fotó: MTI
A magyar Faust-tal ünnepelt a Csokonai Nemzeti Színház
Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájának díszelőadásával ünnepelte fennállásának 150 éves jubileumát a debreceni Csokonai Nemzeti Színház. A színházat 150 éve, 1865. október 7-én adták át, akkor Katona József Bánk Bán című drámájának bemutatójával nyílt meg.
1865-ben több ideiglenes játszóhely és viszontagságos körülmények után nyitotta meg kapuit a Szkalnitzky Antal építész tervei alapján készült Kossuth utcai épület, a szerdai díszelőadás a debreceni kőszínház 1865. október 7-i megnyitóját napra pontosan a 150 évvel követi.
A jubileumi előadás, A magyar Faust ősbemutatóját néhány napja tartották, Orbán János Dénes író elmondta, hogy a darab színre vitelére ez a tökéletes alkalom, mivel témája Debrecenhez köti: a 18. században élt Hatvani István professzor a főszereplője, aki 1740 és 1780 között a Debreceni Református Kollégiumban tanított, Európa-szerte híres volt, az elektromossági kísérletek egyik úttörője.
Felidézte, hogy a darabot a budapesti Nemzeti Színház kortárs dráma pályázatára írta 2004-ben. „A Faust-motívum mindig is izgatott. Jókai Mórnak A magyar Faust című, a Hatvani István körüli legendákat feldolgozó novelláját már gyerekkoromban olvastam és igen-igen felcsigázta az érdeklődésemet, azóta izgalomba tart ennek a titokzatos professzornak a figurája" – mondta témaválasztásról a szerző.
Hozzátette: elektromossági kísérletei miatt terjedt el a professzorról az a legenda, miszerint az ördöggel cimborált. Halála után alakult ki a mítosz, amelyet feldolgozott Jókai mellett Mikszáth Kálmán Az ördöngös professzor című művében, valamint Arany János is írt verset róla Hatvani címen.
A szerző elmondta: a darab megírásához elsősorban a Hatvaniról szól szépirodalmi műveket használta fel, azonkívül összegyűjtötte a róla fellelhető szakirodalmat, Magyarországon nem fellelhető doktori dolgozatát például egy svájci honlapon találta meg.
A 18. században élt Hatvani amellett, hogy teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben, kiemelkedő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezett. Hatvani kiváló tanuló volt, több egyetemre, köztük Leidenbe hívták tanítani, ő mégis visszatért a debreceni kollégiumba, ahol mintegy negyven éven keresztül oktatott. Tízgyerekes, békés családapa és megszállott professzor volt. A legenda szerint földöntúli hatalomra tett szert, egy mágikus könyvet kapott, uralta a szellemeket, természetfeletti ereje volt – a darab ezt a fausti motívumot dolgozza ki, csak a legvégén, a professzor temetésén ugrunk vissza a valóságba.
A darab filozófiája meglehetősen aktuális. A darab Isten és Sátán harcát vonultatja fel, és arról szól, hogy ezzel az „agyontechnologizáltsággal", a mesterséges intelligenciával, a klónozással az ember lassan kilép hatásköréből, olyan hatalomra és tudásra tör, amely már nem az ember szférájába tartozik, hanem Istenébe – fejtette ki a szerző.
„Minden összejött: a debreceni színház 150 éves évfordulóján Debrecenről szóló darab, amelyet a debreceni közönség magáénak érezhet, hiszen a város egyik ikonjáról szól" – tette hozzá.
A darabot Árkosi Árpád rendezte színpadra. A grandiózus produkcióban több mint százan szerepelnek, két kórus, tánccsoport, élőzenekar lép színpadra, az előadás zenei részére nagy hangsúlyt fektettek, a zenét Könczei Árpád szerezte. Hatvani István szerepét Mészáros Tibor alakítja.
A Ráckevei Anna vezette Csokonai Nemzeti Színház az évadban számos eseménnyel ünnepli fennállásának 150 éves évfordulóját. A jubileumi programsorozatban kiállítások is helyet kapnak, az október 7-i díszelőadás apropóján két tárlat is megnyílt.
A Színház az egész világ – Kultúra és előadó-művészet a világ bélyegein című kiállítás reprezentatív válogatást mutat be a színház és a kultúra egyéb területeinek kapcsolatáról. A 150 éves teátrum társulata is szerepel díszes bélyegeken, és a Magyar Posta alkalmi postabélyegzést szervez.
