Díjátadó ünnepség a Duna Palotában

A Magyar Művészeti Akadémia – májusi közgyűlésének döntése alapján – évente Életműdíjat és Nagydíjat adományoz a magyar szellemi élet egy-egy kiemelkedő személyiségeinek. A Duna Palotában tartott első ünnepélyes díjátadáson az MMA Életműdíját Dávid Katalin művészettörténész, a Nagydíjat pedig Csoóri Sándor író kapta, aki az ünnepségen betegsége miatt nem tudott részt venni.

Az első díjazottak minősítik magát a díjat is; Dávid Katalin és Csoóri Sándor is mércét állítanak a további díjazottak elé – mondta az elismerések átadása előtt az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: két olyan alkotóról van szó, akiknek az életműve a nemzet felemelkedését, megmaradását szolgálta. Az MMA-ról szólva a miniszter kiemelte, hogy a magyar művészet és művészek méltóak és érdemesek arra, hogy saját akadémiájuk legyen, amelyre "fényes jövő vár".

Fekete György, az MMA elnöke elmondta: "a sorsukat, tehetségüket, szívósságukat, egész életművüket nekünk ajándékozókat" kívánják díjazni a két elismeréssel, hiszen "semmire sincs akkora szükség, mint (...) nagy formátumú példákra". Az MMA döntése nem ítélkezés, hanem józan választás, a kortársak méltó megbecsülése – fűzte hozzá Fekete György.

Dávid Katalin az MMA minden tagjának köszönetet mondott, hiszen az Akadémia közgyűlése szavazta meg számára az Életműdíjat. A művészettörténész – miután megemlékezett az Akadémia alapítójáról, az őt egykor az MMA-ba meghívó Makovecz Imréről – elmondta, maradtak még számára témák, amelyek kutatása és publikálása folyamatban van, majd bejelentette: elkezdett dolgozni emlékiratain is. Dávid Katalin köszönő szavai...

Csoóri Sándornak a napokban Fekete György személyesen adja majd át az MMA Nagydíját.

Dávid Katalin nemzetközileg elismert művészettörténész professzor és teológus. Mindkét meghatározást egyszerre fontos hangsúlyozni: a művészettörténet és a teológia határterületét kutatja, teológusként a művészettörténetet, művészettörténészként a teológiát. Ám a legfőbb kérdése mégsem szakmai kérdés, hanem létértelmező: Máté evangélista szavaival: „Mire való az embernek megnyerni az egész világot, ha elveszíti a lelkét?" – európaiként, egy kétezer éves kultúra örököseként.

Legutóbbi, a Szent István Társulat kiadásában megjelent Egy keresztény értelmiségi Euópára néz című dolgozata szerint célja „magyarázatot találni arra a mindenkitől megtapasztalható tényre, hogy Európa mára megtagadta, feladta, sőt az élet perifériájára kívánja szorítani a létezését kialakító, magatartását, erkölcsi alapjait megformáló, történelmi hagyományait meghatározó, a sajátos európai kultúrát kibontakoztató, s mindezeknek gyökeret adó kereszténységét." 

Legismertebb munkáiban –  Adatok a Mária-tipológiához (1995); A megváltás tipológiája (1996); Bibliai jelképek kézikönyve – A teremtett világ misztériumai (2002); Kereszténység és kultúra (2006); Isten anyja a tipológiában – Egy asszony öltözete a Nap (2008) – a keresztény ikonográfia és bibliai jelképek világát tárja fel. 

Integráló személyisége minden időben képes volt a legkülönbözőbb világnézetű és hitű embereket nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják mesterüknek. Dávid Katalin lenyűgöző tárgyi tudással, a teljesség igényével, ugyanakkor olvasmányos stílusban megírt munkái mindenkinek ajánlhatók: szakembereknek és laikusoknak, hívőnek és nem hívőnek egyaránt.  

A Magyar Művészeti Akadémia Közgyűlése az MMA Nagydíját 2013-ban Csoóri Sándor költő, író részére ítélte oda első alkalommal.

Csoóri Sándor
„Életműve nemzeti kultúránk eszméltető értéke" – összegezte Görömbei András MTA akadémikus a Csoóri Sándorról szóló monográfiájában, Vasy Géza pedig a „nemzet rebellisé"-nek nevezte a költőt. Csoóri Sándor versei, s különösen problémaérzékeny, tabukat félresöprő, a nemzet alapkérdéseit tisztázó esszéi számos alkalommal keltettek országhatáron túlnyúlóan is zajos visszhangot pályakezdése pillanatától. Az egyetemes magyar irodalom egyik meghatározó életműve az övé, s a hatvanas évektől a máig tartó történelmi idő nemzeti, társadalmi önismeretének gyötrelmesen gyönyörű költői, írói foglalata.

Több mint félszáz önálló kötete jelent meg, Kósa Ferenccel, Sára Sándorral tucatnyi film készítésében vett részt. Könyvei megjelentek angol, német, francia, olasz, portugál, észt, finn, norvég, svéd nyelven is. 1990-ben megkapta a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt megtagadtak tőle; majd Prima Primissima- és Magyar Örökség díjjal ismerik el életművét.

Csoóri Sándor költői, írói életműve az egyetemes magyar irodalom kitüntetett értéke. Költői és közéleti magatartása, megalkuvást nem ismerő erkölcsi következetessége a legnagyobb szellemi elődökhöz mérhető.


Az ünnepélyes díjátadásra a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válásának második évfordulóján, 2013. november 5-én került sor a Duna Palotában. 

 

* * *

November 5, 2013  |  díj-kitüntetés dávid katalin csoóri sándor