Olyan nemzetközileg elismert művész kiállítása nyílt a kassai Rovás Akadémián, aki – bátran állíthatjuk – az idén 20 éves Rovás Polgári Társulásnak is a mentora. Hiszen személyesen csakúgy, mint a Magyar Művészeti Akadémia egyik alelnökeként, nagy szerepe van abban, hogy a Rovás művészeti tevékenysége előbbre jutott. 

Csáji Attila festőművész a szélesebb kassai magyar közönség számára sem ismeretlen, hiszen az MMA alelnökeként nagy részt vállal abban, hogy az MMA és a kassai magyar szervezetek és intézmények együttműködése révén gyümölcsöző legyen a kapcsolat.
Csáji Attila kiállítását Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója nyitotta meg, aki ismertette a művész életútját.
„Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, fényművész, holográfus a Felvidéken, ezen belül szűkebb régiónkban más vonatkozásban is ismert lehet, hiszen felmenőinek gyökerei erről a vidékről éltetik. Szepsiben született, ahol édesapja református lelkészként szolgált. Ő maga nyolcéves koráig Kassán élt mindaddig, amíg családjának is végig kellett járnia a kitelepítettek keresztútját. Ennek nyomasztó élményeit egy boldog hollandiai év váltotta fel, és itt került kapcsolatba a rajzolással is. Majd Budapest, az 1956-os események, ennek következtében vidéki száműzetés és az egri főiskola következett, aztán egy római ösztöndíj.
Rómából hazatérve feladatának tartotta az underground művészet szervezését – létrehozta a SZÜRENON csoportot, majd számos itthoni és külföldi avantgarde kiállítást szervezett.
A fény, a fénnyel való képalakítás a 60-as évek második felétől foglakoztatja, kutatja a lézerfény képi lehetőségeit. Úgynevezett preholografikus vagy szuperpozíciós módszert alakított ki, amely nemzetközileg unikumnak bizonyult, a módszert és az eszközrendszert 1980-ban szabadalmaztatták is. Ezt követően a módszert sokfelé ismertette előadásokon illetve bemutatókon, köztük a massachusetts-i és más egyesült államokbeli intézetekben.
A fénnyel való kalandjai ellenére, ahogy életrajzában vallja, továbbra is festőművésznek tartja magát.
Hazatérve számos új és innovatív kezdeményezést és intézményt alapított és indított útjára vagy segített újra indítani, mint a Kepes Központot, a Szinyei Társaságot, részt vett a Művészeti Alap átszervezésében, Fényszimpóziont szervezett, részt vett éveken keresztül a Nádasdy Akadémia működésében, létrehozták a Nemzetközi Kepes Társaságot, amelynek elnöke lett, létrehozták a Pest Center Galériát, mint a kortárs művészet új fórumát."
Csáji Attila a megnyitót követően felhívta a figyelmet néhány, még az 1970-es években készült alkotására. Ilyen volt például A haladás kettős szimbóluma (1970) című szobor, vagy A forradalom egyik periódusa (1970) című. Az egyik festményével – Komplementer színek számokkal (1973) – arra kereste a választ, hogyan lehetséges az, hogy 1938-ban Ausztria és Magyarország GDP-je alig tért el egymástól.
A megnyitón részt vett Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja, aki egyben az est fővédnöke volt.
A megnyitót követően Csáji László Koppány néprajzkutató, antropológus filmvetítéssel egybekötött ismertetése következett az őseink nyomát kutató orosz és magyar régészek együttműködésének eredményeiről, akik az eurázsiai sztyeppéken kutatnak értékes régészeti leletek után.
A kiállítás május 21-ig tekinthető meg.