli, valamint azt az archimédeszi pontot, ahonnan a reálisat az imagináriusba fordítja.Morell Mihály a magyar filmtörténet meghatározó egyénisége, egyszersmind láttató erejű képzőművész, akinek életműve a Magyar Művészeti Akadémia eszmeiségének is aranyfedezete, a magyar nemzeti kultúra hagyományát hordozza és értelmezi újra. Az Akadémia büszke arra, hogy tagjai közé tartozott. Hozzánk tartozott. Tanúskodjon erről ez az emléktábla a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium falán, őrizze Morell Mihály közösségi emlékezetét, ahogyan mi is személyes emlékezetünkbe véstük őt, hirdesse a magyar géniusz örökké megújhodó erejét az eljövendő nemzedékeknek. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke |
2014. április 29.
