Az ünnepségen elhangzott: Kemény Henrik generációkat bűvölt el egyszerű meseszövésű történeteivel, tiszta értékrendet tükröző regéiben, nyílt személyiségű bábszereplőivel. „Nemcsak azzal nevelt kicsit és nagyobbat, amit a bábok elmeséltek, hanem saját lényével. A bábok ugyanis éltek, éreztek, szerettek és reméltek, csakúgy, mint mi, emberek, a szívünk mélyén" – fogalmazta meg Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.

Óvári Gyula, terézvárosi alpolgármester is méltatta a tavaly elhunyt bábművészt, úgy vélte, a Kemény Henrik emlékére készült dombormű méltó helyre került, hiszen a Kolibri Színházba látogató nézők és az arra járók emlékezhetnek a kiváló Kossuth-díjas bábművészre.

Novák János színházigazgató emlékeztetett arra, hogy Kemény Henrik a színház megalakulásától kötődött a Kolibrihoz, ott játszotta először teljes repertoárját kőszínházban, és tavaly, amikor már nem tudott a paraván mögött állni, asztalhoz ülve tartotta utolsó fellépését.

Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány kuratóriumi elnöke szólt arról, hogy Kemény Henrik hagyatéka 130 darabos bábgyűjteményből áll, és örült annak, hogy – ahogy fogalmazott – „Heni bácsi" Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című kötetét még életében olvashatta.

Szemadám György, a Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának vezetője arról beszélt, hogy Kemény Henrik Vitéz László megszemélyesítőjeként a hazai bábművészet legendás alakja, s a Magyar Művészeti Akadémia megőrzi néhai tagjának emlékezetét. Az Akadémia nevében koszorút helyezett el az emléktáblán – ifjú Palkó József szobrászművész alkotásán. A mementó létrehozását az MMA is támogatta.