Püski István köszöntő szavai után Albert Gábor elsőként a kötet címadó drámáját, a Tanúságtevőket mutatta be a hallgatóságnak. Emlékeztetett arra, hogy a szerző bukovinai, így a madéfalvi veszedelem néven elhíresült, székelyek egy csoportja ellen 1764-ben – Mária Terézia királynő uralkodása alatt – elkövetett vérengzést feldolgozó drámának személyes vonatkozásai lehetségesek. Ugyanezt a témát dolgozta fel Nyirő József a Madéfalvi veszedelem című regényében. A mű aktualitását az adja, hogy januárban volt kétszázötvenedik évfordulója a tragikus eseményeknek. A vízkereszt utáni hajnalon végrehajtott mészárlás emlékére rendezett ünnepségre elkísérte a szerzőt Albert Gábor és Móser Zoltán fotóművész. Ebből az alkalomból – azaz a siculicidiumot megidézve – jelent meg Csíkszeredán a Holtak vigasza című kötet, melyben Tamás Menyhért versei és Móser Zoltán fotói állítanak emléket az elhunyt áldozatoknak.
Tamás Menyhért felidézte a Tanúságtevők születését. Elmondta, hogy éppen a Budapesti Székely Kör egyik rendezvényén mutatta be Imre István művét, mely egy jegyző latin nyelven írott korabeli vallomásainak magyarra lefordított szövege volt. A jegyző oly annyira hűen rögzítette a madéfalvi vérengzés utáni tárgyalásokon elhangzottakat, hogy maga is belebolondult „a kutyakomédiába". A szöveg szinte kiáltott a színpadi feldolgozás után. Tamás Menyhértet pedig megérintették a zárt tárgyaláson elmondottak, melyek lényegében az ártatlanul meghurcoltak vallomásai. A műből a közelmúltban elhangzottak részletek egy komáromi társulat előadásában, a Nemzeti Színházban, ám teljes egészében még nem állították színpadra, de a szerző nem adta fel a reményt, hogy egyszer erre is sor kerül.
A könyvbemutatón szó esett a kötet két monodrámájáról a Tamási és a Mikes című alkotásokról is, amelyek a Tanúságtevőkhöz hasonlóan vallomások.
A Tamási című darab főhőse, Tamási Áron nemcsak olvasmányélmény volt Tamás Menyhért számára, hanem személyes kapcsolat is összekötötte őket. Mint elmondta, édesapja ugyan mindig figyelmeztette, hogy legyen óvatos azzal a „csúcsos fejű emberrel", de azért alkalomadtán gyakran meglátogatta az Alkotás utcai otthonában az írót. Tamási életműve hatással volt rá, emellett a nyelvnek is híd szerepe volt kettőjük között. Tamási „építette" a nyelvet, míg Tamás Menyhért „csupaszította", mert akkoriban is ugyanúgy vélekedett, mint napjainkban, és a kifejezés egyszerűségére törekedve igyekezett tükrözni a mondanivaló szépségét. A Tamási című monodrámában azt ábrázolta, hogy vajon mi zajlott le Tamási Áronban, mielőtt az általa megszövegezett Gond és hitvallás című – az ötvenhatos forradalom és szabadságharc mellett kiálló – memorandum miatt kihallgatták. Ebben a lélektani helyzetben gondolja végig, hogy pályatársai hogyan viselkedtek, de minden lehetőséggel számolva mégis hű marad magához.
A Mikes című monodráma kezdetéül azt a pillanatot választotta, amikor az erdélyi próza megteremtője, Mikes Kelemen egyszer s mindenkorra leteszi a tollat, gondolatai azonban még nem csendesülnek el, és számadásra késztetik: elkezdi mérlegelni az önként vállalt magány súlyát, sorsának fordulatait, habár annyi minden elmúlt körülötte, úgy érzi, hogy az Isten végig mellette maradt, így változatlanul „egyedül kell kimennie az áldozatra".
Albert Gábor a Mikes egyik erényeként említette, hogy a szerző a nyelvújítás előtti nyelven, veretes szórendet és szóösszetételt alkalmazva beszélteti hőseit.
 

Blaskó Péter Mikes Kelemen szerepében a Vigadóban   Blaskó Péter:- Seprődi Kis Attila rendező 1995-ben rádióra alkalmazta Tamás Menyhért Mikes című monodrámáját, és engem kért fel a bujdosó vallomástevő szerepére. Miután a Magyar Rádióban elhangzott a mű, Tamás Menyhért felhívott telefonon, megköszönte a játékomat, így vette kezdetét a barátságunk, mely azóta töretlen. Ezt a kapcsolatot az is erősíti, hogy mind a ketten a Magyar Művészeti Akadémia tagjai vagyunk. Gyakran találkozunk az akadémia kulturális rendezvényein. Többször működtem közre Menyus könyvbemutatóin, melyek közül az egyik legemlékezetesebb volt, amikor a Semmelweis Szalonban Görömbei András méltatta írói életművét. Ezúttal is örömmel vállaltam el a felkérést, hogy a Tanúságtevők című kötet bemutatása alkalmából felolvassak néhány részletet a Mikes című monodrámából. Terveink szerint ősszel a Vigadóban a teljes darabot előadom majd felolvasószínház keretében. Színészileg nagyon szép feladat megfogni és ábrázolni a magány, a bujdosás és a számkivetettség emberi mélységeit, amelyeket Tamás Menyhért híven ábrázol a Mikes című darabban.