A Magyar Faust című, Nagy Sándor Zoltán grafikusművész alkotásait felsorakoztató tárlat Orbán János Dénes művéhez kapcsolódva érkezik a teátrumba.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a műfajok összefonódásának szép példájaként értékelte a bemutatót és a kiállítást. Felidézte, hogy Nagy Sándor Zoltán grafikusművészt egyetemista kora óta foglalkoztatja a Faust-legenda: elsősorban annak rejtélyessége és összetettsége ragadta meg, amelyben Hatvanit a „titkok" vagy a varázslatos tudás birtoklására irányuló vágy mellett állandó elégedetlenség, hiányérzet is jellemzi.
A jubileumi előadás, A magyar Faust ősbemutatóját néhány napja tartották, Orbán János Dénes író elmondta, hogy a darab színre vitelére ez a tökéletes alkalom, mivel témája Debrecenhez köti: a 18. században élt Hatvani István professzor a főszereplője, aki 1740 és 1780 között a Debreceni Református Kollégiumban tanított, Európa-szerte híres volt, az elektromossági kísérletek egyik úttörője.
„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a saját lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitünő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István." (Jókai Mór)
Hozzátette: elektromossági kísérletei miatt terjedt el a professzorról az a legenda, miszerint az ördöggel cimborált. Halála után alakult ki a mítosz, amelyet feldolgozott Jókai mellett Mikszáth Kálmán Az ördöngös professzor című művében, valamint Arany János is írt verset róla Hatvani címen.
A szerző elmondta: a darab megírásához elsősorban a Hatvaniról szól szépirodalmi műveket használta fel, azonkívül összegyűjtötte a róla fellelhető szakirodalmat, Magyarországon nem fellelhető doktori dolgozatát például egy svájci honlapon találta meg.
A 18. században élt Hatvani amellett, hogy teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben, kiemelkedő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezett. Hatvani kiváló tanuló volt, több egyetemre, köztük Leidenbe hívták tanítani, ő mégis visszatért a debreceni kollégiumba, ahol mintegy negyven éven keresztül oktatott. Tízgyerekes, békés családapa és megszállott professzor volt. A legenda szerint földöntúli hatalomra tett szert, egy mágikus könyvet kapott, uralta a szellemeket, természetfeletti ereje volt – a darab ezt a fausti motívumot dolgozza ki, csak a legvégén, a professzor temetésén ugrunk vissza a valóságba.
A darab filozófiája meglehetősen aktuális. A darab Isten és Sátán harcát vonultatja fel, és arról szól, hogy ezzel az „agyontechnologizáltsággal", a mesterséges intelligenciával, a klónozással az ember lassan kilép hatásköréből, olyan hatalomra és tudásra tör, amely már nem az ember szférájába tartozik, hanem Istenébe – fejtette ki a szerző.
„Minden összejött: a debreceni színház 150 éves évfordulóján Debrecenről szóló darab, amelyet a debreceni közönség magáénak érezhet, hiszen a város egyik ikonjáról szól" – tette hozzá.
Orbán János Dénes művében Hatvani professzor Kelet-Közép-Európa nagy tudású és sajátosan magyar stílű Faustjaként megköti ugyan az alkut Mefisztóval, de a lelkét nem adja el; „belévesztünk az emberi tudatba" – mondja Lucifer a darab végén.
A nyakas magyar Faust és Mefisztó szellemi birkózása pokolfajzatok és angyalok, boszorkányok, szellemek, garabonciások és cívispolgárok közt játszódik a mennyben és a pokolban, Bázelben és Pozsonyban, de főleg Debrecenben, 1749-ben és 1786-ban.
A Ráckevei Anna vezette Csokonai Nemzeti Színház az évadban számos eseménnyel ünnepli fennállásának 150 éves évfordulóját. A jubileumi programsorozatban kiállítások is helyet kapnak, az október 7-i díszelőadás apropóján két tárlat is megnyílt.
A Színház az egész világ – Kultúra és előadó-művészet a világ bélyegein című kiállítás reprezentatív válogatást mutat be a színház és a kultúra egyéb területeinek kapcsolatáról. A 150 éves teátrum társulata is szerepel díszes bélyegeken, és a Magyar Posta alkalmi postabélyegzést szervez.
A Magyar Faust című, Nagy Sándor Zoltán grafikusművész alkotásait felsorakoztató tárlat Orbán János Dénes művéhez kapcsolódva érkezik a teátrumba.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a műfajok összefonódásának szép példájaként értékelte a bemutatót és a kiállítást. Felidézte, hogy Nagy Sándor Zoltán grafikusművészt egyetemista kora óta foglalkoztatja a Faust-legenda: elsősorban annak rejtélyessége és összetettsége ragadta meg, amelyben Hatvanit a „titkok" vagy a varázslatos tudás birtoklására irányuló vágy mellett állandó elégedetlenség, hiányérzet is jellemzi.
